Jobbik-alelnök, LMP-társelnökök és a főpolgármester-jelöltnek állt megmondóember tartottak fórumot tegnap a pécsi Vasutasban.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Huszonegyedik századi kihívások, huszonegyedik századi válaszok címmel rendezett politikai fórumot az LMP tegnap este a pécsi Vasutas Művelődési Házban a párt két társelnöke, Demeter Márta és a pécsi Keresztes László Lóránt, Gyöngyösi Márton Jobbik-alelnök, valamint Puzsér Róbert médiaszemélyiség-megmondóember, budapesti főpolgármester-jelölt részvételével. Utóbbi úgy jött a képbe, hogy az LMP korábban bejelentette, beáll mögé a budapesti főpolgármester-választáson. A rendezvény Facebook-oldalán már egy hete kiírták a szervezők, hogy teltház van, és valóban, húsz perccel kezdés előtt az utcán állt a sor, végül körülbelül 130-an ültek le a teremben.

Ha nincs ideje végigolvasni ezt a hosszú cikket, itt vannak a kulcsmondatok:

A cikk a hirdetés után folytatódik



Puzsér Róbert:

?Magyar az, akinek fáj Trianon, európai az, akinek fáj a holokauszt.?

?Orbán Viktornak és a Fidesznek a problémája ugyanaz, mint Michael Corleonénak, hogy már nem tiszteli senki. Orbán ugyanahhoz nyúl, mint Michael, a félelemhez.?

“Az erkölcsi forradalom a csodafegyver a Fidesz ellen.”

A cikk a hirdetés után folytatódik



“Magyarországon két politikus van, aki bele mer állni diszlájkos ügyekbe: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. Orbán és Gyurcsány ugyan beleállnak a diszlájkos ügyekbe, de nem a valóságra reflektálnak, hanem a félelmekre és a sötét huszadik századi sérelmekre.”

“Mi most tele vagyunk Chamberlainekkel és nincs egy Churchillünk sem, aki a rossz hírt közölje.”

“Vissza kell hozni a rákenrollt a politikába.”

Keresztes László Lóránt:

?A régi pártok tevékeny részesei voltak azoknak a folyamatoknak, amelyek a különböző krízisekhez vezettek.?

?Nem működik az a szent jelszó, hogy összefogás.?

?A vízió mögé egy kormányzóképes alternatívát is fel kell tudni mutatni.?

Demeter Márta:

?A végtelenül leegyszerűsített üzenetekkel szemben tudni kell közép- és hosszú távon is gondolkodni és mélyebb társadalmi vitákat folytatni.?

?Akiket ellenzékben nem tudtak megvenni, azok kormányozni is tisztességesen fognak.?

?Az elmúlt kilenc év nem volt más mint blöff-kormányzás, és ennek meglesz a böjtje. Bizonyos rendszerek cérnaszálon függnek.?

Gyöngyösi Márton:

?Nekem rettenetesen fáj az, hogy a köz ügyeiről Magyarországon nem lehet értelmes párbeszédet folytatni?

?A bal-jobb megosztottság eltűnőben van, egyre több olyan párt van, amelyet nem lehet ezekbe a kategóriákba beszuszakolni?

?A huszonegyedik századi politika arról szól, hogy teremtsünk meg egy új nyilvánosságot, azt a fajta agórát, ahol a közös dolgainkat el tudjuk beszélni, ahol nem szégyen az, ha nem értünk mindenben egyet, az viszont szégyen, ha nem tudunk leülni egymással.?

Az alábbiakban témák szerint csoportosítva idézzük az elhangzottakat

Mit jelent az, hogy huszonegyedik századi párt?

Demeter Márta:

A huszonegyedik századi pártok újfajta kapcsolatot próbálnak kialakítani az emberekkel, politikájuk pedig az új globális kihívásokra próbál fenntartható megoldásokat, válaszokat adni.

Keresztes László Lóránt:

Láthatjuk a világban az elmúlt évtizedek elhibázott politikájának hatásait, a globális egyensúlytalanságokat, a klímaváltozás hatásait, amikre nem adott megfelelő válaszokat a politika, sem globálisan, sem helyi szinten. Az a huszonegyedik századi párt, amely képes ezeket a problémákat felismerni, ezekről őszintén beszélni és rájuk releváns megoldásokat kínálni. A régi pártok tevékeny részesei voltak azoknak a folyamatoknak, amelyek a különböző krízisekhez vezettek.

