1,1 milliárd eurót (mintegy 450 milliárd forintot) fizetett ki az Európai Unió hat tagállam összesen 63 olyan projektjére, amelyek egy friss EU-s jelentés alapján a megvalósításukkal mind sértik az európai közösség által lefektetett alapvető jogokat. Magyarország is a hat érintett ország egyike, összesen 11 különböző, a vizsgálat során elbukott projekttel.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az EU tagállamokba érkező pénzek felhasználásának, azaz az európai uniós finanszírozásnak összhangban kell állnia az igazságosság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveivel. Ezeknek a szempontoknak és elveknek a betartatása iránt elkötelezett uniós szervezet a FURI (EU Funds for Fundamental Rights), azaz az EU Alapok az Alapvető Jogokért.
Az uniós alapoknak ugyanis meg kell felelniük a jogi követelményeknek, különösen az EU Alapjogi Chartájának. Az elmúlt években azonban civil szervezetek több olyan uniós finanszírozású projektet tártak fel, amelyek sértik a marginalizált csoportok alapvető jogait. Ezen jogsértések olyan területeket érintettek, mint a szegregált oktatás és lakhatás, a fogyatékkal élők és a szülői gondozástól megfosztott gyermekek intézetbe helyezése; a közszolgáltatásokhoz való egyenlőtlen és diszkriminatív hozzáférés; vagy éppen a menekült hátterű személyek szabadságtól való megfosztása.
Ezek a jogsértések nemcsak az EU egyik közös alapdokumentumát, a Chartát sértik, hanem más nemzetközi jogi eszközöket is, például a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, az UNCRPD-t.
Alapjogokat sértő projektek, miközben a cél éppen ellentétes lenne
A FURI egy frissen publikált, 2025. májusi jelentése 63 olyan uniós projektet tárt fel és mutat be az EU hat tagállamában, köztük Magyarországon, amelyek megvalósításukkal megsértik az uniós chartát. A FURI ugyanis küldetése szerint nyomon követi az uniós forrásokat, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek az EU Alapjogi Chartájában foglalt igazságosság és egyenlőség elveivel. Összegyűjtik és elemzik az eseteket, hogy nemzeti civil partnerszervezetek segítségével feltárják az esetleges jogsértéseket az EU által finanszírozott projektekben.
A most publikált vizsgálat elsősorban 6 országra fókuszált (Bulgária, Csehország, Magyarország, Görögország, Lengyelország, Románia).
Magyarországról a jelentés elkészítését a Partners Hungary Alapítvány segítette.
Ha minden sorát elolvasná, kattintson
Az összefoglaló riporthoz az adott országokban is el kellett készíteni a jelentéseket, így Partners Hungary (PH) is elkészült a saját jelentésével, amely Az alapvető jogok megsértése az EU-s forrásokban címet kapta. A PH 2024 második felében végezte a felmérést és készített interjúkat a saját riportjához.
Oktatás, beilleszkedés, konfliktuskezelés
A Partners Hungary küldetése a marginalizált helyi közösségek (elsősorban a roma közösségek) kapacitásának erősítése az egyének, a közösség képviselői és a többségi társadalom közötti párbeszéd erősítésével. Az alapítvány különböző területeken dolgozik, így az oktatás, a társadalmi integráció és a konfliktuskezelés területein.
A PH, ahogyan a többi országból bevont civil szervezet jelentése is az alapvető jogok megsértését vizsgálja az EU által finanszírozott projektekben, olyan marginalizált csoportokra összpontosított, mint a romák, a fogyatékkal élők és a migráns hátterű emberek. A civil szervezetek több esetben is feltárták a diszkrimináció, a szegregáció és az intézményi elhelyezés eseteit.
A jelentés célja, hogy elemezze ezeket a jogsértéseket az EU által finanszírozott projekteken belül, különösen az oktatás, a lakhatás és a szociális szolgáltatások területén. Összegyűjtötték és értékelték a 2014- 2020-as finanszírozási időszak dokumentált eseteit, és adott esetben megvizsgálták a 2021-2027-es ciklus fejleményeit is. Az itt tett megállapítások hozzájárulnak az uniós finanszírozás során az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségek tudatosításához és a nyomonkövetési mechanizmusok megerősítéséhez.
Érdekes és fontos megállapítások már a bevezetőben
A vizsgált és kifogásolt magyarországi projektekről szóló jelentés bevezetője több különösen érdekes megállapítást tesz, e cikk keretében csak néhányat emelünk ki ezek közül. Elsőként azt, hogy a jelentéstevők és a különböző uniós programokban részt vevő, vagy azokra rálátó nyilatkozók hangsúlyozzák, hogy az EU által finanszírozott projektek esetében ideheze (is) elsősorban a csalásról és a korrupcióról szóló viták a gyakoriak, mindemellet azonban sajnálatos módon az alapvető jogok védelme gyakran igen kevés figyelmet kap csak. Mközben az EU által finanszírozott kezdeményezések jogilag kötelesek tiszteletben tartani az Alapjogi Chartát.
