PÉCS ? Körömi Attila, a Fidesz egykori pécsi országgyűlési és pécsi városházi képviselője írt hosszú cikket a keddi Magyar Nemzetbe arról, hogy ő a kétezres évek elején előre látta, hová fog eljutni később a Fidesz, s ezért lépett ki a pártból.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mint írta, a rendszerváltoztatás őt is magával ragadta az igazságkereső tenni akarás, 1989?90 fordulóján éppen ezért morális alapon kapcsolódott be a politikába, s lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe. Ezek után a Fidesznek1990?2002 között pécsi közgyűlési, 1998?2006 között országgyűlési képviselőként vett részt a közéletben.
Saját magát Pécsett ?a szocialisták és általában a törvénytelenségek legmarkánsabb bírálójként? említi, aki a Parlamentben sem tért ki ?az ütközetek elől?.
Aztán: ?1999 elején eljött az idő, amikor már nehéz volt hitelesen csak a szocialisták viselt dolgait szóvá tenni: Pécsett és a megyében szárba szökkentek saját ügyeink, és megjelentek a mutyizások is. Konkrétumokat azonban nem említ.
Mindenesetre azt is írta, hogy ?a szocialistákkal nyilvánosan, saját magunkkal belül folytak a küzdelmeim?.
??de a párt lassan kimutatta a foga fehérjét: a kontraszelekció felülkerekedését, az újkori dzsentri és a pózkeresztény életre hívását, az önérdekűség térnyerését, a belső demokrácia teljes felszámolását, a despotizmust és az önteltséget. Belülről e folyamat élesen látszott, míg kifelé a párt hermetikusan lezárt?.
Majd 2003 áprilisában, éppen a Magyar Nemzet hasábjain hívta fel a figyelmet arra, hogy szerinte nem lehet minden terhet a párt elnökének vállára tenni, és ő sem vállalhatja ezt – emlékszik vissza.
Végül pedig: ?az integritásom megőrzéséért? 2004. április 13-án kiléptem a Fidesz országgyűlési frakciójából, ezzel együtt a pártból is?.
Körömi Attila a véleménycikkben leírja, hogyan és mikor ismerte meg Habony Árpádot.
Valamikor 1998 és 2002 közt, egy képviselőtársával egy konkrét pécsi ügyben kért személyes találkozót Rockenbauer Zoltán minisztertől. Ő viszont behívta a megbeszélésre, és bemutatta nekik Habonyt is. Ezt követően 2004 áprilisában egy frakcióülésre érkezett egyebek mellett a pártelnök és Gyürk András társaságában, amikor a 2004. júniusi európai parlamenti választásra való felkészülés volt napirenden. (Megjegyzés: Körömi Attila a véleménycikkben mindvégig a párt elnökére hivatkozik, egyszer sem mondja ki a nevet, de természetesen Orbán Viktorra utal, aki akkor már a szövetséggé alakult Fidesz-MPSZ elnöke volt, amúgy pedig folyamatosan 2003 óta a párt elnöke, előtte pedig 1993-2000. közt töltötte be ezt a tisztséget.)
A frakcióülésen ismertettek egy nagymintás közvéleménykutatás eredményét, s az abból következő jövőbeni pártstratégiát. A párt elnöke erről azt mondta Körömi szerint, hogy ?a jövőben nem mi mondjuk meg, hogy kire kell szavazni, hanem megkérdezzük az embereket. Nem a polgárokat, hanem az embereket?.
Az akkori új Fidesz-stratégia szerint – írja Körömi – a jövőben baloldali véleményvezérelket is meg kell nyerni Orbánéknak, s ?a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani?, mert a következtetés az volt, hogy ?a Kádár-rendszer győzött?.
Körömi szerint a Fidesz akkori új stratégiája azóta is meghatározza a párt és a frakció politikáját, működését, elárulva azt, ami miatt a Fidesz 1998-ban hatalomra jutott.
A következtetés pedig világos szerinte: ?azt kell tenni, úgy kell építkezni, ahogy az egykori állampárt tette?.
Végül Körömi arról is ír, hogy miért hallgatott erről mindeddig: ?úgy éreztem, döntésem valódi okairól nem beszélhetek. Ki hitte volna el??. Kemény belső munkával járt számára a 3három évnyi hallgatás, de képes volt a napi politikai, közéleti folyamatokat távolabbról figyelni.
Szerinte a Fidesz parlamenti frakciójának 2004. április 5-i ülésén történtek, amiről ő még ott szorgalmasan jegyzetet készített, a legteljesebb mértékben a nyilvánosságra tartozik. Az tudniillik, ?hogy mikor született meg az a stratégia, mely mintegy észrevétlenül, a demokratikus hagyományok, a demokratikus gondolkodás hiányosságait kihasználva, módszeresen terelte be az ország lakóit egy politikai rezervátumba?.
19? Lapot!
