Két és fél éves a Buda-Cash-ügy. Ennek ellenére még mindig vannak, akik nem jutottak hozzá befektetéseikhez, illetve azok ellenértékéhez. Már ahhoz, ami maradt belőlük. Egy baranyai károsult mesélte el a Szabad Pécsnek történetét.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Baranyában élő S. a Buda–Cash-, a DRB- és a Quaestor-ügyben is érintett – károsultként. Az első kettő története összefügg, utóbbié azoktól különálló sztori, bár a lényeg mindhárom esetben ugyanaz: valakik eltüntették az ügyfelek pénzét, hosszú időn keresztül, az ellenőrző hatóságok orra előtt vezettek hamis nyilvántartásokat az ügyfelek általuk kezelt vagyonáról.
2015 márciusában sokáig úgy volt, hogy S. minden megtakarítása, sok millió forint elúszik.
A Buda-Cash-DRB Bank indította a bedőlési sort, majd következett a Tarsoly Csaba által vezetett Quaestor. A Buda-Cash az ország egyik legnagyobb befektető cége volt, stabilnak tűnt, hosszú évek óta transzparens, ellenőrzött módon működött. S. körülbelül 14 millió forintot tett be a Buda-Cash-hez, aktív portfoliómenedzsmenttel bízva meg őket. llyen esetben konkrét hozamígéret nincs, a cég meghatározott szabályok szerint válogathatja össze a portfolió elemeit. A Buda-Cash on-line felületén napra pontosan meg lehetett nézni, miben áll éppen a pénz.
Később persze kiderült, hogy az átláthatóság kamu volt, ennyiben hasonlított a Buda-Cash a Quaestorra: ott is, itt is valótlan nyilvántartásokat vezettek a hozzájuk betett pénzekről.
?Hogy a fenébe nem vették észre a felügyelő szervek ezt az egészet, miközben folyamatos ellenőrzéseket végeztek ezeknél a cégeknél??
– kérdezi S.
2015 márciusában a számlákat zárolták, a Buda-Cash később felszámolási eljárás alá került, a felszámoló a PSFN Kft. lett. Pénz se ki, se be. Aztán elindult a vagyonkiadási eljárás. Ilyenkor egy igénybejelentő lapon az ügyfél jelzi, mire tart igényt, a felszámoló pedig megmondja, mennyit tud kiadni.
Aki azt gondolja, hogy ez egy gyorsan zajló eljárás, téved. S. 2015 márciusában adta le igényét, de csak 2016 júniusában került sorra ténylegesen a felszámolónál az adatlapja. A kifizetést sem kapkodták el: idén júniusban, tehát egy évvel később került rá sor. Ez persze csak a betét pénzben lévő része. A kiadott értékpapírjait S. a mai napig nem tudta beváltani, pénzzé tenni. Voltak ugyanis S-nek Access-értékpapírjai, ez a cég befektetési jegyeket bocsátott ki. Ezeket az értékpapírokat kizárólag a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás Növekedési Hitel Bankja (NHB) tudja beváltani.
De hogy kerülnek ők a képbe? Úgy, hogy a felszámoló PSFN Kft. a vagyonkiadási eljárás lebonyolításához pályázatot hirdetett szolgáltatóknak. Mit ad Isten, a pályázatot egyetlen jelentkezőként a Növekedési Hitel Bank nyerte. Ez azt jelenti, hogy amíg ki nem adják a károsultaknak az értékpapírokat – márpedig az, mint látjuk, nem rövid folyamat -, számlavezetési díjat számolnak fel. Magyarországon 2016 nyarán összesen két irodájuk volt, szóval nem lehetett csak úgy besétálni a sarki fiókjukba ügyet intézni. S. úgy látja, hogy az értékpapírok tőkevesztése közel 90 százalékos lesz, szóval eléggé siralmas összeghez jut hozzá végül a károsult, miközben ügyének elhúzódását is vele fizettetik meg. Az üggyel kapcsolatos költségei – ügyvédi díjak, pesti utazások, postaköltségek – meghaladják a 200 ezer forintot.
?Kaptam a vagyonom helyett egy marék kaparós sorsjegyet?
– mondja S. rezignáltan. Van egy találó hasonlata is:
?Az egész történet olyan, mint egy rossz bűnügyi film. Csak itt a rablógyilkosság után a ?valakik? még eljönnek a temetésre és elviszik a gyertyatartókat és a koporsóról az arany fogantyúkat is!?
19? Lapot!
