Szakmailag teljesen nonszensz döntést hozott a korábbi ciklusban leváltott alpolgármester, jelenleg képviselő és tanácsnok Bognár Szilvia (Tiszta Kezek) indítványára a Pécsi Hírek megjelenéséről a pécsi közgyűlés 2025. decemberi rendes ülésén. Fideszes, illetve ebben az ügyben lelkiismeretfurdalás nélkül tiszteletbeli fideszesnek hívható képviselők együtt szavazták le a városvezetés már eleve kompromisszumos javaslatát. A Fidesz, a KDNP és az ÖPE politikusai mellett mind a négy, “kicsiként” emlegetett pécsi képviselő is a leginkább a helyi Fidesznek kedvező döntés mellett szavazott, és kellett ahhoz, hogy végül Bognár Szilvia indítványát fogadják el. Amelynek értelmében így lényegében fél évre 2026 júniusáig kinyírták a pécsi önkormányzati nyomtatott újság megjelenését.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Cikkünkben röviden, de a legfontosabb részletekre kitérve, újságírói megjegyzésekkel írjuk le azt, milyen döntést hozott a pécsi közgyűlés 2025. decemberi ülésén a Pécsi Híreknek, azaz a pécsi önkormányzat nyomtatott újságjának a megjelenésével kapcsolatban.
Egy nagyváros helyi önkormányzati újságjának megjelenése vagy nem megjelenése, illetve egy ilyen, közérdekű információk mellett helyi politikai döntéseket és híreket is tartalmazó, ingyenesen terjesztett lappal kapcsolatos mindennemű döntés ugyanis kiemeltem fontos ügy. Mindenkor fontos, főképpen az szűk fél évvel egy közelgő és a végső kimenetelétől függetlenül sorsdöntő országgyűlési választás előtt.
És kiváltképpen fontos egy nem fideszes vezetésű település helyi önkormányzati újságjának a megjelenése vagy éppen nem megjelenése egy olyan országban, ahol az aktuális, jelenlegi hatalom tényleg mindent megtesz azért (itt fontos részlet, hogy még az EU egyik tagállama vagyunk), hogy amennyire csak lehet, kontrollálja a hírek terjedését.
A fentieket azért írtuk le bevezetőként, mert a decemberi rendes pécsi közgyűlésben a Pécsi Hírekkel kapcsolatban történteknek és az előbb vázoltaknak nagyon is van közük egymáshoz!
Nyilván csak véleményként tudjuk ezt leírni, de nem kívánunk félrebeszélni és óvatoskodni sem: végül ugyanis a döntés az volt, hogy jelentősen csökkentsék 2026 első félévében (vagyis az idén tavaszi parlamenti választás előtt) itt, helyben egy olyan újság megjelenését, amely nem a NER-lapok stílusában készül, hanem korrektül tájékoztat helyi ingyenes önkormányzati újságként. Teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen döntés 2025 végén, 2026 júniusáig hatóan senki másnak nem szolgálja az érdekét csakis a helyi Fidesznek, és esetleg rajtuk kívül mindazoknak, akik így vagy úgy, de valamiképpen profitálhatnak (profitálni fognak) abból, hogy beleálltak abba, hogy hivatalosan, papíron nem fideszesként nekik sikerült elérniük a helyi nyilvánosság további szűkülését.
Merthogy ez történt: papíron nem a Fidesz/KDNP, és mégcsak nem is az ÖPE volt az, amely elővezette és indítványozta a helyi sajtó szűkítését. Ők, azaz Orbán Viktor helyi emberei a színjáték után “csak” egy kávét kértek és mosolyogva megszavazták azt, amit ők akartak a leginkább.
Az pedig külön egészen döbbenetes, hogy az önkormányzati lapnak a fél évre történő beszántását (lényegében ez történt ugyanis) egy olyan képviselőnő vezette elő a spórolás kényszerére hivatkozva (Bognár Szilvia), aki élharcosa és indítványozója volt korábban a vélhetően rekordot jelentő pécsi közgyűlési képviselői fizetésemelésnek. Az ő indítványára történt meg ugyanis, hogy bruttóban bőven havi egymillió forint fölé lőttek ki a pécsi képviselői fizetések (tiszteletdíjak), amelyek a korábbi ciklusban még a minimálbér szintjén voltak, és már az is jelentős emelést jelentett a 2019 előtti állapothoz képest.
