Van-e már konkrét cég, amely jönne a leendő bicsérdi ipari parkba? Lesz-e akkumulátorgyár Pécs mellett? És autógyár? Ki lesz az ipari park működtetője? Honnan van/lesz pénz a 600 hektáros terület felvásárlására? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tehettünk fel azon a szerdai, elsősorban a helyi sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen, amelyre a Szabad Pécs is meghívást kapott.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Néha igazságtalan az élet – ez azon a szerdai pécsi, elsősorban a helyi sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen is kiderült, amelyen a Szabad Pécs is részt vett. A Pécsi Tudományegyetem és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett sajtóesemény ugyanis a PTE és a PTE-t működtető alapítvány komplex terület- és gazdaságfejlesztési programjáról, az UniNext Innovációs Programról szólt. Egy olyan programról, ami több fontos projektet és tervet magában foglal (például a Science Park nevű tudományos-egyetemi ipari park létrehozásának elképzelését), ám mindenkit a Bicsérden és környékén kialakítandó “hagyományos” ipari park ügye érdekelt. Merthogy az is része az UniNext programnak.
A kormány jelölte ki az egyetemet
Magyarán az ország egyik leendő új, kifejezetten nagy, több mint 400 hektáros ipari parkjának kialakítását és működtetését a kormány egyetemi kézbe adta. Még pontosabban a pécsi egyetemet fenntartó alapítvány őrködhet felette. A már meglévő neve is erre utal: Universitas Ipari Park néven fogják majd átadni. Ezt külön kérdésünkre meg is erősítette Decsi, majd újabb újságírói kérdésre is. Lapunk azon kérdésére, hogy miért az alapítvány lesz a terület tulajdonosa és miért nem maga az egyetem, Decsi István erre úgy felelt, hogy a vagyonhasznosítási feladatok az alapítványnál vannak nem az egyetemnél, ez lehet ennek a döntésnek is az indoka. Amúgy az ipari park működtetéséről szólva is azt mondta, hogy az egyetem az elmúlt évtizedben nemcsak számos fejlesztési projektet bonyolított le, átlagosan évi tízmilliárdos összegben, hanem mint üzemeltető is napi szinten bizonyít több százezer négyzetméternyi ingatlan üzemeltetésével.
Mikor?
Hogy mikor épülhet meg (lehet készen) a bicsérdi ipari park? Erre nem derült fény a szerdai beszélgetésen, hiába próbáltuk erről többször is kérdezni Decsi Istvánt. A PTE kancellárja így aztán végül több mindent is felsorolt annak okaként, hogy erre miért nem tud felelni.
A sajtóbeszélgetésen a baranyai iparkamarát mint a program szakmai együttműködő partnerét Síkfői Tamás elnök, a Pécsi Tudományegyetemet és a működtető alapítványt pedig Decsi István képviselte, kancellári minőségében.
Decsi István az egyik fő okként (hogy miért nem lehet jelenleg időpontban többet mondani) azt nevezte meg, hogy a terület még jelenleg nem az övék. A felvásárlás még nem kezdődött meg. A másik ilyen ok, hogy a végleges formáját az ipari park mindenképpen a leendő beköltözőkkel való egyeztetések során, a konkrét befekektői igényeknek megfelelve fogja majd megkapni, ideértve akár a gyártócsarnokok nagyságát, és a kért funkcióit, elosztását, az egy-egy csarnokhoz, betelepülőhöz szükséges, minimálisan elvárt kapcsolódó szükséges infrastruktúrát is, és így tovább.
Harmadrészt pedig mindenképpen szükségesek lesznek olyan fejlesztések, amelyek még nem kezdődtek meg, és amelyek, részben az ahhoz szükséges forrás nagyságrendje okán nem a pécsi egyetem vagy az egyetemi alapítvány hatáskörébe tartozó kérdések, így például közlekedési, logisztikai és más szükséges infrastrukturális fejlesztések, például a területet ellátó villamoshálózat fejlesztése. Ezek nemcsak szükségesek ma, hanem mind-mind a leendő ipari parkot és a helyszínt teszik vonzóbbá a lehetséges befektetők előtt.
