Az úgynevezett sugar kapcsolat (sugar daddyk és sugar babyk közti kapcsolat) az erőforrásokért folytatott szexuális érintkezés egyik típusának számít. Ezt a kapcsolatot vizsgálta az a kutatócsoport, amelyet dr. Meskó Norbert, a PTE Pszichológia Intézetének egyetemi docense vezet, és amely 87 ország mintegy hetvenezer válaszadójának adatait elemezte egy kérdőíves kutatásban.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az új tanulmány megerősíti a pécsi kutatók korábbi eredményeit, miszerint: aki szívesen részt venne ilyen, úgynevezett sugar kapcsolatban, az a szexuális és anyagi lehetőségeket rövid távon kiaknázó párválasztási stratégiát követ, de a lehetséges kockázatokat hajlamos figyelmen kívül hagyni – írta mai közleményében a PTE.
A vizsgálatról és annak eredményéről szóló tanulmányt a pécsi kutatócsoport az Archives of Sexual Behavior nevű amerikai szexológiai szaklapban publikálta – ITT, angol nyelven elolvasható.
A Meskó Norbert vezette kutatócsoport a sugar kapcsolat iránti nyitottság pszichológiai összefüggéseit tárta fel, ami szerint a sugar kapcsolatban az erőforrásokkal rendelkező férfi (a sugar daddy) anyagi ellenszolgáltatást (pénzt, drága ajándékot, luxusutazást) nyújt a jellemzően fiatalabb női partner (sugar baby) által felajánlott szexuális társaságért cserébe.
A PTE BTK PI Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban már évek óta folynak a humán szexualitással összefüggő kérdőíves kutatások, amelyek nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Jelenleg is zajlik egy, a sugar kapcsolatok pszichológiai mintázatát vizsgáló névtelen, online felmérés, amely ITT érhető el.
„Az egyén-szintű adatokat elemezve szoros összefüggést találtunk a sugar kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint az alkalmi szex iránti nyitottság, a hagyományos nemi szerepekkel való azonosulás és a kórokozókkal való gyakoribb megfertőződés között. Az ország-szintű adatokat elemezve jelentős összefüggést találtunk a sugar kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint a magasabb nemek közötti egyenlőtlenség, az individuális értékek és a paraziták gyakoribb előfordulási valószínűsége között” – idézte a közlemény Meskó Norbertet.
Meglepetést okozott azonban a közlemény szerint a kutatók számára, hogy a sugar kapcsolatok iránti nyitottság a várakozásokkal ellentétben a magasabb társadalmi jóléttel mutatott összefüggést, és nem a szegénységgel. Ahogy az egyik, Benelux államokbéli szerző megjegyezte: „Én egy gazdag országban élek, ahol a sugar randizás nem kényszerből (nem a túlélésért) történik. A lányomnak vannak olyan barátnői, akik sugar babyk és azért csinálják, hogy finanszírozni tudják a fényűző igényeiket (pl. luxus kézitáskák)”.
Ez természetesen nem igaz azokra a fejlődő országokra, amelyekben a sugar babyk motivációja a nők jogfosztottságából, gazdasági függőségéből és szexuális kiszolgáltatottságából táplálkozik. Ez azt jelenti a kutatók szerint, hogy az erőforrásokért cserébe nyújtott szexuális elérhetőség pszichológiai szinten nem vezethető vissza egyetlen okra, például a rossz életkörülményekre. Ehelyett több összetevőből álló jelenségről van szó inkább, az egyéni jellemzők és a környezeti tényezők egymásra gyakorolt hatásáról, amely egy adott személyre jellemző egyéni mintázatot mutat.
