Több ok miatt is érdekes és elgondolkodtató az a mai, a Pécsi Járásbíróságon, első fokon kihirdetett ítélet, amely még a fideszes pécsi városvezetés időszakára nyúlik vissza, s a másodrendű vádlott mellett egy olyan korábbi felsővezetőről mondta ki, hogy bűnös, aki a Páva Zsolt fémjelezte pécsi Fidesz-korszak egyik kedvence volt. A per elsőrendű vádlottja ugyanis Magyar Attila volt, aki korábban a Janus Pannonius Múzeumnál volt gazdasági vezető, majd ottani bukása után a Zsolnay Örökségkezelőhöz (ZSÖK) került, ugyancsak gazdasági igazgatónak. A mai, nem jogerős ítélet alapján színlelt szerződést kötött a Zsolnay-negyedben működő shop üzemeltetőjével, és valótlan tartalmú számlákat fogadott be és fizetett ki, ezzel pedig kárt okozott a pécsi önkormányzati cégnek.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hűtlen kezelés és csalás miatt mondta ki bűnösnek a Pécsi Járásbíróság csütörtökön Magyar Attilát. A férfi a pécsi önkormányzati tulajdonú, többek között a Zsolnay-negyedet is működtető Zsolnay Örökségkezelő NKft. gazdasági igazgatója volt, és e minőségében vétett a törvény ellen. Legalábbis az elsőfokú bíróság mai döntése értelmében, amellyel 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték a férfit. Az ítélet végrehajtását 3 év próbaidő mellett felfüggesztették. Érdemes tudni, hogy két évet akárcsak egy nappal meghaladó büntetés esetén nem lehet felfüggesztett büntetést kiszabni, abban az esetben mindenképpen börtönbe fegy- vagy fogházba kell vonulni. A bírósági ítélet kihirdetésekor nem voltunk jelen, a történtekről dr. Ásvány Zsolt tájékoztatott minket, aki a sértetti képviselő volt a perben, de a Telex is megírta, amelynek tudósítója ott volt a határozat ma délutáni kihirdetésén.
Ő volt ugyanis az, aki annak idején a 2019 végén, a tízéves pécsi Fidesz-korszak után az átvilágító ügyvédcsapat tagjaként az Örökségkezelőnél vizsgálódott és a per tárgyát képező szerződést éss számlákat kiszúrta, majd feltárta azt, hogy mi történhetett.
Azt kell mindemellett mondani, hogy az akkor feltárt ügyek egy része még mindig folyamatban van, más részük viszont már befejeződött, első fokon és nem hozott olyan eredményt, amit vártak a feltártak alapján. Itt azonban nem ez történt, sőt még csak nem is pótmagánvádas eljárásról van szó, mert más hasonló esetekkel ellentétben ez az ügy “végigment”, azaz mind a rendőrség, mind az ügyészség úgy látta, hogy valóban történhetett bűncselekmény.
Ugyanakkor egyrészt több más ügy, ami nem ezt az utat járta be, vagy akár első fokon pótmagánvádas eljárásban is elbukott (az adott városi cég mint feljelentő, majd vádló oldaláról nézve) nagyon hasonlónak tűnt. Igaz, dr. Bodnár Imre, a pécsi ügyvédi átvilágításokat koordináló ügyvéd korábban, laounknak adott részletes videointerjúban beszél arról, hogy szerinte hogyan csúsztak el egyes ügyek. (Lejjebb a videó megtekinthető.)
Azt is el kell mondani, hogy abból a szempontból is érdekes a jelen ügy, s még inkább a mai ítélet, mert az ügyvédek a munkájuk és az összegyűjtött bizonyítékok alapján hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a rendőrségen, de az ügyészség azt átminősítette gazdasági csalássá – a vád így is “ment be” a bíróságra. A ZSÖK a feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt tette, a rendőrség és az ügyészség szerint viszont gazdasági csalás történt. A bizonyíthatóságban és annak módjában a kettő közt van különbség, nagy általánosságban a hűtlen kezelést talán egyszerűbb bizonyítani. Megjegyezzük, hogy nagyon hasonló dolog történt a Volvo-perben, ott is gazdasági csalás gyanújává minősítette át az ügyészség az eredetileg hűtlen kezelés gyanúját, majd gazdasági csalás miatt emeltek vádat.