Az összes pécsi képviselő közül Bognár Szilvia (Tiszta Kezek) volt ugyanis az, aki talán a leginkább harcolt a képviselői fizetések csillagászati léptékű emelése mellett. Az igazsághoz tartozik az is ugyanakkor, ezt is hozzá kell tenni az előző gondolathoz, hogy a (Fideszhez képest) ellenzéki, azaz a városvezetés oldalán helyet foglaló képviselők között is voltak néhányan, akik emellett, azaz a jelentős tiszteletdíj emelés mellett kardoskodtak vagy csak egyszerűen megszavazták a döbbenetes mértékű fizetésemelést.
Ingyenesen terjesztett nyomtatott lapot nem kötelező kiadnia persze az önkormányzatnak, de az önkormányzati törvényből következően van tájékoztatási kötelezettsége. Pécsen, ahogyan sok más helyen is, ezt a kötelező feladatot részben nyomtatott önkormányzati újság kiadásával oldják meg. Nem titok, hogy egy nyomtatott újság megjelenése és terjesztése pénzbe kerül, habár az abban lévő hirdetések a ráfordítást mindenképpen mérséklik. Az sem titok, hogy a pécsi önkormányzat, elsősorban az Orbán-kormány Pécset is sújtó helyi adóból történő elvonása miatt nehéz anyagi és pénzügyi helyzetben van. A kormány tavaly 4,5 milliárdot vont el, idén 5 milliárd forintot von el Pécstől az itt befolyó helyi iparűzési adóból, és ad oda jellemzően a Fidesz szavazói bázisát jelentő kistelepüléseknek. Vagyis Pécsnek muszáj szorosra húznia a nadrágszíjat. Ami miatt a legkülönfélébb területeken kell takarékoskodni vagy megszorítani, vagy költségeket lehúzni.
Papíron és arccal Bognár Szilvia állt bele abba, hogy ennek a kényszerű takarékoskodásnak egyik áldozata a pécsi önkormányzat által kiadott nyomtatott önkormányzati újság, a Pécsi Hírek legyen, annak is leginkább a 2026. első félévében történő lapszámai. Bognár Szilvia a napirendi pont vitájában egy érdekes információt is mondott. Erről az elhangzott megszólalásról is írunk lentebb részletesen, megszólaltatva az érintettet. A Tiszta Kezek képviselőjének kérdéseinkre adott válaszát változtatás nélkül közöljük lentebb.
Disclaimer: cikkünk a tervezetthez képest jóval később, csak az újév elején jelenhetett meg, részben egy elhúzódó betegség miatt, de Bognár Szilviát még a decemberi közgyűlés napján, a napirendi pont vitája után nem sokkal megkerestük írásban, aki a lenti válaszát még aznap elküldte lapunknak.
Azok számára tehát, akik szerették a város ingyenesen terjesztett nyomtatott lapját, nem tudunk jó hírrel szolgálni: 2026-ban amúgy sem jelent volna meg február előtt a Pécsi Hírek – és már ezt is a fideszes és tiszteletbeli fideszesnek nevezhető képviselőknek köszönhettük volna meg, akik nem adtak a szükséges időben, novemberben hozzájárulást ahhoz, hogy időben ki tudják írni a nyomdai munkálatokra vonatkozó közbeszerzést –, de a decemberi pécsi közgyűlési döntés értelmében a tavaszi országgyűlési választásokig legfeljebb két, de inkább csak egyetlen lapszám jelenhet meg 2026-ban. Mindez (vagyis, hogy egy vagy két szám lesz) attól függ, hogyan oldják meg az első megjelenést, na és persze, hogy végül mikor is lesz a választás.
Azt tudjuk, hogy sokan voltak, akik szerették és szeretik a Pécsi Híreket, főleg az előző időszak, a 2019 előtti “újságírói és szerkesztői” ámokfutás után. Többször leírtuk már: a 2019 ősze előtti Pécsi Hírek és a Pécsma.hu után minden téren érzékelhető a pozitív változás, szakmai, emberi, alapvető erkölcsi és minőségi javulás történt ugyanis.
