Eddig is sejteni lehetett, hogy az az időpont lehet az országgyűlési választás időpontja, amivel Magyar Péter is számolt, de a mai napon biztossá is vált, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy az országgyűlési választás 2026. április 12-én lesz.
A cikk a hirdetés után folytatódik
És, hogy miért nem olyan nagy meglepetés, vagy miért is lehetett ezt az időpontot várni? Mert hagyományosan a legkorábbi lehetséges időpontra (és vasárnapi napra) írják ki a választást, amely idén április 12-ét jelenti. Erre egyébként Orbán Viktor is utalt az év eleji sajtótájékoztatón, mondván, hogy a választás időpontjáról majd a köztársasági elnök dönt, de a legkorábbi időpontot várta a miniszterelnök is.
„A szabad választások a képviseleti demokrácia alappillérét jelentik. A népszuverenitás kifejezésének kiemelkedő eseménye az országgyűlési választás, mely során minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár szabad és felelős döntésével határozhatja meg Magyarország sorsát. Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányos felhatalmazásának megfelelően, a mai napon aláírt határozatával kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását. A magyarországi szavazás – a korábbi közjogi hagyományokat követve – az alaptörvény és a választási eljárásról szóló törvény által lehetővé tettlegkorábbi időpontban, 2026. április 12-én lesz” – szól a Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye.
Egy jó hír van mindannyiunknak: ez azt is jelenti, hogy már csak kevesebb mint három hónap (nem egészen 89 nap) van hátra a választásig, és a kampányból is.
A képviselőjelölt-jelöltek aláírásgyűjtése a szabályoknak és a kitűzött időpontnak az értelmében február 21-én indul. Ahhoz, hogy valaki képviselőjelölt lehessen legalább 500 érvényes választói aláírásra van szükség. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
A köztársasági elnök bejelentése is szinte a lehető legkorábban történt, mert azt a választást megelőző 70-90 napban szokás megtenni, legalább 70 nappal korábban.
Országos listát csak az a párt állíthat, amelynek a 106 egyéni körzetből legalább 71 választókerületben van egyéni jelöltje – ennek a legalább 71 jelöltnek, legalább 14 megyében kell indulnia, illetve Budapesten is szükséges legalább egy egyéni jelöltet kiállítani.
Aki nemzetiségi jelöltre szavaz, a „nagy” választáson nem szavazhat pártra
A nemzetiségi választópolgárok szavazhatnak a nemzetiségük listájára. Ez ugyanakkor nem egy, hanem két döntést is jelent az adott nemzetiségi választópolgártól: az egyik, hogy szavaz nemzetiségi listára, a másik, hogy emiatt viszont pártlistára nem szavazhat. Magyarán vagy szavaz valaki hagyományosan, egy pártra, amely tudott országos listát állítani, illetve egyéni jelöltre. Vagy szavaz ez utóbbira, azaz arra, aki az adott egyéni választókörzetben elindulhat és a nemzetiségi listára.
A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok csak pártlistára szavazhatnak.
19? Lapot!
