Felmentette első fokon a Komlói Járásbíróság dr. Kamondi Mónikát, Szentgyörgyi Dávidot és a további három vádlottat abban a pótmagánvádra, hűtlen kezelés pótmagánvádja miatt indult büntetőperben, amely több más ügyhöz hasonlóan a 2019 végén indult nagy pécsi ügyvédi átvilágítás eredményeképpen kapott nyilvánosságot és terelődött így vagy úgy jogi útra. A lapunkban sok esetben csak Bánki Erik pécsi ügyvédjeként emlegetett dr. Kamondinak, a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezérigazgatójának, és három további vádlottnak a pécsi önkormányzati cég pótmagánvádjára kellett bíróság elé állnia ügyvédi letéti pénzek felhasználása, a volt Aranyhajó Fogadó értékesítése, illetve az adás-vételi szerződésben rögzített kötbér érvényesítésének elmulasztása, valamint a Szabadság utcai egykori központi menza telkének és az arra tervezett társasháznak az ügye kapcsán. Az ítélet nem jogerős, de nemcsak az ügyek alábbi részleteit, hanem cikkünk végét is ajánljuk olvasóink figyelmébe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Igazából nem is egy, hanem három ügyet tárgyalt mai, határozathozatallal záruló büntetőügyében elsőfokon a Komlói Járásbíróság, de nem túlzás azt mondani, hogy a 2019 végén bejelentett nagy pécsi átvilágításnak nemcsak a legelső, hanem a legszimbolikusabb feltárt ügyében hozott ítéletet dr. Szilágyi Szabolcs bíró az elszámoltatás bejelentése után hat évvel. Hogy milyet, és hogy abból mi következik, vagy mire lehet következtetni, az már egy másik kérdés. És nemcsak azért, mert a határozat rövid szóbeli bírói indoklása után a pótmagánvádló, azaz a Pécsi Vagyonhasznosító és a céget képviselő ügyvédek azonnal bejelentették, hogy teljeskörű fellebbezéssel élnek, nem kértek gondolkodási időt. Így tehát a ma, Komlón kihirdetett határozat nem jogerős.
A hűtlen kezelés pótmagánvádja miatt indult per elsőrendű vádlottja az általunk sokszor csak Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő pécsi ügyvédjeként emlegetett dr. Kamondi Mónika, aki 2019 őszén és az azt megelőző években a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) Zrt. szerződött ügyvédje volt. A másodrendű vádlott pedig Szentgyörgyi Dávid, a pécsi önkormányzati vagyonkezelő és -hasznosító cég akkori vezérigazgatója, rajtuk kívül még egy PVH-s munkatárs, és további két személy voltak harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak.
A szimbolikusnak nevezett ügy dr. Kamondi Mónika ügyvédi letéti pénzeinek a felhasználása, a PVH-tól oda érkező, vagy a PVH helyett az ügyvédnő ügyvédi letéti számlájára beérkező pénzek felhasználása, elsősorban két nagyobb ügy miatt, amelyek önmagukban is több tízmillió forintos összegeket jelentettek. Az egyik az akkor még a PVH tulajdonában álló Király utcai volt Aranyhajó Fogadó értékesítése, a másik pedig egy, a PVH által tervezett, de meg nem valósult vásárlás – egy pékségként üzemelő épületet vettek volna meg, vagy szerettek volna megvenni. A másik ügy önmagában az Aranyhajó értékesítése volt, illetve a szerződésben rögzített 18 milliós kötbér nem érvényesítése vagy érvényesítésének elmulasztása, a harmadik pedig a Szabadság utcai egykori központi menza telkének és az arra tervezett társasháznak az ügye.
A bírósági határozat szerint dr. Kamondi Mónika, Szentgyörgyi Dávid, valamint a perbe vont többi vádlott egyike sem bűnös, őket mind felmentették a terhükre rótt vádpontok alól, és az ellenük kényszerintézkedésként hozott pénzügyi zárlat feloldása is a bírói döntés része volt. Még egyszer: a határozat bármit is mondott ki, a fellebbezés miatt a bíróság döntése nem jogerős, nem végrehajtható.
Az elsőfokon eljáró bíró mindegyik vádpont kapcsán azt hangsúlyozta, hogy kétséget kizáróan a bíróság nem tudta megállapítani a vádlottak büntetőjogi felelősségét. Volt, hogy a bírói indoklás úgy szólt, hogy mivel az elsőrendű vádlott (Kamondi Mónika) vonatkozásában nem sikerült a vádat bizonyítani a bíróságon, az áll a másodrendűre (Szentgyörgyi Dávid) is, mert az elsőrendű bizonyítható büntetőjogi felelősségének hiányában, és a pótmagánvád is így épült fel, a másodrendű sem követhetett el bűnt. Megjegyezzük, hogy ez lehetséges, de még egyszer rögzítjük itt, hogy az egyik szereplő egy,a PVH-val szerződésben álló ügyvéd, a másik pedig egy önkormányzati cég csúcsvezetője.
Több tényállás kapcsán is beszélt arról a bíró, hogy a pótmagánvádat képviselők nem tudtak valamit a bíróság előtt bebizonyítani, sőt arra vonatkozó indítvány sem érkezett a részükről, így a bíróság azokat a részleteket nem tudta vizsgálni. Az egyik ilyen példa a PVH-tól Kamondi Mónika ügyvédi letétjére érkező és ott parkoltatott pénzekről szólt. Azokat ugyanis csak később, már Péterffy Attila polgármestersége idején, az ügyvédi átvilágítás elindulása után mutatták be, illetve ezek az iratok csak akkor kerültek elő, amivel több mint 100 millió forintnyi elvégzett ügyvédi munkát igazoltak le Kamondinak 2019 végén.