Gyöngyösi Márton:

A második világháború után alakult ki Európában az a politika rendszer, ami a jobb-bal megosztottságra épült, Magyarországon viszont a rendszerváltás után ez a szekértáboros logika oly mértékben elmérgesedett, hogy már szinte nincsenek olyan ügyek, amelyeknek kapcsán képesek vagyunk nemzetben gondolkodni, vagy képesek vagyunk összefogni és értelmes vitákat folytatni. Nekem rettenetesen fáj az, hogy a köz ügyeiről Magyarországon nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, pedig erről szólna a politika. A huszonegyedik századi politika arról szól, hogy teremtsünk meg egy új nyilvánosságot, azt a fajta agórát, ahol a közös dolgainkat el tudjuk beszélni, ahol nem szégyen az, ha nem értünk mindenben egyet, az viszont szégyen, ha nem tudunk leülni egymással. Az LMP-vel ezeket a vitákat le lehet folytatni. A bal-jobb megosztottság eltűnőben van, egyre több olyan párt van, amelyet nem lehet ezekbe a kategóriákba beszuszakolni, a Jobbik gazdasági programjára például a nagy mértékű szociális érzékenység jellemző, migrációügyben viszont jobboldali álláspontot képvisel. Az új században ügyek mentén kell az emberek érdekeit képviselni.

Puzsér Róbert:

A huszadik századi politika sérelmek mentén zajlott, a huszonegyedik századi poltika ügyek mentén zajlik. Ez nem azt jelenti, hogy a sérelmeket el kell felejteni, mert így egyetlen sérelem sem gyógyul. Az a dolgunk, hogy a múlt század sérelmeit magunkra vegyük és elhordozzuk. Kétféle sérelem van: a holokauszt-sérültség és a Trianon-sérültség, ezek határozzák meg a bal- és a jobboldali érzelemvilágot. Van az a mondás, hogy magyar az, akinek fáj Trianon. Kiegészíteném ezt egy másik mondással: európai az, akinek fáj a holokauszt. Mostantól kezdve legyen ez egy minimum. Legyen ez a két trauma, ez a két fájdalom közös és ne sorrendezzünk köztük. Amíg ezek az alapok nincsenek lefektetve, nem tudjuk félretenni a huszadik századot és nem fogunk tudni új alapokon építkezni a huszonegyedik századra. Ez két kereszt és tartozik hozzá két hegy. Ha felvittük a hegyre, le lehet rakni, de csak ott fönt, ez a feladat.

Francis Fukuyama szerint a történelem megfagyott, nincs világeszme. Nincsenek államférfiak, igazi ideológiák és víziók, identitáspoltika lépett a helyükre. Fukuyama figyelmeztet minket arra, hogy az identitáspolitika úgy állítja be önmagát mint a demokratikus működésnek egy magasabb fokát, valójában a demokráciát fenyegető legsúlyosabb veszély. Az identitáspolitika szerint a véleményed a bőrszínedből, a nemedből, a vallásodból következik, abból levezethető. Fukuyama úgy gondolja, hogy ez életveszélyes. Én azt szeretném, ha a te véleményed nyomán megvalósuló politika a te száz kedvenc könyvedből, a te száz kedvenc történelmi alakodból, a te száz kedvenc filmedből, a te személyes preferenciádból válna ki és nem a bőrszínedből és nem a nemedből.

A két század politikája közti határvonal Magyarországon 2010. Mindazok a pártok, akik 2010-et okozták, akár pro, akár kontra, azok a huszadik századi pártok. Akik 2010 óta kerültek be a politikába, azok a huszadik századi pártok alternatívái. A Fidesz-KDNP-MSZP-DK a huszadik századhoz tartozik, az LMP, a Jobbik és a Momentum a huszonegyedik századi pártok. Ebből kell megfőzni az új politikai centrumot, nem mondom, hogy könnyű lesz.

Körülbelül 130 érdeklődő vett részt a tegnap esti fórumon

Van-e csodafegyver a NER ellen?