Még nincs konkrét befektető
Csakhogy leendő befektetők, olyan konkrét cég vagy cégek, amelyek biztosan érkeznének Bicsérdre, vagy esetleg már alá is írtak volna, még nincsenek – ezt külön kérdésünkre is megerősítette a PTE kancellárja.
Megkérdeztük azt is, hogy a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumtól tényleg kaptak-e (minimum döntés szintjén) forrást a terület megvételére, és ha igen, mennyit. Decsi az előbbire két igennel felelt, tehát, hogy címkéztek meg nekik már erre forrást, és Navracsicséktól jön majd. A konkrét összeget azonban többszöri kérdésünkre sem mondta el. A Mecseki Müzli és a Telex kérdésére viszont – miszerint arról a 400 és 500 milliós összegekről lehet-e szó, amik már látszanak a jövő évi országos költségvetésben – Decsi azt mondta, az említettek közül az egyik forrás valóban ezt a célt szolgálja. A másik inkább már arra, hogy a majdan a tulajdonukba kerülő területet fejlesszék, például utakkal, közművekkel. Az egyik minisztériumtól, vagyis az államtól kapott forrásból történő felvásárlással az egyetemi magánalapítvány vagyona gazdagodna tehát.
Megtudtuk azt is a háttérbeszélgetésen, hogy az alapítvány már létrehozott egy menedzsment céget, amely felel majd az ipari park működtetéséért, és az addig szükséges feladatokért is, így például a területek felvásárlását is már ők végzik majd.
Azt még korábban, nem hivatalosan hallottuk Bicsérd kapcsán, hogy egy ilyen méretű területnek az ipari parkká fejlesztése éveket, akár 3-5 évet is igénybe vehet, és nagyságrendileg alsó hangon is több tízmilliárdos, inkább százmilliárdos fejlesztési pénzt. Akkor is, ha nem teljesen a nulláról indulnak itt, hiszen a közeli Nyugat-Mecsekben egykoron bányászat folyt, ezért nemcsak szántók és más mezőgazgdasági területek vannak itt, hanem a korábbi nehézipari tevékenységhez kapcsolódó és még megmaradt közművek, utak, áram, vasút és így tovább – de ezeket nyilván mind fejleszteni kell a mai igények szerint.
Indulhat a felvásárlás
A PTE gazdasági vezetője a kérdésünkre, hogy mikor kezdődhet meg a terület felvásárlása, 2025 első negyedévét jelölte meg, de emlékeztetett arra is, hogy több mint 200 tulajdonossal kell majd megegyezniük, megvenniük tőlük a kisebb-nagyobb területeiket. És persze azt sem zárta ki, hogy lesznek, amelyeket ki kell majd sajátítani.
Végül azonban így jöhet létre majd egy olyan nagy ipari terület, amelyből lesz az Universitas Ipari Park. A jelenlegi elképzeléseik szerint a “bruttó” csaknem 600 hektáros területet három részre osztanák. Ebből valamivel több, mint 400 hektár lehet konkrétan (“nettóban”) az ipari parkként üzemelő terület.
A sérülékeny területre nem települhet gyártó cég
A PTE alapítványa ezen projektjén munkálkodók elképzelése szerint lesz egy 300 hektáros, egy 100 hektáros terület, és egy kisebb, a vízbázis szempontjából sérülékeny rész (kb. 30 hektár). Ez utóbbi a Pécset és környékét is ellátó egyik, a tortyogói vízbázis területéhez legközelebb eső terület. Éppen ezért ezen a területen semminemű ipari tevékenységet nem fognak engedélyezni, nem is terveznek, ide kizárólag szolgáltató cég vagy cégek érkezését várják és képzelik el, elsősorban logisztikai bázist lehet majd itt kialakítani.
A hármas felosztás egyébként egyezik lapunknak azokkal a nem hivatalos értesüléseivel, amelyek szerint három nagy és közpes befektetőben gondolkodnak, egyrészt a kormányban is, másrészt itt helyben, az egyetemen is Bicsérd kapcsán. Ezt így nem erősítette meg a kancellár, mert szerinte jelenleg a területfejlesztés az elsődleges, és annak végére pontot tenni, hogy a területek egy kézbe kerüljenek.
