Harmadfokú, jogerős, elmarasztaló végzést hozott a Pécsi Ítélőtábla csütörtökön dr. Heindl Péter pécsi jogásszal szemben. A bíróság a korábbinál több pontban mondta ki a polgárjogi aktivista bűnösségét, de fenntartotta a másodfokú bíróság döntését, amely “csupán” megrovásban részesítette a 64 éves férfit. Ő pedig egy órával később egy újabb kormányplakátot dekorált ki a pécsi Kertvárosban. És üzent a magyar EP-képviselőknek is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Elmarasztalta, így bűnösnek mondta ki dr. Heindl Pétert csütörtökön a Pécsi Ítélőtábla. A harmadfokon meghozott végzés a bíróságon való kihirdetéssel, így csütörtökön délután jogerőssé vált.
Heindl Pétert ebben az eljárásban első fokon próbára bocsátották, ehhez képest a másodfokú bíróság enyhítette a büntetést, és megrovást szabott ki rá, aminél enyhébbet nem lehet bűnösség megállapítása esetén büntetőperben.
Az ügyész azonban ezt nem hagyta annyiban, fellebbezett, ahogyan dr. Heindl Péter is, míg az ügyész súlyosításért, az aktivista felmentésért nyújtott be fellebbezést, így jutottak el harmadfokig és a csütörtöki döntésig.
Van másik
A 64 éves pécsi jogász évek óta festi és/vagy ragasztja át Pécsen és Baranyában a kormány óriásplakátjait. Emiatt már több eljárás indult vele szemben, egytől egyig büntetőügyek. Sőt, van még folyamatban lévő másik bírósági pere is. A csütörtökön jogerős végzéssel zárult ügye is ugyanilyen okból, kormányzati plakátok átragasztása, rongálás vétsége miatt indult ellene.
A Pécsi Ítélőtábla végzésével a rendes hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, itthon már csak az Alkotmánybírósághoz fordulhat. És ezt meg is teszik a TASZ segítségével, a polgárjogi aktivista számára ugyanis a TASZ jogvédő szervezet biztosított jogi képviseletet az eljárásban. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy a döntés alaptörvény-ellenes volt-e vagy sem. Amennyiben ezt kimondaná, akkor elölről indulna az eljárás. Az esély nem túl nagy erre általunk megkérdezett jogászok szerint, ugyanakkor ezt követően lehet csak Starsbourghoz fordulniuk. És dr. Heindl Péter készül erre is, mert kérdésünkre azt mondta, számára csak akkor fejeződik be az eljárás és ez az ügy, ha már nemzetközi fórum sem áll rendelkezésére – avagy felmentő ítélet születik. Idehaza ez utóbbi lehetőség értelemszerűen már nemigen következhet be, kivéve, ha az Alkotmánybíróság mégis nekik ítélne, de akkor az egész eljárást az elejétől kellene kezdeni.
D. Heindl Péternek az AB-döntés után lesz lehetősége Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.
A csütörtöki döntést követően hangsúlyozta, hogy kifejezetten kérte azt mindhárom bíróságon, első foktól a harmadik fokig, hogy forduljanak Luxemburghoz, az Európai Unió Bíróságához (szüneteltetve addig a vele szemben indult eljárást) és kérjenek előzetes döntéshozatalt. Merthogy így Luxemburg mondhatta volna azt ki, hogy a magyar kormány plakátjai törvénytelenek. Ezt azonban egyik bíróság sem tette meg, ő azonban később nem Luxemburghoz, hanem Strasbourghoz tud fordulni.
Következetesen mondja és teszi ugyanazt évek óta
Dr. Heindl évek óta, nagyon következetesen mondja és hangoztatja ugyanis, hogy a magyar kormány plakátkampányai jogsértőek. Az aktivista emiatt kezdett bele immáron csaknem 15 éve a kormány által kihelyezett óriásplakátok átragasztásába – avagy “kijavításába”.
Olyanra is volt példa az elmúlt években, hogy Heindl nem a kormány által közvetlenül finanszírozott kampány plakátjait festette át, hanem olyan szervezetét, amely állami támogatásból fedezte (legalább nagy részben) a “saját” plakátkampányát. Így ragasztott át például a békemeneteket szervező CÖF (Civil Összefogás Fórum) plakátjait, amiatt, mert állami cégek támogatásából került rájuk pénz és mert azok a plakátok is a Fidesz-KDNP politikai üzeneteit jelenítették meg.