Demeter Márta:

Nincs csodafegyver, sok munka kell hozzá és egy vízió. Érthető és világos állásfoglalások kellenek a jövővel kapcsolatban, közvetlen kapcsolatot kell kialakítani az emberekkel. A végtelenül leegyszerűsített üzenetekkel szemben tudni kell közép- és hosszú távon is gondolkodni és mélyebb társadalmi vitákat folytatni. A migrációs kihívásra nem lehet jobb vagy baloldali megoldást adni, erre komplex megoldás van, az okok feltárásával lehet egy fenntartható választ adni.

Keresztes László Lóránt:

Ha tudnánk a csodafegyvert, nem a Fidesz szerzett volna kétharmadot. Azt tudjuk viszont, hogy mi nem működik. Nem működik az a szent jelszó, hogy összefogás. Őszinte és nyílt vitákra van szükség alapvető problémákról, globális kihívásokról. Ha például a migráció kiváltó okait nem tudjuk feltárni, akkor olyan helyzetbe fog kerülni Európa, amire nincs megoldás, több tízmillió embert nem tud majd Európa feltartóztatni, integrálni pedig főleg nem.

A vízió mögé egy kormányzóképes alternatívát is fel kell tudni mutatni. Akkor fogunk eljutni oda, hogy csökkenhet a Fidesz szavazótábora, a bázisa, és így tudjuk megteremteni a kormányváltás lehetőségét. A huszonegyedik századi pártok óriási mértékben növelték a tavalyi választásokon a támogatottságukat. A régi pártok, a régi baloldal viszont rengeteg szavazót vesztett. Az a cél, hogy ez az új politikai erő, a huszonegyedik századi pártok fel tudják venni a verseny a Fidesz hatalmával szemben.

Gyöngyösi Márton:

Nincs csodafegyver, munkát kell tenni a politikai cselekvésbe. Fel kell állítani egy alternatív közvéleményt és valóságot, ami csak a minőségre építhet. A Fidesz politikája a Maslow-piramis legaljára céloz, és minden egyes szlogenjük az irígységre, a gyűlöletre, a kisstílűségre épít. Könnyű lenne rálicitálni ezekre, de ez nem megoldás. Ebből a hamis tematikából kell kilépni és egy minőségi politikai forradalmat végrehajtani. A politikai kultúrát kéne megteremteni, mert jelenleg ilyen nincs. Ennek a célja a polgári Magyarország megteremtése lenne, mert az még nem történt meg, a polgárosodási folyamat mindig valahogy elakadt. Valós ügyek mentén kell véleményeket ütköztetni.

Puzsér Róbert:

A magyar választó undort érez, amikor a politikai osztály tagjaira néz, viszolyog. Ez az Untermensch-élmény. Politológusi közhely, hogy a passzívak megnyerése lehet a választási siker kulcsa. Soha nem a passzívak megnyerése a választási siker kulcsa, mert soha egyetlen politikus egyetlen passzív szavazót nem nyert meg. Azért nem, mert a politikus nem változik. A Kutyapárt az egyetlen olyan politikai erő ma Magyarországon, amelyik képes megteremteni a minőségi különbségnek legalább a látszatát. Orbán Viktornak és a Fidesznek a problémája az, mint Michael Corleonénak, hogy az apját, Vitót még tisztelték, de Michaelt már nem tiszteli senki. Orbán ugyanahhoz nyúl, mint Michael, a félelemhez. Féljenek a migránsoktól, Sorostól,  a háttérhatalomtól, a gyíkemberektől, minden napra le kell gyártani a félnivalót, és Orbán Viktor majd megvéd minket ezektől. Az Echo tévén van is egy olyan műsor, hogy Heti terror. Mi erre a félelempolitikára a válasza az ellenzéknek? A hitele hasonló, mint a kormányé, félelmet kelteni nem tud, mert se felülete, se önbizalma nincs hozzá. Lehet félelmet kelteni a kormány ellen, de a Kádár János bácsitól nem tudunk könnyen megijedni. Wermer András, a Fidesz Habony-előtti időszakának egyik kommunikációs tanácsadójának mondása volt, hogy a politikust is úgy kell eladni, mint a mosóport. A probléma az, hogy ez a mosóporos doboz kiürült. Már nincs szükség mosóporra, mert a dobozon lévő hazugságok, színvilág, meg arculat elég. Senki sem a Fidesz politikájáért szavaz a Fideszre és senki sem az ellenzék politikájáért szavaz az ellenzékre. Ez a marketingesek által megírt politikát tudja szembeállítani az ellenzék Orbán félelempolitikájával. ?Ne mondjunk semmit és akkor azt nem ronthatjuk el, mert ha mondanánk valamit, akkor attól megijednek és azt a keveset is elveszítjük, ami van?. Itt van egy olyan ellenzék, aminek a tagjai nem akarnak nyerni, leginkább nem veszíteni akarnak. Amíg a Fidesszel szemben nem sikerül szembeállítani egy magasabb erkölcsi minőséget, addig a Fideszt nem lehet leváltani. Mindenki a szavazófülkében, választáson akarja leváltani a Fideszt, pedig először az erkölcsi térben kell leváltani. Annak a jele az lesz, hogy a szellemi térben is elkezdenek inogni a Fidesz pozíciói, és aztán majd a fizikai térben is bedől a NER. Van csodafegyver: az erkölcsi forradalom a csodafegyver, a magasabb emberi minőség, a szavahihetőség helyreállítása a csodafegyver.

