BARANYA – A közmunkaprogram hibáira mutattak rá a polgármesterek a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) legutóbbi, Mánfán megrendezett ülésén. Ilyen például, hogy a képesítés ellenére sok esetben nem jár szakmunkás közmunkásbér, az önkormányzatok pedig nem érdekeltek abban, hogy továbblépésre ösztönözzék dolgozóikat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Baranyában tavaly 17486 álláskeresőt regisztráltak – a ráta utoljára a rendszerváltáskor volt ilyen alacsony. A szép statisztika mögött azonban főként a közmunkaprogram áll, amely 13-14 ezer embernek adott munkát (és többnyire nettó 54 ezer forintos bért). Persze, a jelenség nem helyi specialitás: 2016-ban összesen 340 milliárd forintot emésztett fel a közmunkaprogram az országban, amely átlagosan 253 ezer embert foglalkoztatott.
Bár alapvetően tartja magát az az elmélet, amely szerint a cél az, hogy a közfoglalkoztatottak visszakerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra, a valóságban sok tényező inkább gátolja, mint segíti a folyamatot.
Hiába van képesítése, nem kaphat magasabb bért
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) legutóbbi, Mánfán megrendezett ülésén több panasz is elhangzott ezzel kapcsolatban. A polgármesterek például rámutattak arra, hogy jelenleg számos olyan képzéstípus van, ami semmire sem jó. A képzések egy része ugyanis nem ad OKJ-s végzettséget, a résztvevők csak egy tanúsítványt kapnak a tanfolyam végén. Ezzel azonban nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon, a közmunkaprogram keretén belül pedig nem lehetnek brigádvezetők, és nem kaphatnak érte szakmunkás bért sem (az OKJ-sek sem). Az csak azoknak jár, akik ?rendes?, több éves szakmai képzést kaptak valamilyen oktatási intézményben. A különbség pedig igencsak kézzelfogható/húsba vágó lenne: a közmunkás szakmunkásbér ugyanis nettó 70 ezer forint (brigádvezetőként 77 ezer), míg az alapbér 54 ezer forint. Az csak hab a tortán – mutattak rá a polgármesterek – hogy sok helyen az oktató csak felveszi a pénzt, de a tanulók egy órával a tanfolyam kezdete után már otthon ülnek?
Az önkormányzatok nem érdekeltek az ösztönzésben
A másik fő gond a polgármesterek szerint, hogy maga a rendszer az önkormányzatokat is bezárja. Hatósági szerződést kell ugyanis kötniük, hogy hány főt fognak foglalkoztatni. Amennyiben a projekt végéig nem tudják megtartani ezt a létszámot, az államtól dologi kiadásra kapott támogatás egy részét vissza kell fizetniük. Emiatt az önkormányzatoknak nem fűződik érdekük ahhoz, hogy a közmunkásokat továbblépésre buzdítsák. Arról nem is beszélve, hogy ha valami csoda folytán minden álláskereső munkát találna, a települések ott maradnának dolgozók nélkül, akik a közcélú munkát végzik. Saját forrásból ugyanis sok település senkit sem tudna foglalkoztatni.
?Kis pénz, kis foci?
A konferencia egyik tanulsága volt még, hogy sokan rámutattak: nem lehet elvárni 54 ezer forintért ugyanazt a színvonalú munkát, amit jóval magasabb bérért egy vállalkozásnál. A települések vezetői ezért azt szeretnék, ha annyi finanszírozást kapnának, amelyből normális bért fizethetnek – segély és minden kiegészítő pótlék nélkül. A jelenlegi finanszírozással ugyanis ez nem valósítható meg. A polgármesterek hangsúlyozták: minden szinten meg kell fizetni az embereket, különben nem marad senki, aki dolgozna, és jól dolgozna.
A konferencia további részleteiről ITT olvashat.
19? Lapot!