Merthogy éppen ez a baj az óriásplakátokkal a jogász szerint. És éppen ezért nem firkál össze Heindl Péter soha pártplakátot, Fidesz-plakátot sem. Ugyanis az aktivista szerint a törvénytelen éppen az, hogy az államnak semlegesnek kellene lennie, de a kormány, állami pénzből, mindannyiunk pénzéből a Fidesz politikai üzeneteivel plakátolja tele az egész országot. És szerinte ez törvénysértő, beavatkozás a szabad választásba, s ezért, amióta a kormány ezzel a kommunikációs eszközzel él – csak az elmúlt 4-5 évben több, mint 100 milliárd forintot fordítottak plakátkampányokra –, már nem lehet szerinte szabad választásokról és jogállamról beszélni Magyarországon.
Arra tehát, hogy Luxemburghoz forduljon, elvileg minden hazai bíróságnak van törvényes lehetősége, de mint azt dr. Heindl Péter hangsúlyozta, szerinte azért mellőzik ezt a lehetőséget a bíróságok, az ő perében is, az indítványai ellenére is, mert évekkel korábban egy olyan magyar bíró ellen fegyelmi eljárás indult itthon, aki ezt megtette egy általa tárgyalt ügyben.
Heindl Péter elszántságát, következetességét és kitartását talán semmi sem bizonyítja úgy, mint az, hogy kb. egy órával azt követően, hogy jogerősen elmarasztalta a Pécsi Ítélőtábla, ő már egy, Pécsre kihelyezett új kormányplakátnál állt, és folytatta tevékenységét, úgymond bűnismétlést követett el.
„A pártállami politikai propaganda törvénytelen!”
A jogász és pedagógus végzettségű férfi a „Magyarország meg tudja csinálni” feliratú, az új nemzeti konzultációt népszerűsítő egyik pécsi plakátra ragasztott néhány feliratot csütörtökön délután, amelyeken az
„Ez a plakát alapjogot sért”, „Az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében” /Magyar Alkotmánybíróság, 2008/”, illetve „A pártállami politikai propaganda törvénytelen!” üzenetek voltak olvashatók.
Megkérdeztük Heindl Pétertől, hogy nem fél-e attól, hogy most, a friss jogerős bírósági döntés utáni akciója miatt jobban “megmérik” majd, mint eddig, amennyiben az új plakátkijavítás miatt is indul eljárás ellene. Ő azonban erre azt mondta, hogy egy szerinte törvénytelen bírósági döntés miatt nem fogja feladni azt a jogát, sőt állampolgári kötelességét, hogy egy szerinte egyértelmű törvénytelenségre felhívja a figyelmet.
Érdekes pont az ítéletben
Strasbourgba meg már csak azért is tovább akar menni, mert a csütörtöki bírósági ítéletben volt egy, eddig egyik korábbi ítéletben sem szereplő pont, ami azonban nagyon is lényeges. Mégpedig azt mondta ki csütörtökön felolvasott rövid indoklásában a Pécsi Ítélőtábla, hogy ha lett volna korábban egy olyan jogerős bírósági döntés Magyarországon, amely kimondja, hogy a kormányplakátok törvénytelenek, akkor dr. Heindl Pétert felmentették volna. Tehát az történt volna, amiért ő lényegében küzd. Csakhogy dr. Heindl szerint ezzel az Orbán-rendszer egészéről is véleményt mondott volna ki a bíróság. Avagy az ügyészség, ha egyáltalán vizsgálták volna azt, hogy törvénytelenek lehetnek-e a plakátok, de az eljárás nem erre irányult, hanem arra, hogy azt állapítsák meg, hogy az, amit ő elkövetett, az minek minősül.
Üzent az EP-képviselőknek
A legújabb plakátkiigazítási akció végén dr. Heindl Péter üzenetet fogalmazott meg a magyar európai parlamenti képviselők felé, vagy még inkább felhívással élt feléjük – értelemszerűen a nem kormánypárti képviselőknek címezve szavait. Arra kérte tőlük, sőt arra biztatta őket, hogy amikor itthon vannak, szakítsanak időt hasonló akcióra ők maguk is, fessenek át/ragasszanak át kormányzati óriásplakátokat és dokumentálják. Illetve ők maguk is feljelenthetik emiatt magukat (Heindl Péter élt korábban ezzel a lehetőséggel is az egyik akciója után), és akkor, amennyiben eljárás indul ellenük (márpedig elviekben el kell, hogy induljon), akkor az EP-képviselői státuszukból fakadó mentelmi joguk miatt az ügy hivatalosan is az Európai Parlament elé kerülne. A magyar hatóságoknak eljárás esetén ugyanis kérelmezniük kellene az EP-nél az adott képviselők mentelmi jogának felfüggesztését.
