Hét pontban mutatjuk be, hogyan szakadt ketté az ország, és hogyan távolodunk az uniós színvonaltól.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016 adatait összesítő Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve című kiadványa, amelyből többek között a következők derültek ki.

1. Az ország 19 megyéjéből 12 fényévekre van az uniós fejlettségtől. A központi régió és a Dunántúl ugyan nagyon apró léptekkel, de haladt az Európai Unió felé – kivéve a déli megyéket.

2. A jövedelmi különbségek 2016-ban sem csökkentek, és a fizikai dolgozók bére többek között Baranyában sem éri el a havi 160 ezer forintot.

3. Az átlagos életszínvonalat mutató egy főre jutó GDP-adatokat összevetve kiderül, hogy Budapesten ez az országos átlag duplája, a Dél-Dunántúl viszont már csak az átlag 65 százalékán van.

4. A Dunántúl déli részéről, Zala, Tolna, Somogy és Baranya megyéből továbbra is tart az elvándorlás, ahogyan a keleti országrész valamennyi megyéjéből. 

5. Tavaly Budapesten és Pest megyében épült meg az új lakások fele, ha a Nyugat-Dunántúlt is hozzátesszük, akkor 70 százaléka, miközben Észak-Magyarországra mindössze 3 százalék, a Dél-Dunántúlra 4,8 százalék jutott.

6. Az összes megyében tart az elöregedés, kivéve Pest és Szabolcs megyét.

7. Összességében Nógrád a sereghajtó, de a keleti országrész, és a Dél-Dunántúl leszakadását sem sikerül megállítani. Az Európai Unió 263 fejlesztési régiójának tavasszal megjelent statisztikája szerint az utóbbi 3 évben a hét magyar régió mindegyike rontott a versenyképességi pozícióján.

Via: Népszava

KategóriákMETÁL