A komlói buszpályaudvar és környezetének közlekedésfejlesztése címen nyert el jelentős, több száz millió forintos európai uniós támogatást 2017 decemberében a komlói önkormányzat. A mintegy 380 milliós uniós támogatáshoz jelentős, de az uniós résznél kisebb összeget kellett volna eredetileg hozzátenni, amit a résztulajdonos és a fejlesztésben érdekelt közlekedési társaság vállalt. Végül azonban több száz millió forinttal drágult meg a projekt, így szükségessé vált jelentős állami támogatás bevonása is. Komló vezetése azonban egyértelmű sikernek tartja a beruházást, a polgármester szerint a kényszerű növekményhez nem hibák sorozata vezetett, hanem csak nem volt szerencséjük.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Szó se róla, régi adósságot törlesztett néhány éve Komló. A már rég elavult, évtizedek óta felújításra váró korábbi buszpályaudvart végül sikerült felújítaniuk, a tervezetthez képest némi csúszással, s az erdetileg számítotthoz képest jelentős többletköltséggel.
Két dolog nem változott. Az egyik az európai uniós támogatás mértéke volt, habár az a kezdetben is jelentős összegre, csaknem 380 millió forintra rúgott, s ki is volt kötve, hogy ez az összeg az uniós támogatás maximuma.
Kohéziós forrásból kaptak pénzt Brüsszelből
Az uniós támogatást az EU kohéziós forrásaiból biztosították, itthon pedig ehhez egy győztes TOP-os pályázatra volt szükség. A “brüsszeli” kohéziós pénzt is felhasználó TOP-os pályázat benyújtója és kedvezményezettje a egykori bányászváros, Komló önkormányzata volt.
Komló véghezvitte azt a bravúrt, hogy a költségek több száz milliós elszállása után – az eredetileg félmilliárdos beruházás egymilliárdosra hízott – végül egyetlen forint saját erőt sem kellett beletenniük a projektbe – ez volt a másik pénzügyi rész, ami nem változott a beruházás során. Habár vélhetően nem is nagyon tudott volna Komló honnan előhúzni és beletenni ennyi pénzt a fejlesztésbe, még akkor sem, ha valóban megérett már a felújításra a régi buszpályaudvar, s a leendő új minden elemében javulást ígért: a tervek szerint a korábbinál nagyobb területen, több beállóhellyel/állomással, nagyobb és modernenebb váróval, s a mai kor igényeinek megfelelő utastájékoztató rendszerrel, illetve a csatlakozó utak rendbetételével számoltak.
Sikertörténet!?
Most visszatekintve a 2022 januárjában befejeződött projektre a Szabad Pécsnek Polics József, Komló akkori és jelenlegi fideszes polgármestere azt mondta, hogy az egyértelmű siker volt. Sőt Komló újkori történetének egyik legnagyobb sikere, a helyiek nagyon szeretik és elégedettek, s így a buszvégállomás projektje hasonló e szempontból mint az új vásárcsarnok ügye. Azt is hangsúlyozta, hogy ők a projekt kapcsán mindvégig a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el.
Ezt Polics annak tudta be, hogy ezek a legnagyobb forgalmú komlói helyek voltak és maradtak, így egyrészt a város nagyon nagy része számára szemmel látható a különbség, és napi szinten szembesülnek is vele.
Akkor is siker ez a projekt Polics polgármester szerint, ha való igaz, hogy volt némi időbeli csúszás, és elszálltak a költségek, ráadásul többször is, így többször kellett ráemelni a támogatásokra, illetve kilobbizni olyan támogatási forrást, amely eredetileg nem volt része a projektnek. Így lett az, hogy végül két alkalommal is 200 millió forint feletti kormányzati támogatást kapott az egykori bányászváros.
Igaz, az tulajdonképpen siker, hogy ezt sikerült elérniük, ahogyan – nem teljesen függetlenül ettől – az is szemmel látható, hogy körzetéből Komló az egyik kedvenc települése Hoppál Péter fideszes politikusnak, aki akkor is, ma is a térség egyéni mandátumot nyert országgyűlési képviselője.