És így akkor talán az EP-nek is, hivatalosan is foglalkoznia kellene a magyar kormány plakátkampányaival abból a szempontból is, hogy azok törvényesek-e, vagy sem, és sérthetik-e, adott esetben súlyosan sérthetik-e a magyarországi politikai választások tisztaságát és az állam semlegességét – érvelt az ötlete mellett a polgárjogi aktivista.
Közleményt adott ki a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség
„A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla eredményes ügyészi fellebbezés folytán további két rendbeli rongálás vétsége miatt is megállapította a kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátok megrongálásával vádolt elkövető büntetőjogi felelősségét” – írták.
Korábban a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság két rendbeli, falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétsége miatt mondta ki bűnösnek a vádlottat, aki a 2022. évi országgyűlési választásokat megelőzően Pécsen, Szentlőrincen, Gilvánfán és Gyöngyfán kihelyezett, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátokat rongált meg. A törvényszék ugyanakkor a másodfokú ítéletben további két rendbeli folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól a vádlottat felmentette, mondván cselekményei nélkülözik a társadalomra veszélyességet.
Az ügyészi fellebbezés folytán viszont a harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla e két pontban is megállapította a másodfokon részben felmentett vádlott bűnösségét.
A TASZ is adott ki közleményt
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a szólásszabadságért a 2024-es SZABAD-díj jelölt, Heindl Péter a kormányzati propagandaplakátok átfestése miatt indított büntetőügyben, írta pénteken a TASZ.
Hozzátették: a Pécsi Ítélőtábla csütörtöki jogerős döntése megerősítette, hogy a kormányzati propagandaplakátokon tiltakozó üzeneteket elhelyezni rongálás bűncselekményének minősül.
Emlékeztettek arra, hogy Heindl Péter 2022 első felében, a választás előtt több kormányzati plakátot festett át, amelyekre kormánykritikus üzeneteket írt (például: “Védjük meg a gyerekeinket Putyintól” és “Anyu, a cár meztelen”). Heindl a hirdető cégek szerint nekik nagyjából 190 ezer forintos kárt okozott akciójával, ami miatt először csak szabálysértési eljárások indultak, de végül rongálás bűncselekménye miatt vádat is emeltek ellene.
A TASZ szerint ezzel a bíróság Heindl politikai véleménynyilvánítását olyan cselekményként értékelte, ami veszélyes a társadalomra, és büntetendő. Mindezt a Kúriának egy olyan határozatával indokolták, amely szerint “falfirkák” esetén teljesen mindegy, miről szól a véleménynyilvánítás, mert ha az akár egyetlen forint kárt okoz, akkor automatikusan rongálásként kell kezelni. És bármennyire meglepő, a plakát is “fal”-nak minősül.
Másodfokon részben azért mentették fel Heindlt, mert a bíróság figyelembe vette, hogy az átfestett plakátok között több olyan is akadt, amelyeket a lefestés időpontjában már el kellett volna távolítania a plakátfelületet biztosító cégnek. Ezek ügyében a bíróság felmentő ítéletet hozott. A többi plakát esetében megrovásban részesítette Heindlt. A fris ítéletet is kommentálta a TASZ.
“Hiába enyhe a szankció, aggasztó üzenetet közvetít ez az ítélet azzal, hogy kriminalizálja a propagandaplakátokon elhelyezett közéleti, kormánykritikus vélemények elhelyezését. A TASZ szerint elfogadhatatlan az a jogértelmezés, ami ezt szimpla rongálásnak tartja, és kizárja annak értékelését, hogy aktív állampolgárok élnek demokratikus jogaikkal, és végső eszközként nyúlnak a kormányplakátokhoz. Ezért az ítélettel és az alkalmazott kúriai jogegységi határozattal szemben az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni, de ha érveink ott is süket fülekre találnak, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága elé visszük ezt a kérdést” – közölte Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.
Ez az ügy a szervezet szerint a konkrét ügyön túl általában szól a szólásszabadság magyarországi helyzetéről. Arról, hogy a kormányzati propaganda-úthengerrel szemben mennyire korlátozott eszközei vannak az állampolgároknak az ellenvéleményük, tiltakozásuk kifejezésére.
Ez a cikk a “Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.
19? Lapot!