Civil szervezetek azonban még így is, számos esetben dokumentálták a hat vizsgált országban különféle marginalizált csoportok, köztük a romák, a fogyatékkal élők és a migráns hátterű személyek jogainak megsértését. Ezek a visszaélések magukban foglalják a diszkriminatív gyakorlatokat, valamint az oktatási és lakhatási szegregáció súlyosbodását.
70 milliárdos máltai pályázat
Minden idők legnagyobb (300 települést érintő), legnagyobb összegű (70 milliárd forintos), szociális célú, uniós finanszírozású programjának megvalósítása Magyarországon éppen a folyamat közepén tart. A kohéziós forrásokból fiananszírozott uniós (EFOP Plusz) projekt címe Jelenlét a felzárkózó településeken. A pályázat megvalósítását vizsgáló civilek szerint a program sajnálatos módon arra jó példa, hogyan nem szabad az uniós pénzeket elkölteni. A megvalósításból ugyanis a véleményük szerint hiányzik az átláthatóság mind a tervezés, mind a szerződéskötés folyamatában.
A technikai részletek kapcsán hozott példa szerint a projekt hivatalos kezdési időpontja (2024. január 1.) megelőzi a pályázat (2024. május 2.) és a támogatás jóváhagyásának időpontját (2024. július 10.), ami felveti annak lehetőségét, hogy a programot visszamenőlegesen, a nyilvánosság tájékoztatása és az érdekelt felek bevonása nélkül indították el.
Még aggasztóbb a jelentéstevők szerint, hogy a program végrehajtó szervezetét nem versenyeztetés vagy nyílt eljárás keretében választották ki. Ehelyett egyetlen szervezetet, a Máltai Lovagrend Magyar Szeretetszolgálatát jelölték ki. Az is aggályos a PH szerint, hogy az amúgy a szociálpolitika ismert szakértőjének számító Vecsei Miklós 2019 óta a diagnózisalapú befogadási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosként tevékenykedik, miközben a programot végrehajtó szervezet, a Magyar Máltai Lovagrend Szeretetszolgálat alelnöki posztját is betölti.
Ezek az aggályok ugyanis szerintük olyan helyzetet teremtenek, amelyben nehéz megkülönböztetni, hol ér véget az állam hatásköre, és hol kezdődik a végrehajtóé. Ugyanazok a személyek vesznek részt a nemzeti stratégiák kialakításában és a programok helyszíni végrehajtásában, így a politika és a végrehajtás közötti határvonal elmosódik. Márpediog ez szinte lehetetlenné teszi a külső ellenőrzést és az elszámoltathatóságot s nélkülözi mind a közjogi legitimitást, mind az átláthatóság, a méltányosság és a nyilvános döntéshozatalban való részvételhez való jog uniós alapelvei által megkövetelt ellenőrzéseket és ellensúlyokat.
Iskolai szegregáció ellen, nagyon sok pénzből, nulla eredménnyel?
Ugyancsak uniós, kohéziós forrásokat, még pontosabban az Európai Szociális Alap pénzét, nem is kevesett 11,6 milliárd forontot kapta meg kedvezményezettként az Oktatási Hivatal egy korábbi, 2017-2021 között, Szolnok megyében végrehajtott programban, ami a korai iskolaelhagyás által veszélyeztetett intézmények támogatását tűzte ki célul. E projekt elviekben az óvodától a középiskoláig kívánt komplex és célzott intézményfejlesztési programokat végrehajtzani, ilyeneket támogatni, illetve oktatási szakmai szolgáltatásokat fejleszteni.
A papíron megfogalmazott cél a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás megelőzése volt, azáltal hogy növeli az iktatói-nevelői munka minőségét és a programba bevont oktatási és nevelési intézményekben, már az óvodától kezdve minőségi oktató-nevelési programot eredményeznie az óvodai intézményekben. Csökkenteni kellett volna a tanulók lemorzsolódásának kockázatát, a tanulóknak segítséget kellett volna nyújtani a képesítések, a munkaerőpiac számára alapvető és foglalkoztatható kompetenciák, illetve a 21. századi készségek megszerzésében, valamint biztonságos és befogadó iskolai környezetet kellett volna teremteni. A projekt értékelése szerint azonban a projektben részt vevő iskolák tanulói körében (2017-ben a hatodikosok, 2019-ben a nyolcadikosok), bár a matematika teszteredmények jelentősen javultak a családi háttér és a kompetenciamérés eredményei alapján kiválasztott kontrollcsoporthoz képest, a szegregáció mértéke a program során nem változott, sőt enyhén nőtt.
Ez azért is különösen fájó a jelentés klészítői szerint, mert ez volt az egyik legnagyobb uniós finanszírozású oktatási kezdeményezés, amely a korai iskolaelhagyókra és a hátrányos helyzetű diákokra irányul, de nem foglalkozott az alapvető jogok megsértésével, különösen a szegregációval. Az elkülönített, etnikai alapú oktatás felszámolásában részt vevő intézmények száma gyakorlatilag nulla volt, miközben a program írói 100 ilyen intézményt szerettek volna bevonni.