A PVH mint pótmagánvádló és az ügyvédek, valamint a PVH 2014-2019 közötti gazdálkodását vizsgáló átvilágítás megállapításai szerint ezek a teljesítésigazolások nem valósak, az életszerűség is emellett szól. Utólag igazoltak le ugyanis egy csomó elvégzett munkát, illetve ügyvédi munkaórát négy, Szentgyörgyi Dávid akkori vezérigazgató által aláírt bizonylattal bizonyítva az elszámolás jogszerűségét.
Csakhogy ezeket az amúgy rém egyszerű és szűkszavú teljesítésigazolásokat a bíróság elfogadta, ezt is figyelembe vette a döntésében. Dr. Szilágyi Szabolcs bíró szerint ezekkel kapcsolatban nem érkezett olyan pótmagánvádlói bizonyítási indítvány, hogy ezeket a teljesítésigazolásokat egyenként nézze meg és vizsgálja meg a bíróság. Az ügyvédek erre később, már a határozat kihirdetése után azt mondták lapunknak, hogy ha erre konkrétan nem is szólt bizonyítási indítványuk, a bíróság dolga egy pótmagánvádas perben is az igazság feltárása, akár önálló bírói döntésre/indítványra, ahogyan más részletekre szólóan volt is erre példa, például szakértő kirendelése az ügyek egy vagy több adott részletével kapcsolatos döntés segítésére ebben a perben. Viszont voltak a pótmagánvádlónak olyan más bizonyítási indítványai, amelyeket meg nem folytattak le, mert azokat elutasította a bíróság, sorolták tovább az ügyvédek. Sőt, volt olyan elkészült igazságügyi szakértői jelentés, amely a pénzmozgásokra vonatkozott, és teljesen egyértelmű az alapján, hogy mikor és hogyan használta a PVH pénzét magáncélra az ügyvédi letéti számláról az ügyvédnő. Sőt már 2017-ben is találtak ilyen gyakorlatra példát, amikor a PVH-tól érkezett nagyobb összeg az ügyvédnő letéti számlájára, amelyből vagy amelynek felhasználásával az ügyvédnő a NAV felé törlesztett.
A bíróság ugyanakkor azt is figyelembe vette, hogy a PVH vezetője engedélyezte az ügyvédi letétből történő ügyvédi díj érvényesítését. Hogy volt olyan tanú, aki azt mondta, hogy hallotta a PVH-n belül azt a cégben keringő pletykát vagy hírt, hogy az ügyvédi teljesítéseket hosszú ideje nem számolták el, de azok majd később lesznek elszámolva. Azt is figyelembe vette a bíróság a döntése meghozatalakor, hogy a kérdéses időszakban valóban nem voltak ügyvédi kifizetések a PVH részéről Kamondi Mónika felé.
A 2019 végén utólagosan elszámolt ügyvédi díjak összegének ügye már más kérdés persze, de több minden is a bíró szerint inkább polgári jogi mint büntetőjogi kérdéssé vált a bizonyítékokat értékelve, még akkor is, ha kétségkívül és több részlet kapcsán is voltak gyanús körülmények a büntetőbíró szerint.
A pótmagánvádas perre azért volt szükség, mert a PVH korábbi, de már 2019 ősze után kinevezett vezetőjének feljelentése nyomán, amelyet az ügyvédi átvilágítás dokumentumaival támasztottak alá ugyan indult rendőrségi nyomozás, de már gyanúsítás nem történt, úgy ítélték meg, hogy nem történt bűncselekmény, így a sértettnek volt ezek után joga és lehetősége ügyészségi vádemelés híján is, illetve a vádat képviselve (pótmagánvád) az ügyet, illetve ezeket az ügyeket bíróság elé vinni. És még most is bíznak annyira az igazukban, hogy másodfokra viszik tovább a pótmagánvádat.
Lehetséges, hogy egy nagyobb, részletes cikket is írunk hamarosan erről az ügyről, de az újságíró, ennek a cikknek a szerzője egy hosszabb, de lapunk szerint egy kiemelten fontos kérdést feltesz.
Amennyiben valódi ügyvédi teljesítéseket és valódi összegeket számolt el egymással sebtében 2019 végén a PVH (Szentgyörgyi Dávid) és Kamondi Mónika, és így nagyjából pont annyi pénzzel tartozott évekre visszamenően a PVH Bánki Erik pécsi ügyvédjének, mint amennyi pénzt parkoltatott Kamondi Mónika ügyvédi letéti számláján a PVH, azaz amennyi pénzt keresett Kamondin Péterffy Attila és a PVH új vezetője, vagyis Kamondinak gyakorlatig nem kellett semmit visszafizetnie a PVH-nak, akkor miért szedett össze sebtében Kamondi Mónika pár napra százmilliós kölcsönt Fidesz-közeli vállalkozókkal, azt híve, hogy elég a keresett pénz bemutatása, és miért azt válaszolta Szentgyörgyi Dávid Péterffy Attiláéknak, hogy mindent megtesz a pénz visszaszerzéséért?
19? Lapot!