Az is igaz, hogy az idősebb pécsieknek fog igazán hiányozni a lap, akik keveset vagy semmit sem interneteznek. Erről többen is beszéltek, konkrét választói visszajelzésekre hivatkozva az elmúlt évekből a városvezetéshez tartozó képviselők közül a közgyűlési vitában. Mindhiába.
A decemberi közgyűlésre szájmaszkkal érkező, torokfájással és betegséggel küszködő Bognár Szilvia indítványára ugyanis, Péterffy Attiláékkal szembemenve úgy döntött az alkalmi többség, hogy jövő júniusig 2026-ban legfeljebb háromhavonta jelenhet meg a Pécsi Hírek.
Hogy mi változott ezzel?? Normális esetben még a februári indulással is lett volna legalább 8-10 lapszám az eddigi heti megjelenéssel kalkulálva, de legalább 4-5 szám akkor is kijött volna jövő év áprilisának elejéig-közepéig, ha kétheti megjelenésre állnak át.
Megjegyzés: az önkormányzati médiacéget, azaz a Pécsi Kommunikációs Központot (PKK) vezető, több évtizedes médiaipari szakmai tapasztalattal rendelkező Póré László ügyvezető a képviselőknek a közgyűlés előtti bizottsági ülésen is elmondta, hogy a legideálisabb ennél a lapnál a heti megjelenés (megjegyzés: a Pécsi Hírek kiadója nem a PKK hanem Pécs MJV Önkormányzata), ezért ők ezzel kalkuláltak, amikor benyújtották a költségtervüket, de a kétheti megjelenésnek még lenne értelme, annál ritkábbnak azonban nem igazán.
Attól tartunk ugyanakkor, hogy azok (fontos a többesszám), akik meg akarták akadályozni a Pécsi Hírek rendes megjelenését (mert erről van szó, ne beszéljünk félre), és akik végül ezt el is érték, ezzel a szakmai kérdéssel nem foglalkoztak.
A vita olyan volt mint szokott, sajnos, kritikán aluli, nagyon rossz minőségű, álságos, sokszor hazug és kicsinyes. Egyéni sérelmeket hoztak elő, például, hogy ki hányszor és hogyan szerepelt a lapban, ki volt címlapon, milyen módon idézték őket a Pécsi Hírekben. Megjegyezzük: olyan biztosan nem lesz, hogy a politikai oldalak ilyesmiben egyetértenek, de mi emiatt alaposabban megnéztük a lapnak az elmúlt hónapokban való megjelenését és a közgyűlési online tudósításokat is, és azt találtuk, hogy rendszeresen idézik azokat a fideszeseket és a városvezetéssel csak a legritkább esetben együtt szavazó kisebb pártok vagy szervezetek képviselőit, akik az adott közgyűlésen tényleg megszólaltak. Az is tisztán látszott, hogy ha egy nyomtatott oldalon a közgyűlési tudósításban nem egy, hanem két fotó szerepelt, akkor az egyiken mindenképpen ellenzéki volt, ha egy kétoldalas beszámolóban négy fotó volt, akkor általában kettőn az ellenzék szerepelt, ahogyan a témák és megszólalók feldolgozása is a témáknak megfelelően és megfelelő hangsúllyal történt minimum az esetek túlnyomó többségében.
A vitában elhangzottak alapján és némi utánajárás alapján írjuk, hogy a Pécsi Hírek Péterffyék által tervezett megjelenéséhez éves szinten nagyjából nettó 60-61 millió forint nyomdai költség előteremtése lett volna szükséges.
Azért ennyi “csak”, mert a végül még így is leszavazott, kompromisszumosnak szánt városvezetői előterjesztés a korábbihoz képest évi 230 ezer példánnyal kevesebb újságról szólt, plusz további évi 68 ezer példánynak megfelelő oldalszámcsökkentésről. Merthogy a korábbi lapszámonkénti 73 ezer darab helyett 68 ezres példányszámot terveztek, illetve a 24 oldalas lapszámból a korábbi 12 helyett csak 10 lett volna, azok helyett a szokásos 16 oldalas kiadványokat készítették volna el. Így lett a decemberi közgyűlés elé kerülő javaslat, azaz az átdolgozott becsült éves költség nettó 100 millió helyett nettó 60-61 millió forint körüli összeg. Ahhoz kb. még 3 millió forint áfa (5%-os kulcs) jött volna hozzá. Az idei éves nyomdai költség így lett volna a szokásos heti megjelenéssel, de csökkentett példányszámmal kb. 64 millió forint, amihez még kb. évi kb. 18, de legfeljebb 25 millió forint terjesztési költség jött volna hozzá.
