Május 8-án nyitották meg a Pécsi Galériában Kígyós Sándor szobrászművész életművét bemutató kiállítást, mely első ízben nyújt átfogó képet a tragikusan fiatalon elhunyt művész pályájáról. A meghajlított kő címet viselő tárlat június 8-áig látogatható.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Kígyós Sándor a pécsi művészeti élet emblematikus alakja volt – szobrászként, tanárként, népművelőként és televíziós műsorvezetőként is formálta a város kulturális arculatát. Köztéri alkotásaival ma is találkozhatunk Pécs különböző pontjain: a székesegyház előtt, a Xavér utcában vagy a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának arborétumában, a talán leghíresebb, legtöbbek által ismert mű pedig a Rókus sétányon található. A Kővirág című alkotása (Betonszalag/Kempeli néven is ismert, sokan pedig csak Möbius-szalagként emlegetik) egy speciális betontechnológiával a helyszínen készült 1978-ban.
A kiállítás anyagát rangos intézmények és magángyűjtők – köztük a Janus Pannonius Múzeum, a pécsváradi vár Kígyós Sándor-emlékszobája, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hermann Ottó Múzeum, valamint Pécs Városa és a művész családja – kölcsönözték. Az elmúlt 40 évben nem volt példa hasonlóan átfogó bemutatásra.
Kígyós Sándor a művészi alkotómunka mellett művészetelméleti előadásokat is tartott, a tárlat különlegessége, hogy nemcsak a szobrokat mutatja be, hanem betekintést enged a művész gondolkodásába is. Kígyós elméleti írásai, oktató televíziós műsorai és a kéziratban maradt, szobrászatról szóló könyvének részletei is helyet kapnak a kiállításon.

Kígyós Sándor művészete a klasszikus formák és a modern kifejezésmód sajátos egyensúlyát hordozza. Művei egyszerre organikusak és geometrikusak, kőből, fából, fémből – leggyakrabban márványból – faragott szobrai az alkotói folyamat feszültségeit, az anyaggal való küzdelmet is érzékeltetik.
Kígyós műveit jelentős köz- és magángyűjtemények őrzik, de láthatók szobrai a villányi Szobrász Alkotótelepen, valamint Pécs, Zánka, Százhalombatta, Hajdúszoboszló és Pécsvárad közterein is.
A meghajlított kő címet viselő kiállítás nem csak tiszteletadás egy kivételes életmű előtt, lehetőség is a művészet erejének újrafelfedezésére – az alkotás, a gondolkodás és a közösségi jelenlét példázataként.
A Pécsi Galériában látható kiállítás kurátora Fekete Dénes képzőművész, a Pécsi Galériák Vizuális Művészeti Centrum munkatársa volt. A szervezésben azonban aktívan közreműködött a művész hagyatékát gondozó család is.






