Korábbi, nem hivatalos információink szerint 2026 elején, vélhetően februárban folytatódhat a Volvo-gate néven ismertté vált 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indult büntetőper a Pécsi Ítélőtáblán. Mint ismert lehet, ez már a második másodfokú bírósági eljárás lesz, köszönhetően annak, hogy az első elsőfokú, a Kaposvári Törvényszéken meghozott bírósági határozatot (amelyben minden vádlottat felmentettek) hatályon kívül helyezte a Pécsi Ítélőtábla. A Szekszárdi Törvényszél azonban már, a Pécsi Ítélőtábla iránymutatása alapján egészen más véleményre jutott, s a még a perben vádlottként bennmaradt mindkkét vádlott ellen elmarasztaló ítéletet hozott, méghozzá letöltendő börtönbüntetést kiszabva. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség mai közleménye szerint ők azt kérik a megismételt eljárásban, hogy a Pécsi Ítélőtábla is marasztalja el a vádlottakat, helybenhagyva a Szekszárdon kiszabott büntetést, ami ebben az esetben már jogerős és végrehajtható ítélet lenne.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Megismételt bírósági eljárásra volt szükség a pécsi buszperben, azaz teljesen elölről kellett kezdeni az elsőfokú eljárást, minekután korábban a Pécsi Ítélőtábla megsemmisítette a Kaposvári Törvényszék vádlottakat felmentő határozatát, ezt követően került az ügy első fokon a Szekszárdi Törvényszékre.
A közvélemény amennyire nem értette a kaposvári ítéletet, olyan módon volt elégedett a szekszárdi határozattal. Egy dolgot kérdeztek sokan csak ennek kapcsán, hogy a korábban perbe vont személyeken túl más feltételezett felelősöket miért nem vettek elő és marasztaltak el. Erre már korábban is megadtuk a választ, hangsúlyozva, hogy az ártatlanság vélelme még annak a két személynek is megjár a jogerős ítéletig, akiket az új eljárásban bűnösnek mondtak ki, és akiknek amúgy a büntetőjogi felelőssége, de legalábbis a tevékeny szerepe a buszügyben egy laikus számára is felmerülhetett. Azok viszont, akiknek ugyan különböző módon, de felmerült a szerepük az ügyben, ám eddig még nemhogy vádlottak nem voltak, de még gyanúsítottak sem, azaz a magyar rendőrség és a magyar ügyészség nemhogy vádemelési javaslattal és vádemeléssel nem élt velük szemben, de meg sem gyanúsította őket, adott esetben akár tanúként sem hallgatta ki őket, még inkább élvezik az ártatlanság vélelmét.
Más kérdés, hogy a megismételt eljárásban, azaz az új elsőfokú határozatban több olyan személy szerepére is kitérnek, akik nélkül vagy akik egy része nélkül vélhetően nem történhetett volna meg úgy a pécsi buszbeszerzés, ahogyan megtörtént. Amiben, részben azért, mert egy vélhetően teljesen feleslegesen bevont holland közvetítő cégnél „bennragadt” mai áron csaknem egymilliárd forint, azaz ennyi pénz volt az, amit a pécsi közösségi közlekedési cég, a Tüke Busz kifizetett, amikor elutalt csaknem 3,5 milliárd forintnak megfelelő eurót a holland cégnek, de nem a buszok vételárát fizették ki belőle, hanem egy kisebb részét megtartották maguknak, a nagyobb részét pedig két közreműködőnek, vagy közreműködnek beállított személynek utalták el.
Az új, illetve megismételt eljárás eredményeképpen a Szekszárdi Törvényszék bűnösnek mondta ki mindkét vádlottat gazdasági csalás és pénzmosás bűntettében, ezért őket 5-5 év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte.
Ezt kérte helybenhagyni a fellebbviteli főügyészség, így ez egyben azt is jelenti, hogy súlyosabb büntetést már nem szabhat ki a vádlottakra a Pécsi Ítélőtábla. Azt csak tippelni tudjuk, hogy a marasztalás és a kiszabott büntetés helybenhagyását kérő fellebbviteli főügyészségi indítvány (azaz, hogy sem, súlyosítást kértek) elsődleges oka, hogy nagyon sok idő telt el a cselekmény óta, hiszen valójában egy 2014 őszén indult és 2015 tavaszán-nyarán befejeződött cselekménysorozatról van szó.
A Pécsi Fellebviteli Főügyészség sajtóközleménye
„A Pécsi Ítélőtáblán folytatódik a megismételt eljárás a Volvo buszok beszerzésének ügyében
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a megismételt eljárásban hozott marasztaló elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta a Pécsi Ítélőtáblán
A vádirati tényállás szerint 2014. év végén Pécs önkormányzata a városi buszpark cseréjét határozta el, melynek lebonyolítását saját közlekedési cégére bízta. Az egyik vádlott e cég vezetője volt. Társa – aki egy korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg a cégvezetőt – még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló szándékról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal annak érdekében, hogy vásárlást saját haszonszerzésre használják ki.
A használt flottával rendelkező cég nyílt ajánlata alapján a vádlottak az eladásra szánt buszokat személyesen is megtekintették, és tárgyaltak az eladó képviselőivel. A cégvezető vádlott ezután a buszok beszerzési áráról az érvényes ajánlatot mintegy 900 millió forinttal meghaladó, 3,5 milliárd forint összegről tájékoztatta a cégtulajdonos önkormányzatot. A közbeszerzési eljárás beszerzési értékhatárát a magasabb összegen határozták meg. A közbeszerzés során egyedül a buszok értékesítéséről korábban a cégvezető vádlottal együtt tárgyaló vádlott által képviselt gazdasági társaság adott ajánlatot úgy, hogy a buszok a cégvezető által is tudottan nem voltak a tulajdonában. A cégvezető a pályázatot elfogadta, és a pályázó céggel szerződést kötött, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok beszerzési értéke lényegesen alacsonyabb volt.
A közlekedési cég a vételárat a pályázó gazdasági társaság részére kifizette. A pénz megérkezését követően a nyertes cég 1,6 millió eurót átutalt a képviseletében az ügylet során eljárt vádlott bankszámlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette. Ezt követően a vételárból tovább 550 ezer eurót utalt egy, az ügyletben ténylegesen nem szereplő személy által képviselet thaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére. Az ügylet folytán a pécsi önkormányzat közlekedési vállalatát 877 millió forint vagyoni hátrány érte.
A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.
Korábban az elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a pénzmosót 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg a közlekedési vállalatot vezető vádlottal szemben az eljárást – halála okán – megszüntette. A csalárd ügyletben résztvevő másik két vádlottat 2023 májusában felmentette az ellenük emelt vád alól.
A Pécsi Ítélőtábla az ügyészség fellebbezése alapján hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet, és a megismételt eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasította.
Az újra elölről kezdett elsőfokú eljárás eredményeképp a Szekszárdi Törvényszék bűnösnek mondta ki mindkét vádlottat gazdasági csalás és pénzmosás bűntettében, ezért őket 5-5 év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, az ügyészség tudomásul vette azt.
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a mai napon terjesztette fel az iratokat a másodfokú eljárás lefolytatása céljából a Pécsi Ítélőtáblára a tettarányos büntetések helybenhagyására vonatkozó másodfokú indítványával.
Az ügyben a másodfokú eljárás az ítélőtáblán folytatódik.”
Korábbi cikkeink a témában
19? Lapot!
