Akikhez eljutott a híre, azok körében minimum értetlenséget, de sokkal inkább felháborodást váltott ki a MÁV-nak a kormány és Lázár János által is sürgetett terve, hogy úgy újítsanak fel és meg hazai vasúti pályaudvarokat, hogy azokat a felújítást vállalóknak 100 évre bérbe adják. A MÁV állomásfelújítási pályázatában három szintet jelölt meg, ezek közül a legnagyobb állomások közé kerülhetett volna a pécsi is, de vélhetően éppen amiatt maradt ki, mert pont tíz éve, 2015-ben újították fel. Ezt az újabb mellőzést viszont sokan vélhetően nem fogják bánni a pécsiek közül.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A pécsi vasútállomást és közvetlen környezetét nem fogják felújítani és korszerűsíteni a közeli jövőben, így nem került be abba a nagy felháborodást kiváltott (a fideszes propaganda szóhasználata szerint “egyesekben kételyeket támasztott”) állami, a MÁV által tavaly év végén meghirdetett pályázatra, amelyre 2025. január 31-éig lehetett jelentkezni. Nyilvánvaló, hogy a pécsi azért maradt ki, mert noha a fogadóépületen kívül a vasútállomás korszerűsítése elmaradt, a leglátványosabb elemet, a fogadóépületet éppen 10 éve újították fel : 2015 elején kezdődtek a munkálatok, és 2015 végén adták át a felújított épületet.
Ellenzéki politikusok azonnal riadót fújtak, mondván Orbánék és Lázárék ki akarják árulni a pályaudvarokat, de tulajdonképpen akik itt éltek az elmúlt 10-15 évben, azok egy része is arra gondolhatott, hogy biznisz lehet a háttérben, és leginkább előre lejátszott ügyek ezek, ahol majd kormányközelinek nevezhető szereplők kezébe kerülnek nagyon hosszú távra a most még állami területek és épületek. Akiknek persze ennek fejében felújítást, korszerűsítést, a MÁV ezen egységeinek XXI. századba való bevezetését kell vállalniuk.
Azt szinte csak mellékesen és újságírói véleményként írjuk ide, hogy nemrég repülőteret és mobilszolgáltatót vett a kormány, stadiont építtetett stadion után, vagy ha éppen vasút, akkor nemrég kebelezte be a MÁV a GYSEV-et, és Orbánék eleve azt hangsúlyozzák régóta, hogy számos és főleg stratégiainak nevezhető területen növelni kell az állami szerepvállalást és tulajdont. Ehhez képest most vasúti pályaudvarok felújítását hirdették meg külső szereplőknek hosszú távú bérbeadásért.
Amint az a Szabad Európa friss, nagy összefoglaló cikkében olvasható, “kormányközeli üzleti körök csaptak le a pályaudvarokra”. Mint írják, Garancsi István és Somlai Bálint mellett többek között török építőipari vállalkozások is jelentkeztek a MÁV által meghirdetett állomásfelújítási pályázatra.
A legtöbb ajánlat a Déli pályaudvarra érkezett, a Szabad Európa információi szerint viszont a siófoki pályaudvarban (amit a három közül a középső szintűnek lőttek be a MÁV pályázatában) senki sem látott fantáziát, a Nyugatira viszont a terézvárosi önkormányzat is pályázott.
A Szabad Európa felidézte a pályázatból (amelynek folytatását is belengették korábban) azt is, hogy a vasúttársaság olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várta, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. A magáncégek 99 évig üzemeltethetik az ingatlanokat a felújításért. Idézik Vitézy Dávid fővárosi képviselőt is, aki decemberben azt írta a közösségi oldalán, hogy „Évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hétoldalas pályázati kiírással.”
Nem hisszük, hogy nagyot tévedünk, ha azt írjuk, hogy a pécsiek nem szomorúak most amiatt, hogy Pécs ebből a buliból (is) kimarad.
A pécsi vasútállomás főépülete egy korábbi indóház helyén épült meg 1898-ban (tervező: Pfaff Ferenc), amit az 1940-es években bővítettek.
A főépület és az állomás újkori, teljes felújítását 2015-ben kezdték el és fejezték be, akkor mintegy 1,5 milliárd forint volt a felújítás összege.
A jelenlegi országos vasúti pályaudvar-felújítási pályázatról és a vasútállomásokért bejelentkezőkről a Szabad Európa cikkében olvashatnak további részleteket.
A Debreciner pedig azt emelte ki és bontotta ki részletesen, hogy az a török hátterű cég, amelyről a Szabad Európa is írt, és amely a debreceni Nagyállomás megszerzésére (felújítására és 99 évre történő megszerzésére) bejelentkezett, az a CATL akkugyárat és a BMW-t is építő cég.
19? Lapot!
