Alig kellett magyar állami vagy önkormányzati pénzt beletenni egy tavaly befejeződött energetikai beruházásba Szentlőrincen. Merthogy a szükséges költségek nagy részét az Európai Unió állta. A 200 millió forintos költségvetéséből 5 millió forintot tett csupán ki a hazai támogatás, a fennmaradó 195 millió forintot biztosította az Európai Unió, a nem minden EU-s ország számára elérhető kohéziós forrásokból.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése – ez volt a címe annak a pályázati felhívásnak, amelyre jelentkezett korábban a szentlőrinci önkormányzat, és sikert ért el. A pályázatot nem egyedül nyújtották be és nyerték el, hanem a baranyai önkormányzati hivatallal együtt, azaz konzorciumban.
Sőt., nemcsak nyertek, hanem tavaly be is fejeződött be a művelődési központ részleges felújítása, ami azt jelenti konkrétan, hogy annak csak a könyvtára és a hozzájuk tartozó konyha épületét, valamint egy másik szentlőrinci önkormányzati épületet újították fel.
Az energetikai korszerűsítésre az európai uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) keretében került sor, a megyei önkormányzat adott a költségekhez 5 millió forintot, a fennmaradó 195 milliót fizette „Brüsszel”. Vagyis erre a fejlesztési programra elköltött minden 1000 forintból csak 25 forintot finanszíroztak (tisztán) hazai forrásból.
Az EU kohéziós forrásokból adott pénzt a projektre, azon belül is az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származik a felhasznált összeg. AZ EU kohéziós forrásaira a leggazdagabb uniós országok nem is pályázhatnak.
A Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósult pályázati projekt fő célja volt a szentlőrinci Művelődési Központ, a könyvtár és a konyha épületének (Templom tér 1–3.), illetve a Templom tér 5. szám alatt található önkormányzati tulajdonú épület energetikai korszerűsítése, üzemeltetési költségeinek csökkentése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása, valamint a CO2-kibocsátás csökkentése.
Azt lehet mondani, hogy – leszámítva azt az esetet, amikor egyáltalán nem kell önerőt biztosítani – elképesztően gáláns, és az önkormányzatoknak kedvező volt a pályázati program, hiszen csupán 2,5% hazai önerőt kellett felmutatni, azaz 5 millió forintot, ráadásul azt ebben az esetben a megyei önkormányzat fizette, így még ez sem a település költségvetését terhelte.
A fejlesztés során a homlokzati falak, zárófödém, illetve pincefödém hőszigetelése, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, hőszivattyús rendszer kialakítása, napelem-telepítés, az épület falainak vízszigetelése és a csapadékvíz elvezetése valósult meg.
Mivel az épületek műemlék jellegűek, helyi védettséget élveznek, emiatt a beruházás fontos szempontja volt, hogy az utcafronti homlokzatok képét megőrizze, így ezeken a felületeken fa nyílászárókat építettek be, a hőszigetelést pedig a homlokzat belső oldaláról alakították ki.
A 6000 főt is meghaladó lakosságszámú Szentlőrinc kulturális életében fontos szerepet tölt be a Művelődési Központ: évente több mint félszáz rendezvénynek és számos, heti rendszerességgel működő klubnak ad otthont, így lényeges szempont volt, hogy a jövőben kellemes munkakörnyezetben és energetikailag korszerű épületben tudják megrendezni ezeket az értékes programokat.
A projekt keretében az épület állandó használóit az átadás után külön oktatásban is részesítették, hogy minél hatékonyabban tudják üzemeltetni a megújított energetikai rendszert.
A kivitelezés zökkenőmentesen zajlott, a beruházás ünnepélyes átadását tavaly nyár végén megtartották.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
