A pécsi szakértő szerint Magyarországon van szabad sajtó, de nincs sajtószabadság

INTERJÚ – Dr. Polyák Gáborral, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével, a PTE oktatójával beszélgetett a sajtószabadságról a HírTV. 

A cikk a hirdetés után folytatódik

---

Valóban korlátozva van ma Magyarországon a sajtószabadság?

A kérdés jogos, és a HírTV fel is tette ezt egy szakértőnek – aki jelen esetben pécsi, és a PTE-BTK-n tanít (a kommunikáció szakosok legnagyobb örömére). 

Polyák Gábor elmondta, Magyarországon van szabad sajtó, de nincs sajtószabadság. „Ezt a különbséget érdemes tisztázni. Tény, hogy vannak olyan újságok, amik leírhatnak kritikus véleményeket, és valóban nem beszélhetünk általános állami cenzúráról. De a sajtószabadság ennél többet jelent. Elsősorban azt, hogy nagyjából egyenlő esélyekkel juthatnak el a közönséghez bármelyik sajtótermék tartalmai. Ez az, ami ma nem teljesül hazánkban” – érvelt a szakértő.

 

Torzult a piac 

„Láthatjuk, hogy egyes médiumok sokkal jobb eséllyel juthatnak el a közönséghez. Nem a piaci verseny, a nézők, olvasók igényei határozzák meg, ki mekkora szeletet hasíthat a médiapiacból, hogy milyen anyagi erőforrásokhoz férnek hozzá. Az állam óriási súlyú szereplővé vált a médiapiacon, lényegében tervgazdálkodást folytat. A sajtó lojális részébe a kormány számolatlanul dönti a közpénzt, míg a Fidesszel kritikus sajtó lehetőségei beszűkülnek. Ezáltal a kormánypárti üzenetek bárhova eljuthatnak: egy Magyar Időknek vagy egy TV2-nek nem nagyon kell piaci szempontokat figyelembe venniük, mert az adóforintjainkból tartják el őket, és biztosítják számukra, hogy mindenhol jelen lehessenek” – mutatott rá Polyák Gábor. „

?Ma már sokkal nagyobb erőfeszítés kell ahhoz, hogy valaki kritikus véleményekkel, a kormánynak kellemetlen tényekkel találkozzon. Ebből a szempontból az internetes sajtó van a legjobb helyzetben, hiszen az internetfelhasználók ebből a szempontból tudatosabb fogyasztók, mint azok, akik például csak tévét néznek. Hozzájuk eleve szinte csak a kormánypárti média jut el, az alapcsomagokban a köztévé számos adója és a TV2 mellett csak egy kritikus médium, az RTL Klub került be” – tette hozzá.

 

Állami cenzúra vagy „csak” tisztességtelen verseny?

„A Freedom House háromféle szempont – politika, gazdasági, jogi szempontok – alapján határozza meg a sajtószabadság helyzetét egy országban. Önmagában a jogi környezetet vizsgálni kevés – attól még nem lehet teljes szólásszabadságról beszélni, hogy semmilyen vélemény sincs hivatalosan betiltva. Arra a kérdésre kell keresni a választ, hogy betölti-e a média a demokratikus rendszer fenntartásához szükséges szerepét. Azaz azt, hogy sokféle véleményt juttat el a közönség minél nagyobb részéhez, és hogy a hatalmat ellenőrzően tájékoztatja-e az emberekhez. Ezt a szerepet ma nem tudja betölteni a média Magyarországon” – véli a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.

„Bár nálunk elsősorban a gazdasági téren vannak problémák, köszönhetően annak, hogy közpénzmilliárdokat költ el az állam a médiapiacon, a jogi környezettel sincs minden rendben. Gondoljunk itt csak például arra, milyen rádióadók kaphatnak frekvenciákat.”

„Emellett azt sem jelenteném ki, hogy nincs állami cenzúra. Persze az államtól független lapokban tényleg nincs ilyen, de ha a közpénzekből fenntartott médiát nézzük, ott kőkemény cenzúra uralkodik. (…) És ez főleg azért probléma, mert a magyar közönség egy jelentős részéhez nem jutnak el, csak a helyi lapok és a nagy tévéadók, így lényegében nem találkoznak más véleménnyel, mint a Mészáros Lőrinc által elvárt cikkekkel, a köztévé és a TV2 ostoba propagandájával.”

