A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új, a magyar és a nemzetközi betegellátásba is beépíthető eredmények a pécsi és a debreceni egyetem csaknem négy és fél évig tartó kutatási programjának köszönhetően. A jelentős európai uniós támogatással megvalósított kutatás során az egész emberi szervezetet érintő betegségeket vizsgáltak, amelyben kiemelt szerep jutott az úgynevezett peptideknek, amelyek speciális, kisebb molekulákból álló fehérjék.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mintegy 4,5 évig tartott az a magyar felsőoktatási kutatási program, amelyet az Európai Unió 1,3 milliárd forintos támogatásával tudott megvalósítani a pécsi és a debreceni egyetem.
A kutatást az EU kohéziós forrásaiból fedezték, nyertes GINOP-pályázat segítségével tudták végrehajtani. A kutatás, illetve az uniós pályázat hivatalos neve nem sokat mondhat a laikusoknak, de álljon itt ez is, mert amint az a későbbiekben kiderül, a 2016-os pályázati siker, majd a 2021 végén befejezett kutatás fontos területet célzott és biztató eredményeket hozott.
A „Peptiderg szignalizáció komplexitása és szerepe szisztémás betegségek kialakulásában” című kutatási projektben ugyanis a gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új eredmények, amiket be tudnak építeni a betegellátásba, ezzel nagyon sok ember életminőségét javíthatják nemcsak itthon, hanem világszerte is.
Mint azt a Pécsi Tudományegyetem közölte, számos kutatás során dolgoznak együtt más hazai és nemzetközi egyetemek kutatócsoportjaival. A szóban forgó projekt a PEPSYS nevet kapta, s ebben a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem összesen tizenkét munkacsoporttal vett részt, eredményeikre pedig jelentős sikerként lehet tekinteni az orvostudományban.
Azt talán a laikusok is tudják, hogy az emberi szervezet rengeteg fehérjéből épül fel. A cikkünk tárgyát jelentő kutatásban kulcsszerepet kapott peptidek felépítése is hasonló, ezek is fehérjék, csak egyszerűbbek, kisebb molekulákból állnak, kevesebb alkotóelemből épülnek fel. A szervezetben és a bőrben természetesen is sok peptid van, amik változatos sejtjelző funkciókat töltenek be, így ha a peptidek említése ismerős volt, akkor lehetséges, hogy a szépségiparból, bőrápolási termékek kapcsán hallottak már róluk.
Persze itt most még fontosabb dologról, az egészségről van szó. A pécsi-debreceni kutatás során ugyanis több peptidet és peptidek közvetítette mechanizmusokat vizsgáltak, amelyek másképpen működnek egészséges, illetve bizonyos betegségekkel rendelkező emberek szervezetében.
A közös pont a munkában annak vizsgálata volt, hogyan találkozik és dolgozik együtt az említett, peptidekből felépülő peptiderg rendszer (vagyis a hormonális, endokrin szabályozások), illetve az immunrendszer. A 2016-ban indult 4,5 éves kutatásnak különös aktualitást adott a 2019-ben indult, majd 2020-ban világméretűvé vált Covid-járvány.
A kutatások során nagyon sok részeredmény született, hiszen tizenkét munkacsoport dolgozott együtt, mindenki mást vizsgált, a saját szakterületének megfelelően. Egyes kutatócsoportok az alapmechanizmusokat kutatták, míg a projektben résztvevő klinikák konkrét immun- és autoimmun betegségek hátterében álló szabályozási mechanizmusokat tártak fel. Más típusú modelleken és sejteken dolgoztak a debreceni és a pécsi kollégák, mégis úgy haladt a közös munka, mintha puzzle-darabkákat illesztettek volna egymás mellé.
A projekt célja azonban természetesen végső soron az volt, hogy a kutatási eredmények mihamarabb eljussanak a betegellátásba. Többek között újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák szerepelnek különféle betegségek diagnosztikájában, prevenciójában, azaz egyes betegségek korai felismerését és megelőzését segíthetik, valamint azok terápiáját is.