De mint írtuk, elviekben nem ez lesz, hanem egy vagy legfeljebb két megjelenés áprilisig, azaz a választásig, utóbbi esetben az lenne az utolsó lapszám június végéig, addig szól ugyanis a mostani háromhavonkénti megjelenést előíró pécsi közgyűlési döntés.
Az önkormányzati médiacég megteheti ugyanis elviekben, hogy akár hamarosan, már január elején is megjelenik egy új lapszám, és majd április elején még egy. Amiből mindkettő lehet 24 oldalas vagy minimum 24 oldalas lapszám, mert egyrészt azt nem maximálták, másrészt a nyomdai költsége nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Bognár Szilvia módosító indítványa nem azt mondta ki, hogy mennyit kell megspórolni vagy hány 24 oldalas lap legyen, hanem csak azt, hogy maximum 3 havonta jelenjen meg a lap, és a betervezett éves költség feléből megmaradó részt a városházi dolgozók fizetésemelésére fordítsák. Sőt, a példányszám sem lett korlátozva, így az esetlegesen január elején és április elején megjelenő lapok a korábbi példányszámokkal is mehetnének annak ellenére is, hogy eleve ezen csökkenteni akart a városvezetés is.
Mindenesetre a féléves hírdiéta miatt júniusig papíron elvileg kb. 25 milliót, illetve még plusz 6-8 millió forintot tudnak megspórolni. Az, hogy ennek mi értelme van (mármint mennyire nincs értelme egy háromhavonta megjelenő újságnak), és hogy mennyire lett volna értelme egy jó kompromisszumos megoldásnak, az már nyilván más kérdés, de csak akkor van értelme feltenni, ha a fő cél tényleg a spórolás lett volna és nem a helyi nyilvánosság korlátozása. Például heti helyett kétheti megjelenésnek, és még egy kicsit (10%.-kal) kevesebb példányszám. Merthogy ezzel is megspórolhattak volna csak ezen az egy tételen(!) a városnak csak ebben a félévben nagyjából 17-18 millió forintot (11 hónapon át való heti megjelenéssel és éves 85 millió forintos nyomdai és terjesztési költséggel számolva).
Kérdés persze, sőt inkább álkérdés, hogy a spórolás volt-e a cél valójában, avagy a Fidesznek kedvező helyzet, amelyben az a nyomtatott helyi újság gyakorlatilag eltűnik a városból, amelyik nem fideszes helyi lap mint a Dunántúli Napló. A pénzmaradvány, ami amúgy részben a városházi dolgozók illetményemelését fogja szolgálni, jelen esetben nagyjából 32-35 millió forintot jelenthet.
Spóroltak tehát a fent levezetett kétheti megjelenéshez képest legfeljebb 15-20 millió forintot.
Amit el lehetett volna érni évi koponyánként évi egymillió forintnál kevesebbet tiszteletdíj csökkentéssel a polgármestert és az alpolgármestereket nem számolva a 22 képviselő éves tiszteletdíjának csökkentésével, merthogy nyilván erre is lett volna lehetőség, és újságírói vélemény: sokkal indokoltabbnak tűnt volna, főleg a teljesítményüket figyelembe véve, s azt, hogy még ezzel együtt is bőven havi egymillió körüli összeget kerestek volna, hisz ez csak havi 75 ezres elvonást jelent, de még a teljes spórolás, azaz a kb. 35 millió forint is kijött volna havi bruttó 135 ezres csökkentéssel fejenként, s ha már lúd, legyen kövér: a Rátgéber Akadémiának megszavazott 40 millió forint közös képviselői kipengetése is bőven futotta volna a csillagászati mértékű képviselői fizetésemelésből: bruttó havi 285 ezer forint mínuszt jelentett volna fejenként ez a két tétel, miközben legalább havi bruttó 500 ezer forinttal nőtt a tiszteletdíjuk tavaly fejenként.
