Száztizenöt darab használt Volvo-buszt vásárolt Hollandiából a pécsi önkormányzat közösségi közlekedési cége, a Tüke Busz. Ennek a beszerzésnek csaknem tíz éve már, 2015-ben történt. Habár a Volvo-gate néven elhíresült ügy az egyik legnagyobb, napvilágra került korrupciós esete lehet Pécs elmúlt 30 évének, ahogy azt a sajtóban többek is – mi is – emlegették az esetet korábban, ám a tavaly tavaszi elsőfokú, kaposvári bírósági döntés ennek teljesen ellentmondott, a vádlottakat felmentették. És akkor elérkezett a mai nap, amikor a Pécsi Ítélőtáblán egy órán át sorolták azt, hogy miért megalapozatlan, és miért nem helytálló a Kaposvári Törvényszék ítélete. A tavaly tavaszi döntést így hatályon kívül is helyezte a táblabíróság. És az is felsejlett, hogy még annál is rosszabb buszvásárlási üzletet kötöttek a fideszes önkormányzat idején a pécsiek pénzén, mint az korábbi cikkeinkből kitüntetett.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék ítéletét teljességgel megalapozatlannak nevezte másodfokú végzésének mai kihirdetésében a Pécsi Ítélőtábla. Az elsőfokú határozatot ezért kedden a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A tényállás ugyanis teljes egészében felderítetlen maradt a Pécsi Ítélőtábla háromfős tanácsát vezető dr. Krémer László által felolvasott másodfokú végzés indoklása szerint.
A végzés szerint az új elsőfokú eljárást már nem Kaposváron tárgyalják majd, mint eredetileg, hanem a Szekszárdi Törvényszéknek kell azt lefolytatnia.
A pécsi táblabíróság szerint az elsőfokú bíróság nem tudott választ adni arra sem, hogy gazdasági szempontból, ésszerű érvekkel és törvényes célkitűzésekkel egyáltalán magyarázható volt-e annak a hollandiai “közvetítő” cégnek a fellépése a buszok megszerzésének menetében, amely beékelődött a buszok tulajdonosa, a Volvo Hollandia, és a pécsi önkormányzat közösségi közlekedési cége, a Tüke Busz mint vevő közé. Ez ugyanis Pécs MJV Önkormányzata szempontjából (akkori értéken) mintegy 650 millió forintos többletkiadást eredményezett. Emiatt az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszéknek mindenképpen tisztáznia kellett volna azt a kérdést, hogy ez a jelentős pluszkiadás valós tevékenységen alapuló, szükséges és arányos tevékenység miatt keletkezett-e, avagy éppen ellenkezőleg, és a buszbeszerzés díjának megemelése azt a célt szolgálta inkább, hogy a hollandiai Volvo-buszokat leszállító hollandiai “közvetítő” cég bizniszében törvénytelenül közreműködők jogtalan előnyökhöz jussanak, majd az így megszerzett anyagi forrásokkal aztán szabadon rendelkezhessenek.
A buszok nem voltak a közvetítő cég tulajdonában, mégis nyertek a közbeszerzési kiíráson
A másodfokú végzés indoklásából megtudtunk egy nagyon érdekes információt is, miszerint a Bus and Coach nevű holland cégnek (a pécsi buszok beszerzésére kiírt európai nyílt közbeszerzési eljárás győztesének) soha nem voltak a birtokában a később megvásárolt és Pécsre került buszok. Sőt, azt sem tudni, hogyan tudott ezzel együtt mégis érvényesen részt venni a közbeszerzési eljáráson, és azt megnyerni a Bus and Coach. Merthogy az sem látszik a papírokból, hogy a Bus and Coach bármi módon rendelkezett volna a buszokra vonatkozó tulajdonjogokkal. „Nincs olyan bizonyíték, ami arról szól, hogy a Bus and Coach egyáltalán birtokba vette volna a buszokat” – hangzott el.
