Sajtótájékoztatón jelentették be azt csütörtökön, hogy ki lesz a Fidesz-KDNP köztársasági elnökjelöltje, akit a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin lemondása miatt kellett kiválasztaniuk. Sőt, azt is bejelentették, hogy az ugyancsak a kegyelmi botrány miatt visszavonult Varga Judit helyett ki lesz az Európai parlamenti választáson a Fidesz listavezetője.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Kezdjük az utóbbival, ugyanis ebben az ügyben sokkal kisebb a meglepetés, illetve napok óta beszélnek arról, és ír a sajtó arról, hogy Varga Judit visszavonulása miatt egy ősfineszes, és régóta Brüsszelben politizáló politikust, Deutsch Tamás vezetheti majd a Fidesz EP-listáját, és végül valóban őt jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ma sajtótájékoztatón.
Deutsch jelölése, korábbi és legfrissebb nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy az EP-kampányban a Fidesz talán minden korábbinál erőteljesebben fogja elővenni a bevándorlással kapcsolatos szlogenjeit, és az lehet az egyik fő üzenetük a választók felé. Illetve a migránsozás mellett az, hogy a Fidesz Európa védelmezője, ami miatt viszont a „balos” és értékeit vesztett EU-vezetés dicséret helyett hadjáratot folytat Orbánék ellen és visszatartja a Magyarországnak járó pénzeket, de most változás és fordulat, sőt talán paradigmaváltás jöhet az európai politikában – de ehhez az is kell, hogy itthon a Fidesz újra fölényesen nyerjen (ami önmagában nyilván nem igaz).
A kamerák előtt egyre furábban megjelenő és viselkedő, és egyre radikálisabban nyilatkozó Deutsch listavezetői helye tehát, ha nem is érthető, főleg nem politikai szemüvegen keresztül, de semmiképpen nem érhette váratlanul a közvéleményt.
Az igazi meglepetést azonban a Fidesz-KDNP államfőjelöltje kapta, ugyanis az ő neve az elmúlt napokban nem, vagy csak elvétve merült fel, és előre azt lehetett sejteni, hogy vélhetően újra nem női jelöltje lesz Orbán Viktoréknak, illetve olyan személyt próbálnak majd jelölni, aki sokkal kevésbé megosztó, mint ahogyan már a kezdetektől az volt a fideszes politikusként megismert, és a párton belül villámkarriert befutott Novák Katalin, akit nemcsak elhíresült fülbevalója miatt nem tartottak sokan, nyilván elsősorban az ellenzéki oldalon és a semleges szakértők között alkalmasnak arra, hogy államfő legyen és betöltse azt a szerepet, amit a köztársasági elnöki tisztség megkíván. És ami Mádl Ferencig azért a pártvillongások dacára sikerült is.
Most viszont Sulyok Tamás jelölését jelentették be, az Alkotmánybíróság elnöke lett a Fidesz-KDNP államfőjelöltje. Kocsis Máté Sulyokkal kapcsolatban a sajtótájékoztatón azt is elárulta, hogy őt Orbán Viktor javasolta a pozícióra, arra Sulyok „a legmegfelelőbb ember”-nek nevezve. Tehát nemcsak a végső döntést hozta meg a jelöltről Orbán Viktor, ahogyan azt sokan hihetik, hanem vagy azzal együtt, vagy a helyett gyakorlatilag ő jelölte, a Fidesz és a KDNP pedig elfogadta azt. Persze, azt is tudni kell, hogy előzőleg voltak mérései a Fidesznek a leendő új köztársasági elnök személyéről, de a sajtóban a leginkább forgó nevek közül nem Sulyok Tamásé bukkant fel a leggyakrabban.
„Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat” – fogalmazott Kocsis Máté.
Sulyok Tamás is az AB elnöki székéből kerülhet tehát a köztársasági elnöki székbe, ahogyan történt ez korábban Sólyom László esetében, aki 1990-től 1998-ig volt az Alkotmánybíróság elnöke, majd 2005-ben az akkori Fidesz-KDNP jelölése után választották államfővé.
Az biztos, hogy a sajtóban megejelent nevek alapján Merkely Bélat, a SOTE rektorát, illetve Maróth Miklós orientalistát gondolhatták a legtöbben, habár az utolsó napokban Sulyok neve is fogni kezdett. Maróth jelölése azért is érdekes lett volna, mert őt a parlamenti demokratikus pártok talán valóban megszavazták volna annak ellenére is, hogy a Fidesz-KDNP jelöli, mert pártok felett álló, megbecsült, ismert és elismert személyként beszélhettek volna róla csak.
Mindez Sulyok Tamás esetében már korántsem ilyen egyértelmű, hiába v an szó alkotmánybíróról, amely tisztség rendes esetben megkérdőjelezhetetlen lenne, miközben Novák Katalin lemondása után a Fidesz arról beszélt, hogy igyekeznek majd olyan jelöltet állítani, aki méltó lehet államfőnek és az ellenzék is megszavazza majd. Sulyok Tamást azonban, a kinevezése, majd elnöki tisztségre jelölése és megválasztása, illetve a jelenlegi Alkotmánybíróság összetétele, működése és döntései miatt azonban jó ideje éri bírálat.
2014 óta tagja az Alkotmánybíróságnak
Sulyok Tamás 1956-ban született, jogi diplomáját Szegeden, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, 1980-ban.
Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság tagjává, 2015 áprilisától ő lett a taláros testület elnökhelyettese. Egy évvel később, még elnökhelyettes volt, de már az elnöki jogköröket is ő látta el, majd az Országgyűlés döntésére 2016 novemberétől lett az Alkotmánybíróság elnöke.
19? Lapot!