Politikailag felértékelődött – a Fidesz számára
És az is igaz, hogy Komló ilyeténvaló felértékelődése politikai szempontból érthető, különösen a Fidesz logikáját ismerve, ugyanis lehet, hogy korábban Komlón nagyobb létszámú volt az ellenzéki frakció mint most, de a polgármester fideszes volt, amit ki azért lehetett tenni az ablakba (sőt Polics József nevezhető a Fidesz egyik vezető nem pécsi baranyai politikusának), különösen olyan ínséges időkben, amikor a megyeszékhelyen az ellenzék kétharmaddal kormányzott.
Ráadásul Komló a megye második legnagyobb települése, a megyeszékehelyen pedig ma is a nem fideszes polgármester vezeti a várost. Így hát ma is, s főleg az előző parlamenti ciklusban, amikor a buszpályaudvar építése zajlott, Hoppál Péter sokkal többet jelent meg Komlón politikai eseményeken és bejelentéseken, átadásokokon, mint a volt bányászvárosnál hétszer népesebb Pécsen, az egész Dunántúl legnagyobb városában.
Nem volt szerencséjük?
Visszatérve a pályaudvar ügyére: Komló arra a 2016-os pályázati felhívásra jelentkezett, s vett azon részt sikerrel, amelyet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” címmel sorjázott. A volt bányászváros önkormányzata a „Komlói buszpályaudvar és környezetének közlekedésfejlesztése” címmel nyújtott be uniós pályázatot – sikerrel.
A fejlesztés forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. A megvalósítás a “Volánnal”, azaz a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.-vel konzorciumi együttműködésben történt.
A projekt megvalósítása 2018 augusztusától 2022 áprilisáig tartott, de a buszpályaudvart már pár hónappal korábban, 2022 januárjában felavatták.
Polics József érdeklődésünkre azt mondta, nem igaz az, hogy hibák sorozata vezetett a pályázat megdrágulásához, sokkal inkább van szó arról, hogy nem volt szerencséjük.
Drágulás
Egyrészt a beruházás beleesett a Covid-19 járvány idejébe, ami nagyon sok esetben, náluk is, közvetlenül (áremelkedés) és közvetetten is (időbeli csúszás) drágította a projektet. Ráadásul, és ez jelentette az igazán nagy bajt, már csak a beruházás során, sőt már a megelőző talajmechanikai vizsgálatok után, a közművek feltárásakor derült az ki, hogy szükséges lesz méregdrága talajmechanikai beavatkozás elvégzése, talajcsere például, mivel a talajszerkezet nem volt/lett volna megfelelő a jövőbeni terhelés elviselésére – ami értelemszerűen nem volt része a projektnek a tervezés és a pályázat benyújtása során.
Ugyanakkor a városban többen is voltak, akik szerint ezen nem szabadott volna csodálkozni, amint azt annak idején a komlói helyi független lap, a 7300.hu is megírta: „köztudott dolog volt, hogy annak idején, a régi pályaudvar építésénél a talajt hulladékkövekkel töltötték fel, ezért az érvelés sokakat meglepett”.
Jogszabályoknak megfelelően
A civilben mérnökember polgármester lapunknak azt mondta, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártak el és végeztek vizsgálatokat, de az igazán problémás részre két szabályos próbafúrási, mintavételi rész között bukkantak, ami új helyzet elé állította őket, egyrészt borultak az addigi tervek, időtábla és munkamenet, másrészt egyértelmű volt, hogy plusz forrást kell találniuk. Ebben találtak segítségre a kormánynál.
A buszpályaudvar beruházási összegének változása (forrás: komlói önkormányzat – a fotó kattintással nagyítható):
A korábbi komlói buszpályaudvar magával az egykori bányászvárossal együtt épült meg, hatvan éve, az 1960-as években. Ahogy azonban a Rómához hasonlóan hét dombra épített Komló fejlődött, úgy kaptak egyre nagyobb szerepet a helyi, későbbiekben pedig a helyközi buszjáratok, miközben a komlói buszpályaudvar nem fejlődött – így az az évek és évtizedek alatt elavulttá vált.
Bővítés is volt
Az átalakítás ezért nem csupán felújítást, hanem bővítést is jelentett, a buszpályaudvar területe megnőtt, így több helyi és helyközi járat egyidejű fogadására képes, több lett a buszos felszállóhely.
A tulajdoni viszonyok is segítették a projekt megvalósulását, a mai buszpályaudvar területe ugyanis Komló Város Önkormányzata és a projektben konzorciumi partnerként résztvevő “Volán”, pontosabban a Dél-dunántúli Közlekedési Központ (DDKK) Zrt. tulajdonában állt.