Bognár Szilvia és a fideszesek (értsd: Fidesz, ÖPE, KDNP) mellett az egy szem mi hazánkos (Varga Tamás), az egy szem ex-MKKP-s (Hankó Viktória), illetve a Mellár Tamáshoz, és még inkább az ex-LMP-s Keresztes László Lóránthoz kötődő Talabér Ádám is megszavazta a helyi önkormányzati nyomtatott sajtó kinyírását a választás előtt. Utóbbi képviselő szavazata nemcsak azért érdekes, mert a Talabérre vélheően még mindig hatni tudó Keresztes László Lórántnak korábban a mi tudomásunk szerint személyes politikusi sérelmei is voltak a Pécsi Hírekkel szemben (szerintünk nem megalapozottan), és nemcsak azért, mert Talabér tartózkodhatott is volna, akkor is átmegy Bognár Szilvia módosítója, mégsem kerül rá talán egy olyan folt, amellyel korlátozza helyben a sajtót és a nyilvánosságot, hanem mert azzal az érvvel jött, hogy ő a rossz pénzügyi helyzet miatt döntött így! Hozzátette azt is, ahogyan a Rátgéber Akadémiának megszavazott plusz támogatást sem szavazta meg éppen ezért – szemben például a Rátgéber Akadémia plusztámogatását megszavazó fideszes képviselőkkel.
Csakhogy ez a két tétel alma és körte, egyáltalán nem összehasonlítható. Mint fentebb írtuk is, a Pécsi Hírek megjelenésével a pécsi önkormányzat kötelező önkormányzati feladatot lát el, a Rátgéber Akadémia működésének társfinanszírozása viszont nem kötelező, és főleg nem kötelező korábban már adott támogatás kiegészítése. Főleg nem kötelező úgy, hogy noha a pécsi önkormányzat sportcége kisebbségi tulajdonostárs a kosárlabda utánpótlással foglalkozó cégben, de a Rátgéber Akadémia a város kérésére sem adott ki az önkormányzatnak fontos gazdasági adatokat. Mindez pedig sajnos árnyalja azt, hogy a kosárlabda sport milyen eredményeket hozott Pécsnek, mennyire fontos dolog a városban, és hogy mennyire fontos alakja Pécsnek és a kosársportnak az akadémia névadója, Rátgéber László.
A Pécsi Hírek finanszírozásával kapcsolatos közgyűlési vitában Bognár Szilvia azt mondta, hogy a Pécsi Hírek kiadása a jelenlegi formájában szerinte pazarlás, és a panelek lépcsőházaiban áll stócokban, az emberek nem kíváncsiak rá, alig olvassák. Ezt a narratívát később több más fideszes vagy Fidesz-közeli képviselő is megismételte a vitában. Péterffy Attila polgármester szerint viszont a tiltakozó képviselők ezek szerint nem találkoznak a pécsi választókkal, mert neki csak dicsérik a lapot, és főleg a 2019 előtti Pécsi Hírekhez képest dicsérik.
Berényi Zoltán (ÖPE) szerint 2026 első fél évében meg kellene versenyeztetni a helyi médiumok között a Pécsi Hírek megjelentetését.
Ágoston Andrea erre válaszolva azt mondta, hogy úgy hiszi, Berényinek ez kijelentése a Pécs Aktuálra (Fidesz-közeli helyi online újság, politikai cikkeit tekintve orbánista propagandalap – a szerk.) vonatkozott. És szerinte olybá tűnik, hogy a pécsi fideszesek is nagyon félnek a szabad sajtótól. Ágoston Andrea szerint egy csomó fontos helyi és közérdekű, tartalmilag megfelelő, normális hangnemben írt cikk van a lapban, s közel sincsenek akkora anomáliák, mint a régebbi időkben voltak. Érdekesnek találta, hogy a tiltakozó képviselők szemét szúrta ez a kiegyensúlyozott tartalommal bíró lap.
Siposné Bikali Éva szerint nagyon sok idős ember él a körzetében, akik ebből az újságból tájékozódnak a helyi hírekről, sok esetben ők nem interneteznek. Gyűjtődobozokban is terjesztik, az emberek szeretik, keresik, ha nem kapják meg.