Most azonban a bíróság a tényállás felállításakor szintén nem gazdasági csalás, hanem hűtlen kezelés miatt mondta ki bűnösnek Magyar Attilát és a másodrendű vádlottat.
Merthogy mint a bevezetőben írtuk, a bíróság ugyancsak bűnösnek mondta ki a Zsolnay-shop egykori üzemeltető cégének vezetőjét, akivel a színlelt szerződést kötötte meg Magyar Attika, s a valótlan tartalmú számlákat ez alapján a szerződés alapján neki fizette meg a pécsi önkormányzat. A másodrendű vádlott 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, ugyancsak 3 év próbaidőre felfüggesztve.
A Zsolnay Örökségkezelő NKft. volt gazdasági igazgatója a valótlan tartalmú számlák, azaz el nem végzett feladatok leigazolásával (így azok kifizetését jóváhagyva) mintegy 18 millió forint kárt okozott a pécsi önkormányzati cégnek. Mindezt ráadásul egy olyan szituációban, amelyben a bolt üzemeltetését kiszervezték egy külső vállalkozásnak, amelynek még nagyon komoly díjat is fizettek (valójában nagyjából a semmire), a boltban dolgozók viszont a ZSÖK alkalmazottai voltak.
Mint azt annak idején erről az ügyről, a bírósági per megindulásakor, 2023 februárjában EBBEN A CIKKBEN megírtuk, az ügy látszólagos kiindulópontja 2018 ősze, az az időpillanat, amikor a Zsolnay-negyedben megnyílt a mai napig ott üzemelő Zsolnay-shop – és a tényleges kár is csak ezt követően következhetett be, a vád szerint 2018 októbere és 2020 tavasza közt.
Leegyszerűsítve az történt, hogy a ZSÖK és a másodrendű vádlott magáncége olyan együttműködési szerződést írtak alá egymással, amelyben a ZSÖK nem járt jól, sőt a lehető legkevésbé jól, ellenben a magáncég nagyon is, ők sok pénzt tudtak ezt követően keresni. Magyar Attila azonban azt bizonygatta, hogy az ügy valójában nem választható el attól, hogy egyfajta háború alakult ki a korábbi pécsi fideszes városvezetés és a Zsolnay-gyár tulajdonosai közt, ami miatt speciális elvárások voltak ennek a szerződésnek a kapcsán az akkori városvezetés részéről.
Magyar Attila szerint a shop kapcsán a külső üzemeltető bevonása a Zsolnay-gyár által a bizományos értékesítéshez kért profitgarancia miatt volt szükséges. Korábban ennek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy ezt ő amúgy nem tartotta jó megoldásnak. Ezt kérték tőle, egyfajta kényszerhelyzet volt, amiből ugyanakkor ő a lehető legjobbat hozta ki, kényszermegoldásokat is bevetve. Arról is beszélt, hogy ha kizárólag ő dönthetett volna a Zsolnay-shop megnyitásáról, akkor ő ezt nem vitte volna végig, mert az önmagában valóban kockázatos üzlet volt. A feladata azonban a kérés végrehajtása volt és a kockázatok csökkentése volt.
Az ügyészség abban osztotta az átvilágító ügyvédek véleményét, hogy a szerződő felek a kezdet kezdetén tisztában voltak azzal, hogy ennek a szerződésnek a kapcsán, amelyben úgynevezett szakmai felügyeleti díjat kellett fizetnie a ZSÖK-nek a bélrője felé, nem lesz tényleges ellenszolgáltatás, munkavégzés, vagy más tevékenység.
Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak bejelentették, hogy fellebbeznek.
19? Lapot!