A beruházás azonban kitért a zöldfelületek bővítésére is, akadálymentes gyalogutakkal, padokkal, nyírt gyeppel, ültetett fákkal és virágágyásokkaL Ennek köszönhetően nőtt a Komló belvárosában található zöldfelületek és fák száma. A pályaudvar áttervezésével lecsökkent a buszok várakozási ideje, s a közlekedés optimalizálása a C02 kibocsátás csökkenéséhez is hozzájárul. Az átalakításnak köszönhetően lecsökkent a buszok, valamint a gyalogosok és kerékpárosok útvonalának kereszteződése, növelve ezzel a közlekedésbiztonságot. A beruházás részét képezték a pályaudvar területén kialakítandó új gyalogos átkelők, felfestéssel, táblarendszerrel, korlátokkal, megvilágítással.
Fontos szempont volt az akadálymentesítés
A komplexum, ezen belül az épületek valamint a pályaudvar és környezete kialakításánál fő szempont volt, hogy megközelítésük és használatuk akadálymentes legyen. ezzel segítve a tömegközlekedést használó, mozgásukban korlátozott embereket, akiknek ezzel megkönnyítjük a mindennapjaikat.
A részben a beruházást megelőző években telepített korábbi utastájékoztató rendszert bővítették és korszerűsítették (ezt a DDKK önereje egy részének terhére valósították meg).
Egymilliárd lett – maradhat?
Az EU 378 millió forintot adott a projektre, a konzorciumi partner buszos cég, a “Volán” pedig eredetileg 76 milliós összeggel szállt volna be.
Ugyanakkor, amint az a 7300 korábbi cikkében is olvasható, és mint azt most Polics József polgármester is megerősítette lapunknak, a végére egymilliárdos lett a beruházás.
Az eredetileg nagyjából 455 milliós projekt a végére a duplájába, 985 millió forintba került. A beruházás konzorciumi partnereként a Volánbusz (a korábbi vállalásán felül) további bruttó 88,9 millió forint összeggel járult hozzá a költségekhez. A különbséget mintegy 440 millió forintot, két részletben, minisztériumokon keresztül a kormány biztosította.
Maradt – átadták
A komlói buszpályaudvart így végül 2021 januárjának végén avatták fel, nagyjából dupla beruházási költséggel ahhoz képest, ami a tervekben eredetileg szerepelt. Teljesen egyértelműen ég és föld a korábbi és a jelenlegi helyzet, ami köszönhető a tervezésért felelősöknek is, az A+ Építész Stúdió és a P8 Műhely építészeinek.
Az átadáson a komlói polgármesteren kívül megjelent az akkor még nem MNB elnök, hanem pénzügyminiszter Varga Mihály, ott volt Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője, Őri László, a baranyai önkormányzat vezetője (ugyancsak fideszes politikus) és Pafféri Zoltán, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója is.
Varga Mihály az avatón (a történtekhez képest érdekes gondolatmenetet elővezetve) többek között arról beszélt, hogy Komló kiváló példa arra, hogy ha van egy jól átgondolt fejlesztési program és megvannak a gazdasági elképzelések is, akkor még egy nehéz sorsú település is a fejlődés útjára tud lépni.
Hoppál Péter azt emelte ki, hogy a buszpályaudvar és környezete fejlesztése Komló elmúlt négy évének legnagyobb beruházása, aztán sorolni kezdte azt is, hogy ezen túl mennyi minden más fejlesztés is történt a városban, például új iparterületek nyíltak meg és új üzemek kezdték meg működésüket, de ha már közlekedés, akkor azt is meg kell említeni, hogy új buszok álltak csatasorba Komlón , és ő is beszélt arról amit fentebb Polics polgármester is említett, az új vásárcsarnokról, és a csökkenő munkanélküliségről is.
A komlói polgármester is arról beszélt az átadón, hogy ez a beruházás (is) szimbóluma annak, hogy ha egy településnek van terve, az végül eredményeket is szül.
Pafféri Zoltán pedig azt emelte ki, hogy a helyi buszpark egy részét sikerült megújítaniuk, a menetrendet pedig a közlekedők igényeinek megfelelően átszervezték, a helyiek által kért vonalbővítéssel együtt.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
