Egy választás elsősorban a gazdaságról és gazdasági kérdésekről szól (pl. az inflációról) normális esetben, és valójában itthon is arról szól. Aztán jön minden más. De amik jönnek, azok között azért elsősorban a jövő és a jövőbe vetett bizalom áll, illetve a mindenkori kormánypártra vagy kormánypártokra vonatkozóan az előző négy év kormányzati teljesítményének megítéléséről. Csak a legrendkívülibb esetekben szól VALÓBAN bármi másról, biztonságról, fenyegetésről, vélt vagy valós ellenségekről. Idehaza persze jó ideje ez utóbbi megy, uszítás, hergelés, az ellenfél lejáratása az igazság nem számít csak az eredmény-jelszóval, na és persze a háborús pszichózis. A kormánypártoknak már négy éve is mindent egy lapra kellett feltenniük, most pedig aztán tényleg MINDENT megpróbáltak, de úgy tűnik, hiába. És ennél jobb hírrel nem tudunk szolgálni az ország legidősebb lakóinak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Rengeteg elemzés, statisztika stb. látott napvilágot, ami mind arról szólt, hogy kik azok, akik elsősorban a Fideszt és Orbánt támogatják (idősebbek, alacsonyabban képzettek, kisebb településeken élők), és kik azok elsősorban, akik Magyar Pétert és a Tisza, azaz a Tisztelet és Szabadság Pártot (fiatalabbak, képzettebbek, városokban, megyeszékhelyeken, fővárosban élők). Nyilván minden pártnak vannak idősebb és fiatalabb, városban és falun élő szavazói, de a nagy merítés tényleg ez.
Ami azt is jelenti, hogy érdemes megvizsgálni egy olyan fontos szempontot is, ami a családi kapcsolatokat érinti, és amelyről azért nem az elsők közt beszélünk a választás kapcsán, pedig a gazdasági ügyek mellett ez lehet az egyik legfontosabb.
A gazdasági ügyekről meg annyit, hogy minden előrejelzés szerint a népesség legnagyobb részének, a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, a fizikai és szellemi dolgozóknak is jobb lesz egy leendő Tisza-kormány alatt, a leggazdagabbak és a NER ún. vállalkozói kivételével mindenki jobban járhat.
Az viszont legalább ennyire fontos kérdés, hogy mit fognak tenni a nem győztes párt/pártok hívei április 13-án és azt követően. És talán e tekintetben van a legnagyobb különbség a Fidesz és a Tisza szavazói közt. Ugyanis a Fidesz szavazói sem szeretik, ha lopnak a politikusok, és a Tisza szavazói sem akarnak háborút.
Ha a Tisza nyer, akkor az élet megy tovább, talán annyi változással, hogy sok területen javulás várható és talán egy csomó fiatal költözhet haza külföldről egy idő után, ha azt látják, hogy Magyar Péterék beváltják az ígéreteiket. A Fidesz szavazói pedig ez utóbbi esetben egy idő után kevésbé lesznek csalódottak, ráadásul kiderülhet majd az is, hogy nagyon sok mindenben igazuk volt azoknak, akik a kormányt hosszú ideje súlyos kritikával illették. De ők maradni fognak itthon.
Amennyiben azonban a Fidesz nyer vagy nyerne, akkor egészen biztosan nem fog senki hazaköltözni az itthoni belpolitikai helyzet miatt, viszont olyan kivándorlási hullám indul el, amilyet ez az ország már nagyon, nagyon régóta nem látott. Számtalan beszélgetést folytattam az elmúlt hónapokban erről, nemcsak Pécsen és nemcsak pécsiekkel, nemcsak a Tisza Párt híveivel. Tömegesen fognak elmenni innen nemcsak a fiatalok, de sikeres vállalkozók és ma is fontos munkát végző tetterős, aktív felnőttek. Valakiknek a lányai, fiai, unokái, dédunokái.
A jó hír viszont az, hogy jelenleg (még a választás előtti éjszaka is) annak van a legnagyobb esélye, sokkal nagyobb mint az elmúlt 16 évben bármikor, hogy április 12-én, holnap, az országgyűlési választáson új kormányzó pártot választunk, és megbukik Orbán Viktor és a Fidesz, és vele bukik a NER, vele bukik a NER összes korrupt vállalkozója, vele bukik az egész rothadó és omladozó rendszer, a mészároslőrincek, az andik, a megbundázott közbeszerzések, a közpénzlopások, a hatvanpuszták, a batidai kastélyok, a választókat lenéző és kinevető hazug politikusok, a teljesítmény nélküli pénzvisszaosztó senkik.
És ez az igazi jó hír a nagypapáknak, a mamikáknak, az idős, megfáradt szülőknek, hogy nemcsak telefonon és videóhíváson láthatják majd a gyerekeiket és unokáikat, és nemcsak karácsonykor meg húsvétkor ölelhetik át őket, hanem a mindennapokban is, ami azt is jelenti, hogy hazajönnek, illetve nem mennek el, itthon maradnak azok, akik fel tudnak majd ugrani hozzájuk, ha be kell állítani a kábeltévét, betakarják őket, ha betegek és kiváltják a gyógyszereiket, ott lesznek hetente vagy kéthetente a vasárnapi ebédre, náluk, együtt, mindannyian.
19? Lapot!