Nem lesz akkugyár
A volt fideszes politikusból és volt pécsi alpolgármesterből lett kancellártól azt is szerettük volna megtudni, hogy a logisztikán kívül mégis milyen más gazdasági tevékenységet folytató cégeket várnak vagy remélnek Bicsérdre? Van-e olyan tevékenység, amit kizárnak, érkezhet-e esetleg valóban kínai vagy más autógyártó? Hiszen ilyen hírek felröppentek korábban. Illetve a legtöbbeket az érdekli, hogy lesz-e akkumulátorgyár? Akár önmagában, önálló befektetői igény után, akár egy másik tevékenységhez kapcsolódóan, például autógyár érkezik, saját részre történő akkumulátorgyártással együtt.
Ezt a kérdést nemcsak azért tettük fel, mert mindenkit ez érdekel leginkább, hanem azért is, mert bár voltak nyilatkozatok erről konkrétan a sajtóban, országosan, de tulajdonképpen a szerda délelőtti volt az első ilyen, közvetlen lehetőség a sajtó számára, miközben a leendő bicsérdi ipari park egy éve foglalkoztatja a helyieket. Sőt, többről van szó: sokan kifejezetten tartanak a terület közelében, így Pécsen élők között is, hogy akkumulátorgyár építését jelentheti be Bicsérdre a kormány. Akkor is, ha az említett nyilatkozatok – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, vagy a külföldi befektésösztönzésért felelős állami szervezet vezetőjétől – kifejezetten tagadták, hogy akkumulátorgyártás felmerült volna Pécs közelében. De nemcsak erről, hanem egyáltalán arról, hogy mi készül Bicsérden, semmit sem lehetett ezen túl tudni.
Decsi István egyértelműen nemmel felelt, azaz hogy nem lesz Bicsérden akkumulátorgyártás. Ezt megerősítette Síkfői Tamás is. A PBKIK elnöke mindehhez hozzátette, hogy a jelenlegi vagy már előkészítés alatt álló ilyen üzemek lefedik a jelenlegi magyarországi kapacitást, ráadásul jelenleg nincs is reális esélye Magyarországnak arra, hogy újabb akkumulátorgyárat jelentsenek be, tehát ettől sem kell tartani annak, aki ettől fél. Merthogy hazánk és Németország után most már a többi európai ország is igyekszik felzárkózni és lobbizik azért, hogy náluk is létesülhessen akkumulátorgyár és esetleg azzal együtt érkező fejlesztés, például autóipari gyártó.
300 hektáron sem csak autógyár lehet
Ugyanakkor Síkfői Tamás hangsúlyozta, hogy amúgy sem, Bicsérd kapcsán sem csak autóiparban kell és lehet gondolkozni, sőt. Amit viszont szeretnének, olyan tudásintenzív ágazathoz tartozó szolgáltató és gyártó cégeket, ahol magas hozzáadott értékű gyártási tevékenység folyik és nemcsak a helyi szakképzésből, de az egyetemi szintű képzésből is keresi és Pécsen tartja a munkaerőt.
A PTE kancellárja szerint ők az ipari parkot és a területet annak tulajdonságai alapján (lásd vízbázis védelme és logisztika), másrészt pedig a lehetséges befektetők alapján osztották fel az említett hármas felosztásra, ami nincs kőbe vésve. Azaz sem a végső iparterület és csarnokok nagysága, sem a gazdasági tevékenység nem meghatározott. Abból viszont szerintük nem kell és nem szabad messzemenő következtetést levonni, hogy a jelen elképzelés szerint a legnagyobb terület 300 hektáros is lehet, merthogy nemcsak egy vagy néhány, hanem többféle gyártói tevékenység is szóba jöhet, amelynek ilyen nagyságrendű egybefüggő ipari területre lehet szüksége. Vagyis nemcsak autógyárra kell ilyen nagyságrendet meghallva gondolni.