Így ez az uniós program végső soron inkább megerősítette a meglévő egyenlőtlenségeket, mintsem csökkentette azokat. Azáltal, hogy a program nem kapcsolta össze az oktatási támogatást a területi, a szegregáció felszámolására irányuló politikákkal, a hátrányos helyzetű gyermekek továbbra is szegregált környezetben maradtak, ami ellentmondott az EU oktatásra és esélyegyenlőségre vonatkozó elveinek. Ennek eredményeképpen a magyarországi oktatásra valaha elkülönített egyik legjelentősebb összegű uniós forrás nem teljesítette az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit, és elszalasztott egy kritikus lehetőséget a rendszerszintű diszkrimináció kezelésére.
Szociális városrehabilitáció Nyíregyháza szegregált területein
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1,7 milliárd forinttal támogatta Nyíregyháza oönkormányzatának 2018 és 2021 között megvalósított, a városban, szegregált körülmények között élő romák élethelyzetének javítását célzó programot. Amelynek célkitűzése szerint az életkörülmények javítását a fizikai infrastruktúra megújításával a társadalmi integráció érdekében közösségi és egyéni szinten érik el. Ezen túl javuló lakhatási körülményeket, erős közösségi összefogást segítő programokat ígértek, valamint egyenlő hozzáférést a magas színvonalú szociális, egészségügyi és egyéb közszolgáltatásokhoz, javuló közbiztonság mellett.
A projekt konkrét célja volt az is, hogy a lakosokat kiköltöztessék az ún. Keleti-telepről. Habár ez a telep viszonylag kiemelkedő helyen, a városközpont közelében található, a pályázat kiemelte, hogy a túlzsúfolt, önkormányzati tulajdonú szociális lakások 92,4%-a alacsony színvonalú, és már nem felújítható. Az önkormányzat lakásszerződései szerint 2018-ban, a projekt indulásakor legalább 204 ember lakhatott volna a lakótelepen, de a tényleges lakosok száma ennél magasabb lehetett.
Hogy a telepről kiköltöző családoknak legyen hol lakniuk, az önkormányzat lakásokat újított fel egy másik helyszínen, a Huszár-telepen. Az önkormányzat szerint 49 család költözött ide, de a helyi civil szervezetek több mint 60 családról tudnak. A problémát az jelenti a Partnesr Hungary jelentése szerint, hogy a Huszár-telep a város stratégiai dokumentumaiban is eleve szegregált területként szerepel. Tehát a programot, s így az uniós forrásokat a szegregáció növelésére, nem pedig csökkentésére használták fel. Az új helyet még a pályázati összefoglaló is úgy írja le, hogy „fizikailag szegregált, a város fő szövetétől egy vasútvonal választja el„. Ráadásul itt található egy egyházi iskola is, amelynek szegregált működése miatt 2016-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Más szavakkal, a gyerekek szegregált iskolába jártak.
A projekt vizsgálatát követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a program megsértette a megkülönböztetés elleni szabályokat, és hozzájárult az óvodás és iskoláskorú gyermekek oktatási szegregációjához.
Búcsúszentlászló is bekerült a jelentésbe
A kis, alig több mint 700 lelkes zalai falu, Búcsúszentlászló nevét valószínűleg az egész ország ismeri, köszönhetően az ország egyik legjobb humoristájának, az e faluból származó Bödőcs Tibornak. A községben megvalósított, vagy éppen nem jól megvalósított 781 millió forintos programja is szerepel a PH jelentésében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól származó pályázati pénzt nem a falu önkormányzata nyerte el, hanem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A 2017-2023 között, Búcsúszentlászlón végrehajtott projekt célja a Főigazgatóság által fenntartott Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény intézményi ellátásának kiváltása volt, melynek eredményeként 72 pszichiátriai beteg elhelyezését tervezték egy új, kis létszámú, számukra kialakított, egyéni szükségleteiknek megfelelő, új ellátási formát biztosító lakhatási formában.
Az eredeti Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményből az ügyfeleket különböző új lakóegységbe költöztették. Esztergályhorváti, Felsőrajk, Bocfölde, Sármellék, Vaspör és Nagykanizsa is két-két új lakóegységet kapott a programban. Városi rangú település csak Nagykanizsa volt. Öt lakóegység helyszíne egyértelműen perifériának számít, de a másik öt sem volt centrum, mégha azok legalább nem voltak perifériának nevezhetők, mindenesetre az integrációt célzó programban a betegeket elszigetelt lakóegységekbe költöztették, ahol a tömegközlekedési lehetőségek korlátozottak, a közelben nincs háziorvos vagy gyógyszertár. A lakóknak így komoly kihívásokkal kell szembenézniük az önálló életvitelt illetően, miközben éppen ennek elérése, elősegítése lett volna a projekt célja. Márpedig ez a fogyatékossággal élő személyek függetlenségéhez és befogadásához való jogot sértő gyakorlat volt, amit uniós pénzből valósítottak meg, ellentétesen az uniós célokkal és elvekkel.
A teljes leírásokat és az összes kifogásolt programot a Partner Hungary Alapítvány jelentésében olvashatják el, EZEN az oldalon.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