Polyák Gábor szerint méretét és működését tekintve mindez példátlan az Európai Unióban. „Sehol másról nem tapasztalható ennyire direkt kampány a kormány mellett, és ennyire negatív, az emberek félelmeire építő, gyűlöletet felkorbácsoló kommunikáció.?

 

A kormánypárti politikusok gyakran bojkottálják a kritikus médiumokat

„Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a média ne tudja betölteni az ellenőrző szerepét. Különösen az problémás, ahogy kitiltanak újságírókat a parlamentből és a közéleti eseményekről. De sokat elmond az is, amilyen módon az újságírókról beszélnek a vezető politikusok. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánypártok kizárólag eszközt látnak a médiában. Akik nem hajlandók számukra kampányeszközként viselkedni, azokat bojkottálják vagy igyekeznek lejáratni.”

„Ez a hozzáállás azt is jól mutatja, hogy mit gondolnak a választókról és a demokráciáról. A vitának a szemükben nincs helye, a kormány minden kritikát, ellenérvet támadásnak vesz. Pedig a vita lenne a demokrácia alapja. Hozzá kell tenni, hogy az önértékelésével is komoly baja van annak a kormánynak, amely csak propagandával hajlandó kommunikálni. Bizonyára úgy látja, hogy a saját teljesítménye nem magáért beszél, a tettei alapján nem választanák újra, ezért marad a minden más hangot elnyomó propaganda.”

 

És az ellenzék?

„Nagyon nehéz dolguk van. Azt látjuk, hogy amint felbukkan egy, a kormánynak kellemetlen szereplő, akkor ez a gőzhenger nekiront, akár a magánéletét is előveszi, hogy befeketítse, hiteltelenítse, és nyomást gyakoroljon rá. A kormánypárti média tudatosan alkalmazza a hazugságokat is. Nem számít, hány helyreigazítási pert veszít el a TV2, a híresztelések ugyanúgy kifejtik a hatásukat. Emiatt abban sem vagyok biztos, hogy lehet-e egyáltalán tiszta választásról beszélni Magyarországon. A választás tisztaságát befolyásoló tényező, hogy a kormány ilyen szinten ellenőrzi a médiapiacot.”

„Ezzel együtt úgy gondolom, hogy Magyarországon még lehetséges választást nyerni az ellenzéknek. Amit az ellenzék tehet, az az, hogy tanul a Trump-jelenségből vagy éppen a 2010 előtti Jobbiktól. Mindketten sikeresen építettek ki egy alternatív nyilvánosságot az interneten, Trump a Twitter, a Jobbik főként a Facebook segítségével. Az MSZP ebből a szempontból hátrányban van, mert képtelenek a megújulásra, a fiatalabb rétegek megszólítására. Fő célközönségük az idősek, akikhez azonban egyre nehezebb eljutni, mivel ők a tévéből és az újságokból tájékozódnak, ezt a piacot pedig leuralta a kormány. A Momentum ebből a szempontból jobb helyzetben van: kimondottan a fiatalokat szólítják meg, akik elsősorban az internetről tájékozódnak, és leginkább itt van lehetőség a kormánykritikus üzenetek terjesztésére. Nem biztos, hogy Magyarországon választást lehetne nyerni a Facebookon, de a Népszavával biztosan nem lehet.”

 

Leváltható a kormány

De ehhez kell egy pozitív üzenet, véli Polyák Gábor. „Úgy gondolom, hogy a Fidesz még mindig csak azért erős, mert jelenleg nincs erős és egységes ellenzék. A 2006 előtti kormányok is folytattak médiaklientúra-építést, volt közszolgálatinak álcázott kormányzati propaganda. Az Antall- és a Horn-kormány alatt is nyilvánvaló kormánypropagandát folytatott a köztévé és elvileg független lapok, de ez önmagában sosem volt elég. Ha a kormányzat teljesítménye nem volt jó, és volt vállalható alternatíva, akkor megbuktak. A társadalmi elégedetlenség most is elég nagy, és ezt a kormányzati propaganda nem képes ellensúlyozni, csak egyelőre nincsen egy olyan ellenzéki pólus, ami ezt be tudná csatornázni. Ha lesz ilyen, és az meg tud fogalmazni egy pozitív üzenetet a Fidesz negatív kampányával szemben, akkor leváltható lesz a kormány.”

 A teljes interjú ITT olvasható.