(Megjegyzés: mi azt írtuk erről korábbi cikkeinkben, nem hivatalos értesüléseinkre hivatkozva, hogy a Bus and Coach-nak úgynevezett ideiglenes, opciós vételi joga volt a buszflottára a pécsi pályázat időpontjában, ezért tudtak ők nyerni a közbeszerzési kiírásos, és talán ez az oka annak, hogy nem indult a pécsi közbeszerzésen a Volvo Hollandia, amelyhez visszakerültek használt, de ún. Aranykártyás járművekként az előtte Breda-ban és környékén, elővárosi közlekedésben használt járművek.)
Nem csak ebben vetette azonban fel a bíróság a pécsi önkormányzat és a Tüke Busz által megbízott ügyvédek-közbeszerzési szakértők esetleges felelősségét, az indoklás egy későbbi részében ugyanis a beszerzés más részleteit is kifogásolták, például a műszaki tartalommal kapcsolatban.
Sokkal érdekesebb volt azonban számunkra több másik részlet is, amelyekről eddig mi sem írtunk, pedig sokat foglalkoztunk a Volvo-gate néven ismert üggyel, avagy bírósági tárgyalóteremben hangsúlyosan nem hangzottak el korábban.
200 darab bankjegy fért csak be az automatába egyszerre, de 19 részletben be lett végül fizetve a majdnem egymillió euró
Az egyik ilyen a pénznek a Magyarországról, pontosabban Szerbiából Hollandiába jutása. Mint megírtuk már korábban ugyanis, a pécsi önkormányzati buszos cég mintegy 3,4 milliárd forintot fizetett ki 115 darabból álló, használt, akkor átlagosan 7-8 éves Volvo-buszokra. A beszerzésből azonban jelentős összeg, akkori áron legalább 650 millió forint más szereplőkhöz került. A legnagyobb szeletet egy elsősorban tolmácsként és az üzletben összekötőként megjelenő férfi kapta, akinek szerbiai bankszámlájára utalt vissza pénzt a közbeszerzésen nyertes holland cég. A Hollandiában felnőtt magyar férfi a pénzt onnan kivette, s csaknem egymillió eurót elvitt Hollandiába, de a pénz egy másik részének, ugyancsak jelentős összegnek nyoma veszett. A Pécsi Ítélőtábla amúgy ezzel kapcsolatban is felvetette a Kaposvári Törvényszék felelősségét, mert nem sikerült tisztázni ennek az “elveszett” több száz ezer eurónak a kilétét.
A most felolvasott indokolás azonban feltárt egy olyan részletet is, ami előttünk sem volt ismert ebben a formában.
Azt ugyan többször leírtuk már, hogy a másodrendű vádlott csaknem 1 millió eurót vitt be egy hollandiai bankba, és onnantól kezdve indult el ezzel az üggyel kapcsolatban egy eljárás, mert a holland szerveknek gyanús lett ez a pénzmozgás. De ennél még érdekesebb az, ami történt valójában.
Ha nem ennyi pénzről és komoly vádakról lenne szó, akkor azt mondanánk, hogy egy Buster Keaton-film gegjeit idézhette az, ami történt. A másodrendű vádlott ugyanis a most a Pécsi Ítélőtáblán felolvasottak szerint a befizetést nem egy bakfiókban, a pénztárnál intézte, hanem automatába kezdte el tölteni a pénzt, közben egy banki alkalmazott segítségét is kérnie kellett. Végül 19 különálló tranzakcióval tudta az odavitt „zsáknyi” pénz, ugyanis az efféle befizetéseknek van fizikai korlátja: legfeljebb 200 darab bankjegyet lehet egyszerre befizetni egy automatánál, egy tranzakcióval. Nyilvánvalóan az életszerű az, hogy aki ennél többet akar betenni egy bankba, az vagy utal a számlára, avagy személyesen viszi be a pénzt a pénztárba, jobbára előzetes időpontegyeztetés után. A másodrendű vádlott azonban egy műanyag táskában, fél Európán átutazva, banki automatán keresztül óhajtotta teljesíteni a befizetést, ami végül sikerült neki, a már említett 19 tranzakcióval. Sőt nemcsak ez kellett hozzá, hanem egy második automata is, ahol be tudta tenni a pénzt, az első ugyanis megtelt a nagy igyekezet és mérték miatt.
