Nincsenek (nem voltak) üres székek a miniszterelnöki évértékelőn. Így azok is levonhatják a következtetést, akik azt remélték, hogy vannak még karakán, erkölcsös és bátor emberek a Fidesz belső köreiben, és azok is, akik még a pedofil-botrány után is szorítottak Orbánnak, akit vastaps fogadott az évértékelőn. A miniszterelnök a 2024-es évértékelőjének első negyed óráját szentelte a kegyelmi botránynak. És feltett mindent egyetlen lapra.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Egyetlen lapra, az utolsó lapra tett fel mindent Orbán Viktor, és igazából negyed órát szánt arra, hogy megpróbálja menteni a helyzetet.
A miniszterelnök ma délután, nem sokkal három óra után kezdte meg évértékelőjét Budapesten.
A kegyelmi üggyel kezdett, miután, nyilván nem véletlenül, hangsúlyosan, köszöntötte Schmitt Pál (megbukott) volt köztársasági elnököt és Áder János leköszönt volt államfőt. A még hivatalban lévő elnök, Novák Katalin nincs ott az évértékelőn, de nem is lehetett másra számítani.
„A ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul” – így nyitott Orbán Viktor, elmondva, hogy a köztársasági elnök benyújtotta a lemondását. „Olyan ez, mint egy rémálom, mindannyiunkat megvisel” – emelte ki. Novák Katalint a magyarok jobbik énjének nevezte, aki női politikusként nem a férfiakkal szemben akarta megmérettetni, hanem külön versenyzett.
„Távozása bár helyes, de nagy veszteség Magyarország számára” – közölte a miniszterelnök.
Orbán Viktor az államfői lemondás okáról annyit mondott, hogy Novák Katalin egy pedofil igazgatót fedező embernek adott kegyelmet. És ezt a döntést a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el. És a köztársasági elnök, akinek a dolga, hogy képviselje és fenntartsa a nemzet egységét, azt éppen ő bontotta meg az elhibázott kegyelmi döntéssel.
Orbán szerint Novák emiatt már nem volt, nem is lehetett képes helyreállítani a nemzeti egységet, ez a kormány dolga most, és ennek első szükségszerű és nem nélkülözhető lépése a köztársasági elnök lemondása volt, amit ő megtett.
Varga Judit kapcsán azt mondta (többször igazságügy miniszterként (sic!) említve), hogy a bevett gyakorlat szerint jegyezte ellen a kegyelmi kérvényt, emiatt az ő távozása is szükséges, de igazságtalan következmény volt.
„Jó emberek is hoznak rossz döntéseket” – fogalmazott. Majd foglalkozott politikai ellenfeleivel is (úgy téve, mintha az ellenzék és a kormány közt lenne csak vita): „a távozó két asszony(!) kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve”.
A nagyjából 50 perces beszédből mintegy negyed órát szánt a kegyelmi botránynak, amelynek végén arról is beszélt, hogy beütött a baj, s ha már így történt, akkor nekik abból tanulniuk kell, például arra is emlékezni, hogy fontos a személyes alázat, és nincs olyan magas pozíció, ahol nem lehet hibázni. „Tudnod kell, akármilyen magasan is vagy, egyedül soha nem lehetsz elég okos, nincs védett hely.”
A miniszterelnöki évértékelő további része teljesen érdektelen volt, bármelyik Kossuth rádiós interjúnak álcázott politikai nyilatkozatban hasonló témákat taglal, nagyon hasonló módon. A cél nyilvánvalóan most az volt, hogy jelezze, ő napirendre tért az ügy felett, így kell másnak is tenni, és arra terelte a szót, hogy a köztársasági elnök lemondása elegendő következmény volt, a kormánynak a gyermekvédelemmel kapcsolatosan vannak feladatai, amiket meg is fognak tenni. Ő maga az áldozatoktól nem kért bocsánatot, és nem követte meg őket az általa, és a Fidesz által jelölt és megszavazott államfő kegyelmi döntése miatt.
19? Lapot!