Hogy mennyire is szerteágazó volt a kutatás, avagy másképpen mondva, az alapkutatások hányféle területen segíthetik a gyógyítás, arra jó példa, ezért fontos megemlíteni, hogy a kutatásban érintett betegségek között szerepelt a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, különféle daganatos kórképek, autoimmun betegségek vagy éppen a depresszió.
Ennél is fontosabb kérdés persze, hogy milyen konkrét eredmények születtek a két egyetemen, és azok hogyan épülhetnek be a betegellátásba.
A Pécsi Tudományegyetemen prof. dr. Reglődi Dóra volt a szakmai vezető, aki erről a következőt mondta: „Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika, valamint a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki. Sok olyan autoimmun betegség van, ami az ízületet és a bőrt támadja meg, így érnek össze a szálak pl. psoriasis, reumatoid artritis. A Laboratóriumi Medicina Intézet – aki a klinikák számára is végzi a rutin labordiagnosztikát – eredményei is már megjelenhetnek egy új mérés, új paraméter felfedezésével, amelyek beépülhetnek a szűrővizsgálatokba. A Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet olyan gyulladásgátló anyagokat vizsgál, amelyből kiemelkedik a szomatosztatin gátlására irányuló fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés, ha ezt blokkoljuk, akkor a fájdalom csökkenhet, tehát új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapítót fejlesztenek. Specifikusan olyan fájdalomszindrómákkal dolgoznak – neuropátiás fájdalom –, ami ideg sérüléssel jár, és nagyon nehéz gyógyszeresen befolyásolni ma is. Az Anatómiai Intézet kutatásai során találtak olyan betegségcsoportokat, így például infarktusos vagy szívtágulatban szenvedő betegeket, amelyeknél ennek a peptidnek a változásai specifikusak, vagy például Parkinson-kórban, ahogy a betegség súlyosbodik, úgy a peptidszint csökken.”
A Debreceni Egyetem részéről az elért eredményeket prof. dr. Bácsi Attila szakmai vezető foglalta össze. Mint mondta: „Az Immunológiai Intézet az autofágia – a sejtek önemésztése – szabályozásának, a programozott sejthalálnak, valamint a dendritikus sejtek működésének új, molekuláris mechanizmusait tárta fel. Ezek az eredmények segíthetik neurodegeneratív betegségek, tumorok és autoimmun folyamatok elleni új terápiás eljárások, valamint új típusú vakcinák kifejlesztését. A Molekuláris Élettan munkacsoport kutatási eredményei a bőr regenerációs folyamatainak elősegítését, és egyes dermatológiai kórképek (pl. psoriasis, száraz bőr, pruritus) kezelését tehetik hatékonyabbá. A Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet az egyik rosszindulatúagydaganat-típus terápiájához új, hatékony gyógyszer-kombinációt fejlesztett ki. A Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék Trombózis és Hemosztázis kutatócsoportja a szerzett autoimmun XIII-as véralvadásifaktor-hiány egy új formáját fedezte fel, és nemzetközi kollaborációban megállapította azt a minimális XIII-as véralvadásifaktor-szintet, mely megakadályozza a nagyobb vérzéseket és a sebgyógyulás zavarát. A Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék eredményei hozzájárulhatnak az autoimmun betegségekben alkalmazott biológiai terápiák mellékhatásainak csökkentéséhez. A Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékkel együttműködve feltárták a különböző zsíros, száraz és nedves bőrterületek immuntopográfiai jellemzőit, ezzel új kezelési stratégiák kidolgozást tették lehetővé egyes bőrbetegségekben. A Klinikai Fiziológiai Tanszék olyan diagnosztikai módszert dogozott ki, amivel a X-es véralvadási faktort gátló kezelés hatékonysága meghatározható, ami a betegek hatékonyabb gyógykezelése előtt nyitotta meg az utat.”
A projekt sikerességét és újszerűségét az adta, hogy olyan munkacsoportok pályáztak, amelyek tevékenysége hosszú évek óta ismert és eredményes.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