Egy órán keresztül olvasta fel a tanácsvezető bíró azt, hogy milyen hiányosságai voltak az elsőfokú bírósági ítéletnek
A Pécsi Táblabíróság végzésének indoklása a legfinomabban fogalmazva sem nevezhető mindennapinak, azt több mint egy órán át olvasta fel ugyanis dr. Krémer László, lényegében azt sorolva, hogy a Pécsi Ítélőtábla szerint miért volt megalapozatlan a Kaposvári Törvényszék határozata, milyen hibákat vétettek, mit nem vettek figyelembe, hogyan hallgattak ki egyes tanúkat, milyen szakértői véleményeket hagytak figyelmen kívül, vagy éppen mik voltak azok, amiket figyelembe vett és mérlegelt az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletében, noha azoknak nincs az ügy szempontjából döntő, vagy akár bármilyen jelentőségük.
Megérkeztek a buszok és járnak, de akkor is így lenne, ha olcsóbbak lettek volna
Ez utóbbi körbe tartozik például annak a felvetése is, hogy Pécs közösségi közlekedési cége nagy bajban volt, ezért nagy szükség volt és gyorsan új buszokra, és milyen sokra. Ahogyan az is ide sorolható, önmagában ugyancsak igaz információ, hogy nem volt elegendő pénz új buszokra, így csak használtakban lehetett gondolkodni. És az is ebbe a körbe tartozó információ, hogy a buszok a mai napig Pécsen vannak és futnak, szállítják az utasokat. Merthogy a másodfokú bíróság szerint ez akkor is így lenne, ha olcsóbban jutottak volna hozzá a buszflottához, amire pedig lett, lehetett volna lehetőségük, de ezt a kérdéskört sem tisztázták megfelelően az elsőfokú bírósági eljárásban.
Sőt, lehettek volna valóban sokkal olcsóbbak is
Ráadásul egy olyan részlet is ismertetésre került, miszerint a nyomozati anyagokból kiderült, hogy a Pécsre a tényleges beszerzés előtt időben korábban eljutó úgynevezett indikatív ajánlatnál jóval olcsóbban tudta megvásárolni végül a Bus and Coach a később Pécsre került Volvókat, miközben a vádlottak és védőik azt igyekeztek bizonygatni az eljárás során, hogy az indikatív ajánlat az csak egy kiindulópont, korábbi is volt időben, és ahhoz képest más szolgáltatások miatt drágulhatott is. Igaz, volt olyan tanú, aki arról beszélt, hogy az nemhogy drágulhatott, hanem abból még alkudni is lehetett. Az az ajánlat mintegy 2,8 milliárd forintról szólt és abban még tíz csuklós busszal több szerepelt, amit viszont időközben másnak értékesítettek. A felolvasott indokolásból kiderült, hogy a Bus and Coach-nak jóval olcsóbban sikerült hozzájutnia a buszokhoz (jóval kevesebbet kellett végül kifizetniük a Volvo Hollandiának), mint a Pécsre legkésőbb 2014 végén eljutó ajánlatban szerepelt.
