Ő azonban olyat mondott, ami még a jogvédők tiltakozásán is túltesz. A vélhetően leköszönő fideszes kulturális államtitkár a vészkorszak zsidóüldözése, és abban az államok felelőssége, valamint a mai világpolitikai helyzet, és az európai országok feladatai közt vont, a legfinomabban szólva sem túl szerencsés párhuzamot.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mindezt a pécsi zsinagóga lépcsőjén állva, amikor két civil jogvédő aktivista emelt fel transzparenst, amellyel a volt (vélhetően elköszönő) kormánytagot arra emlékeztették, hogy miskolcon a cigányokat migránsoknak nevezték, és a kormány gyűlöletpropagandát folytatott az elmúlt években. Úgy tudjuk, Hoppál Péter tudott arról, hogy tüntethetnek ellene, ennek ismeretében beszélt a pécsi gettó megnyitásának 74. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Heindl Péter pécsi civil jogvédő a Szabad Pécsnek azt mondta, ha Hoppál Péter csak vonult volna némán a megemlékezőkkel, ahogyan egyébként az elmúlt években többször is megtette, nem tiltakoznak ellene. Azt követően azonban, amit a kormány az elmúlt években művelt, ideértve a miskolci ?cigánymigránsozást? is, megengedhetetlen szerintük, hogy annak a kormánynak egy képviselője egy holokauszt-megemlékezésen mondjon beszédet.
Amúgy pedig példás volt az, úgymond pécsi politikai jelenlét, hiszen Hoppál Péter és Páva Zsolt mellett a frissen megválasztott független parlamenti képviselő Mellár Tamás, Tóth Bertalan, az MSZP volt és jelenlegi parlamenti frakcióvezetője, és korábbi helyettese, Szakács László is megjelent mások mellett.
A Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Sant?Egidio Közösség idén immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg a pcési gettó megnyitásának évfordulóján a megemlékezést, fáklyás felvonulással Pécs belvárosában. Az egyik pécsi katolikus templomtól vonulnak minden évben a pécsi Kossuth téren álló zsinagógához – így történt idén is.
A vélhetően leköszönő fideszes kulturális államtitkár ugyan a beszédének nagy részében emberségről és embertelenségről, az állampolgárokról való gondoskodás szükségességéről, a faji alapon való megkülönböztetés szörnyűségéről beszélt. Aztán előbb egy nagyon is jól érzékelhető párhuzamot vont a vészkorszak kormányainak magatartása és napjaink kormányainak felelőssége közt, majd konkrétan is utalt arra, hogy ma úgy kell megvédenie szerinte a kormányoknak a saját állampolgárait a külső hatalami érdekek által gerjesztett veszéllyel szemben, mint kellett volna a vészkorszakban Magyarországnak például a zsidó származású állampolgárait.
?És amikor a külső hatalmi kényszereknek próbál megfelelni egy állam, és nem a védendő állampolgárainak a védelme lesz az elsődleges feladat, akkor igen, akkor számon kell tartani, hogy emlékezni, és emlékeztetni kell arra, hogy ez nincs rendjén. (?) amikor Európa felelősségére is emlékezünk és emlékeztetünk, akkor mindannyian tudjuk és érzékeljük, hogy napjainkban is súlyos kérdések vetődnek fel, hogy vajon képes-e megvédeni minden állam a saját polgárait, vajon Európa a saját kultúrkörének, a zsidó-keresztény kultúrkörnek helyt tud-e állni a megvédendő értékek megtartásában – ez egy súlyos kihívása az előttünk álló korszaknak, mert ha nem tudunk helyt állni az értékeink védelme mellett, akkor elég valószínűleg következik, hogy bizonyos népcsoportok megint támadási felületet jelenthetnek, láttunk már erre szomorú példákat Nyugat-Európában, és nem kellene, hogy így legyen?.
19? Lapot!