Hátrányból előny
Elhangzott, hogy szeretnének egy igazán nagy befektetőt Bicsérdre csábítani, amire a kancellár és a kamara elnöke szerint is jó esély van. Egyrészt hangsúlyozták, hogy az, ami korábban hátránynak számított a térségben, az most előnnyé válhat, leginkább az, hogy az ország sok más területéhez képest itt még van számottevő mobilizálható munkaerő. Ugyanakkor szerintük ettől függetlenül az itt már most meglévő szabad és mobilizálható munkaerő önmagában nem lesz elégséges egy ekkora ipari park kiszolgálására. Azaz szinte biztos, hogy az innen már korábban, éppen a csekély helyi lehetőségek miatt elvándorolt munkaerő egy részének visszatérésére is szükség lesz, sőt rajtuk kívül még más ideérkező munkásokra is.
Hangsúlyozták azt is, hogy Pécs központjával egy 250 ezres lélekszámú területben, tágabban pedig a Balkán kapujában és egy 750 ezres “várostérségben” lehet gondolkodni, és ilyen terület már szintén nincs már az egész országban.
Több ezer munkahely
Akárhány cég is jön majd végül, az biztos, hogy ha sikerül kialakítani, majd élettel megtölteni ezt a területet, akkor összességében több ezer közvetlen új munkahelyről lehet szó, nem beszélve a kancellár szerint a leendő ipari parkba költöző végeket kiszolgáló és oda beszállító cégek munkaerőigényéről.
Lobbizni fognak azért, hogy maradjon helyben az adó
Mindez szép és jó, és ha megvalósul a nagy ipari park, sikerül betelepülőket szerezni, pláne olyanokat, amelyek miatt nem lesznek tüntetések, nem fognak félni, esetleg költözésen gondolkodni az emberek, és sokan itt maradnak, esetleg még vissza is költöznek. Ugyanakkor az elmúlt években a helyi önkormányzatok egyre rosszabb helyzetbe kerültek az iparűzési adó egyre nagyobb mértékű elvonása miatt. És éppen egy ilyen, remélt jövőbeni helyzetben, nagy cégek betelepülése, új ipari tevékenységek beindulásakor számíthat igazán.
Éppen ezért azt is megkérdeztük, immáron hangsúlyozottan nemcsak a kancellárnak, hanem a volt politikusnak is szegezve a kérdést, hogy a fejlesztési pénzek és a befektetésösztönzés mellett igyekeznek-e az iparűzési adóval kapcsolatos kormányzati álláspont megváltoztatásáért lobbizni? Decsi István erre határozott igennel felelt. Azt mondta, ezért is dolgoznak. Síkfői Tamás is jelezte, hogy mindez a kamara számára is fontos cél, ezért igyekszik lobbizni azért, hogy a lehető legtöbb helyben keletkező adó maradhasson valóban helyben.
Vághatnak ki erdőket is
A kancellár csak szőrmentén beszélt arról, hogy jelenleg a felvásárlás előtt álló területek részben mezőgazdasági területek, és részben erdők is vannak a területen. Ezekkel kapcsolatban Decsi István csak annyit mondott, hogy gyenge minőségű erdők jórészt, vegyes erdők és akácosok például. Konkrétan azt nem mondta ki, hogy ezeket majd ki kell vágni, de nyilvánvaló volt, hogy mire gondol, ugyanakkor azt is mondta azonnal, hogy fa- és erdőtelepítés is szükséges lesz, egyrészt véderdőre szükség lesz eleve, másrészt korábban épp arról beszélt, hogy a PTE Magyarország első zöld egyeteme és a 25. helyen van az egyik ilyen rangsorban az egyetemek között világszinten is.
Decsi volt ott a kuratóriumból
Decsi István nemcsak a PTE kancellárja (és volt fideszes politikus), hanem a PTE-t fenntartó egyetemi alapítvány ötfős kuratóriumának egyik tagja is (kérdésként felmerülhet, de nem összeférhetetlen jogilag a két pozíció). Annak a kuratóriumnak, amelynek élére a közelmúltban választottak új elnököt Bódis József volt felsőoktatási államtitkár megüresedett helyére: Barna Zsoltot, a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatóját.
19? Lapot!