Az életszerűséget sem vette figyelembe egyes esetekben az elsőfokú bíróság
A Pécsi Ítélőtábla szerint a Kaposvári Törvényszéknek rendelkezésére álltak olyan nyomozati anyagok és tanúvallomások, amelyekből más következtetésre juthatott volna, és megalapozott határozatot hozhatott volna, de nem ez történt, több esetben az életszerűség ellenére sem. Ezt még akkor is kiemelték, hogy a bíróságok a rendőrségi és ügyészségi munka, és az eléjük kerülő vádirat alapján tudnak dolgozni.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem észlelte több esetben sem, fontos részletek tekintetében sem, hogy egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és adatok vannak az ügyben, így egyes tanúkat ezzel nem szembesítették, sőt egyes kihallgatások menete a legminimálisabb módon sem feleltek meg az életszerűség követelményeinek, inkább formálisnak lehetett ezeket nevezni, s a tanúk kihallgatása során az elsőfokú bíróság nélkülözte a perdöntő részletek megismerésének valódi szándékát nélkülöző kihallgatásokká váltak. Nem intéztek fontos részletek, ellentmondások, körülmények kapcsán kérdéseket a tanúkhoz.
Szembetűnő volt az is, hogy az ügy elbírálása szempontjából megkerülhetetlen okiratok, mindenekelőtt az ügyben először nyomozást indító holland hatóságok által átadott nyomozati anyag elemző értékelése elmaradt, annak ellenére is, hogy azokat az elsőfokú bíróság ismertetéssel az elsőfokú eljárás bizonyítékai közé emelte. A Kaposvári Törvényszék így sok esetben a tények és iratanyagok értékelésmentes rögzítésére szorítkozott a Pécsi ítélőtábla szerint.
Az elsőfokú bíróság eljárásában a Pécsi Ítélőtábla szerint különös nyomatékkal jelentkezett egy egyoldalú, a bizonyítékok összességének áttekintését és egybevetését nélkülöző szemlélet.
Felvethető a korábbi pécsi önkormányzat és a buszos cég döntéshozóinak felelőssége is
Hangsúlyozta a Pécsi Ítélőtábla azt is, hogy a bíróság elviekben csak a megvádolt személyek büntetőjogi felelősségéről dönthetnek, és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz. Ennek ellenére a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem mellőzhető annak a vizsgálata, hogy a néhai vezérigazgató és volt elsőrendű vádlott, illetve a Tüke Busz más vezetői, és a pécsi önkormányzat döntéshozói milyen tények ismeretében, és még hangsúlyosabban: milyen célok érdekében jártak el, volt-e közöttük olyan, aki rosszhiszeműen, csalárd módon cselekedett. E részletek feltárása nélkül ugyanis sem a buszbeszerzés jogi és gazdasági jellegzetességei, sem pedig azon keresztül a másod- és negyedrendű vádlottak büntetőjogi felelőssége megnyugtatóan nem tisztázható.
„A Kaposvári Törvényszék kísérletet sem tett arra a Pécsi Ítélőtábla szerint, hogy a valósághű tényállás megállapítását szolgáló tények és adatok feltárására, a bennük rejlő bizonyítási lehetőségek kimerítésére” – fogalmazott dr. Krémer László.
Az elsőfokú ítélet éppen ezért, és a korábban részletezettek miatt teljes egészében felderítetlen, közölte dr. Krémer László.
20%.-nál is nagyobb volt a haszon a buszbeszerzésen, pedig az egyik szakértő szerint 5-10% az elfogadható és bevett
A másodfokú bíróság külön kiemelte azt is, hogy ugyan egy másik szakértő kapcsán arra hivatkozott a vádlottakat felmentő elsőfokú határozatában a kaposvári tanácsot vezető bíró, hogy elfogadott a használt járművek piacán az akár 20%-os haszon is, így az ebben az esetben elért valamivel több mint 20%-os haszon (ne feledjük, kb. 3,4 milliárd forintos beszerzésről, 115 busz egyetlen tulajdonostól/beszállítótól való megvételéről van szó) akár szokványosnak is nevezhető, de ezzel szemben volt olyan szakértő, aki azt mondta, hogy az 5-10%-os haszon az, ami átlagosnak és elfogadhatónak minősíthető.