Bognár Szilvia szerint a politika a kompromisszumok művészete. Ő még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a tavalyi választási eredmény is arra kötelezi őket, hogy próbáljanak belehelyezkedni a vitapartnereik helyzetébe és érvrendszerébe. Ő ezért kellő nyitottságot tanúsítva javasolta, hogy 2026. június 30-áig 3 havonta jelenjen meg a Pécsi Hírek, az időarányos maradványösszeget pedig fordítsák a városházi dolgozók béremelésére.
Ruzsa Csaba alpolgármester próbált még érvelni, azzal például, hogy az eredetileg tervezetthez képest levettek a megjelenésekből, alapvetően a példányszámokból (heti több ezer példánnyal nyomtattatnának kevesebbet az eredetileg gondolthoz képest), illetve 12-ről 10-re csökkentenék azoknak a lapszámoknak a számát, amelyek a nagyobb oldalszámmal kiadott újságokat (24 oldalas számok) jelentik, így nagyjából 100 ezer darab újsággal adnának ki kevesebbet egy évben.
Kalmár Péter (KDNP) szerint lejárt a nyomtatott sajtónak a szerepe, nem tulajdonít nagy jelentőséget az írott sajtónak, annak tudatában is mondta ezt bevallottan, hogy tudja, hogy vannak idős emberek, akik nem interneteznek.
Közpénzzel értelmesen és felelősen gazdálkodjunk, ez fontos és joggal elvárható tőlük, fogalmazott Pokorádi Gábor (Momentum). Éppen ezért érdemes szerinte összehasonlítást tenni és megnézni, hogy mibe kerül a sajtó. A Pécsi Hírekből egy példány nagyjából 25 forintra jön ki, a Magyar Televízió működtetése pedig napi 5000 forintra jön ki egyetlen nézőre levetítve.
„Senkiben sem az a vágy van, hogy magát lássa viszont a címlapon, sokkal inkább arra vágyik, hogy az az általa közölt valóság, vagy az ő véleménye is valahol megjelenjen. Mert én azt gondolom, hogy a pécsiek információhoz való hozzájárulása sérült az elmúlt időszakban. Mert egy-egy üggyel kapcsolatban olvashattunk valamit, amit mi vagy nem mondtunk, vagy máshogy mondtunk. És én erre céloztam, nem arra, hogy bárki akár fényképével ott szerepeljen, hanem az ő általa megélt döntéshozatali folyamatok szerepeljenek” – mondta Bognár Szilvia a közgyűlésen.
Fenti szavai és különösen a kivastagított rész miatt kerestük meg Bognár Szilviát. Azt kértük, hogy mondjon példát vagy példákat arra, amit a közgyűlésben állított a Pécsi Hírekről és (ha jól értettük) a Péma.hu-ról is, hogy olyat írtak le, amit ő nem mondott, azaz hogy gyakorlatilag hazudtak róla. Kértük azt is, hogy amennyiben lehet, konkrét linkekkel és a konkrétan róla írtak konkrét cáfolatával segítse cikkünket. Bognár Szilvia válaszát az alábbiakban, változtatás nélkül közöljük:
„A közgyűlésen elvi aggályként beszéltem arról, hogy egy önkormányzati finanszírozású médium esetében a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak és a szerkesztési arányosságnak maradéktalanul érvényesülnie kell. Ennek része az is, hogy ne fordulhasson elő, hogy egyes szereplők megszólalásai vagy jelenléte torzítva, hiányosan vagy félrevezetően jelenjen meg.
A kérdésére válaszolva jelzem: az elmúlt években több alkalommal tapasztaltam olyan szerkesztői gyakorlatot, amely ezt az elvet nem tükrözte. A közgyűlési tudósítások fotóin például számos esetben (éveken át) kimaradtam a képkivágásokból, noha a teremben jelen voltam, és aktívan részt vettem a munkában. Ezek az esetek alátámasztják, miért tartottam szükségesnek a szerkesztési arányosság követelményének hangsúlyozását.
Felszólalásom célja azonban nem a múltbeli sérelmek részletezése volt, hanem a jövőbeni korrekt és transzparens működés elősegítése.”
19? Lapot!
