Március vége óta minden szerdán délután fél hattól fehér ruhás demonstrálók állnak némán a pécsi Széchenyi téren, így elég sokan lehetnek mára azok a pécsiek, Pécsen dolgozók vagy a baranyai megyeszékhelyre látogatók, akik legalább egyszer már látták ezt a fura és meghökkentő, de nagyon erős tiltakozást, amelyet Elég volt! címen emlegetnek. A demonstráció-sorozatról a Szabad Pécs közösségi oldalán korábban már beszámoltunk. A közösségi hálón megfogalmazott gondolataik szerint mindezt azért teszik, mert „Elég volt a NER és holdudvara tisztességtelen, igazságtalan működéséből, a hazugságból, a megfélemlítésből”. Varga Orsolyával, a demonstráció szervezőjével beszélgettünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Miért fehér ruhában állnak a pécsi Széchenyi téren? Ez a szín annyi mindent jelenthet, akár a tisztaságot, akár a gyászt is. Ki döntött a fehér szín mellett?
Az Elég volt! arról is szól, hogy megelégeltük azt, hogy mesterségesen gerjesztett, manipulált konfliktusokkal szétszakították a társadalmi csoportokat, egymásnak ugrasztották az embereket. A fehér szín számunkra kifejezi azt is, – a tisztaságon kívül –, hogy minden szín benne van. Vagyis: ez egy civil szerveződés, ide bárki jöhet, de nem képviselhet pártot, csak önmagát, a saját véleményét. A demonstrációt egyébként Csizmadia Gabival kezdtük el szervezni, közben Dékány Ági is csatlakozott hozzánk. Eredetileg mindhárman bábszínészek vagyunk. Közösen döntünk.
A tiltakozók többsége nő, vannak köztük pedagógusok, nyugdíjasok, láttam civil aktivistákat is és néhány fiatalt is. Önnek jutott eszébe ez a tüntetési mód?
Igen, azt gondolom, hogy olyan morális mélységbe süllyedt az ország, hogy ezt a méltatlan és áldatlan helyzetet csak együtt, közösen, de a nők erejének, kitartásának, tisztánlátásának segítségével tudjuk helyrehozni. Ha családként képzeljük el ezt a 9,5 millió embert, akivel együtt élünk, itt a hazánkban – márpedig családként kell elképzelnünk, ha már állandóan a magyarságunkat tartjuk magunk elé pajzsként –, és azt éljük, hogy a családfő dorbézol, bántalmazó, autokrata, akkor el fog jönni, el kell jönnie egy pillanatnak, amikor a feleség azt mondja, eddig és ne tovább!
Én hiszek a nők erejében, ismerem az asszonyok, anyák, nagymamák kitartását, tudom, hogy képesek „hegyeket mozgatni” erőszak nélkül is.
Az is fontos kérdés, hogy …
… hogy miért nem beszélünk? Igen, ezt kérdezték tőlem már sokan, hogy néma a tüntetés? Egy példával tudok válaszolni. Ha egy bántalmazott nem szól, nem kiabál, csak odaáll veled szemben és az arcodba néz, az meglehetősen mély és intenzív pillanat tud lenni, annak a pillanatnak elsöprő ereje van.
És kicsit visszatérve az előzőre is, nehogy ebből félreértés legyen: nem zárjuk ki a férfiakat, és részt is vesznek a demonstráción férfiak is, aminek nagyon örülünk. Természetesen nem ellenük szól az, hogy az Elég volt! demonstrációkon elsősorban a nőket helyezzük fókuszba- Úgy gondolom azonban, hogy most már végre rendet kell tenni ebben a nagy közös családi fészekben. Azt szoktam mondani, hogy megpróbáltátok fiúk, volt rá 35 évetek, de nem sikerült. Most akkor közösen takarítsunk ki!
Mi késztette a tiltakozásra? Hogyan alakult ki a tüntetést szervező csapat?
2018-ban annyira hittem a változásban, hogy a választási eredmények utáni elkeseredésemben írtam egy szöveget, amit felolvastam egy tüntetésen. Akkor sokan megkerestek, hogy tegyünk valamit, kezdjünk el közösen dolgozni azon, hogy változás legyen. Aztán ez a lelkesedés a csapatban elhalt. Bennem azonban továbbra is égett a tűz, az elmúlt időszakban több szervezet munkájában részt vettem, tüntetéseket szerveztem, felszólaló voltam. Kihangsúlyoznám, mert már sok mindent hallottam vissza magamról, hogy soha nem voltam pártnak a tagja és nem is leszek. Egyénileg is motiválva vagyok – devizahiteles, független előadóművész, pedagógus, egyedülálló szülő –, de a gyerekeink, unokáink jövője az, ami arra sarkall, hogy demonstráljak az igazságtalanság, a hazugság, a gyűlölet, a tisztességtelenség ellen.
Ön közismert bábművész, mit gondol, milyen hatást érhet el ez az ugyan rendszeres, de mégiscsak néma és negyedórás tiltakozás?
Tudom, hogy sokan azt gondolják, ezzel semmit sem lehet elérni, de ezekkel a véleményekkel már nem foglalkozom. Annyi mindenhez „értünk” ebben az országban. Megrengethetetlen álláspontokkal találkozom. Ha ezek a meglátások valósak lennének, akkor már a NER csak egy kósza és kellemetlen emlék lenne. Nem tudjuk, mi a helyes megoldás. Ennek ellenére tenni, cselekedni kell. Az a vízióm, hogy átveszi a többi város, település a megmozdulásunkat. Esztergom már csatlakozott, és néhány külföldi csoport is kiállt néhányszor. Egyszerre, egy időben küldjük az üzenetünket a hatalomnak, hogy: ELÉG VOLT!
Mit tapasztalt a hetek során? Egyre többen csatlakoztak önökhöz? Mennyire érzi aktívan tiltakozó városnak Pécset?
Valóban egyre többen csatlakoznak, de még nem elegen. Akik jönnek, azt kérdezik, hogy miért nem tudtak róla eddig? Van Facebook oldalunk, de csak személyes kapcsolatokon keresztül hirdetjük az eseményt. Mindenesetre azt mondják, hogy ha tudták volna, akkor már jöttek volna hamarabb.
A téren járókelők mennyire csodálkoztak az eseményen? Szidták önöket vagy inkább beálltak önök közé?
Egyre bátrabban reagálnak a járókelők. Van, aki csak bólint és továbblép, vannak, akik megtapsolnak bennünket. A múltkoriban beállt közénk egy szerb férfi, aki megköszönte, hogy demonstrálunk. Megrendítő volt. Negatív reakció pedig szinte alig volt.
A tervek szerint meddig folytatják a tiltakozást?
Amíg van, aki kiálljon. Tervek szerint a rendszerváltásig.