A részletességében és tartalmilag sem hétköznapi bírósági indoklásban felrótták azt is a Kaposvári Törvényszéknek, hogy nem vették figyelembe egyes helyzetekben a minimális életszerűséget, és azt, hogy annak szellemében hogyan kellett volna eljárniuk az ügyben az érintetteknek, vádlottaknak és másoknak, s milyen döntéseket kellett volna meghozniuk. Az elsőfokú bíróságnak másképp kellett volna emiatt a tanúkihallgatásokat lefolytatnia, igyekeznie kellett volna tisztázni az eljárás során felmerülő ellentmondásokat. Az egyik ilyen kiragadott példa volt az, hogy a busz eredeti tulajdonosaival történő, a tényleges adás-vételt megelőző találkozásokon nem merült fel a vételár kérdése, avagy erre vonatkozóan nem érkezett feltáró jellegű kérdés.
Hangsúlyozta a bíró azt is, hogy a bíróságok az eléjük került nyomozati és ügyészségi anyagokból dolgoznak persze, de a vádlottakon kívül mások felelőssége is felmerülhetett volna, vagy ennek vizsgálata, így például Pécs korábbi önkormányzatának esetleges felelősségét is érintette az indokolás. De több olyan személyt is konkrétan megneveztek, akiknek volt valamiféle szerepük az ügyben még a beszerzés időszakában, például a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyik oktatójáról is szó esett, aki személyesen járt Hollandiában a pécsi önkormányzat, illetve akkori az polgármester, Páva Zsolt, és a buszos cég megbízásából is, de megemlítették Girán János egykori alpolgármester nevét is, aki a buszbeszerzésről szóló városházi előterjesztés beterjesztője volt.
Nem jogerős, még
A mai végzés még nem jogerős, így a per a Kúrián folytatódik, de a Kúria most csak arról dönthet a felé érkező, és már ma bejelentett fellebbezés után (a másodrendű vádlott maga, illetve a negyedrendű vádlott védője jelentett be a helyszínen fellebbezést), hogy a Pécsi Ítélőtábla végzése megfelel-e a formai követelményeknek, vagy sem, szabályos ítéletről van szó, vagy sem.
Kisebb csoda lenne azonban, ha egy ilyen fajsúlyú ügyben nem a mai, nagyon részletes és alapos táblabírósági döntésnek megfelelően folytatódna érdemben az ügy, azaz nem hagyná jóvá a Kúria a mai végzést. Amennyiben úgy lesz, ahogyan az valószínűsíthető, akkor gyakorlatilag elölről kezdődhet a pécsi buszos per, méghozzá a Szekszárdi Törvényszéken, egyfajta gyorsított eljárásban. A másodfokú bíróság nemcsak azt fogja részletes indoklásában kifejteni ugyanis, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új eljárásban, hanem azt is, hogy mely tanúk kihallgatása szükséges újra, és kikét lehet mellőzni.
Az elsőrendű vádlott elhunyt
A másodrendű perre már csak két vádlott maradt a négyből. Az elsőrendű vádlott, a busztársaság korábbi vezetője elhunyt, a harmadrendű vádlott pedig még az elsőfokú eljárás elején úgymond kimentette magát a perből. Elfogadta az ügyészség által számára megajánlott két éves felfüggesztett büntetést. Persze, mindehhez arra kellett igent mondania, hogy pénzt mosott, és színlelt szerződésekkel, munka nélkül szerzett 2015-ben, akkori euró-árfolyamon mintegy 170 millió forintot. A pénzt a pécsi adófizetők fizették, a Tüke Busz mintegy 3,5 milliárd forint hitelt vett fel, hogy meg tudja venni a 115 darab járműből álló hollandiai használt Volvo-buszflottát.
A másodrendű vádlott egy magyar-holland kettős állampolgár, Cs. A., aki eddig a napig örülhetett a negyedrendű vádlottal, a holland üzletemberrel, S. P.-vel annak, hogy tavaly tavasszal mindkettőjüket felmentette a Kaposvári Törvényszék.
Ez a cikk a “Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.
19? Lapot!