Minőségről, hitelességről

Keresztes László Lóránt:

2010-ben kerültem be képviselőként a pécsi közgyűlésbe, de kiderült, hogy egy 28 fős testületben 8 fős ellenzékkel semmi értelme nincs asszisztálni a Fidesznek, semmit nem tudtunk elérni. A parlamentben volt egy érdemi teljesítménye az ellenzéknek, amikor megpróbálta legalább obstruálni a rabszolgatörvény elfogadását. A politika elvesztette az eszköztárát, új, alkalmas eszközöket kell keresni. A vélekedésekkel és vádakkal ellentétben az LMP nem egy kiüresedett párt, van programja, van ideológiája, vannak céljai, ott van mögötte a maximális ökopolitikai elkötelezettség, csak ezt marhára nem tudtuk érvényesíteni. Az LMP a legtisztességesebb és leghitelesebb párt, de kellenek eszközök, hogy megsimertethessük azt a minőséget.

A migrációs krízis kapcsán például az egyetlen hiteles válasz elmondani azt, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amiről a Fidesz beszél, de létezik megoldás, amiről most kell beszélni, mert tíz év múlva késő lesz. Viszont szükség lesz mindig politikai marketingre, persze nem sorosozva, démonizálással meg plakátkampánnyal lehet megoldani a problémát.

Gyöngyösi Márton:

A politikai osztály nagyon sokat tett azért az elmúlt 30 évben, hogy a megítélése olyan legyen, amilyen.

Akkor láttam meg, mekkora probléma van Magyarországon, amikor a Jobbik béruniós, a legnagyobb sorskérdésre válaszul indított kampánya süket fülekre talált az LMP kivételével a pártok, a sajtó és a szakszervezetek részéről is. Itt érzékeltem azt, hogy valami végérvényesen elromlott és ebből a rendszerből ki kell lépni és valami másfajta minőséget kell megteremteni. Ez az egyik legnagyobb kihívás.

Demeter Márta:

Új politikai kultúra, új politikai gyakorlat kell. A politikai osztálynak hitelvesztése van. Mi lehet az emberek számára garancia arra, hogy valakik majd tisztességesen fognak kormányozni, valakik majd nem fognak lopni? Egyszerű a válasz: akiket ellenzékben nem tudtak megvenni, azok kormányozni is tisztességesen fognak.

A kormányzó pártok minden egyes nap megbuknak erkölcsileg. Sokszor fontos erkölcsi győzelmet aratni, de ennél most már többre van szükség. Itt már a kormányzóképesség felmutatására van szükség. A tüntetéseken rendre felmerült a kérdés az emberek részéről, hogy mi lesz a változás után.

Az elmúlt kilenc év nem volt más mint blöff-kormányzás, és ennek meglesz a böjtje. Bizonyos rendszerek cérnaszálon függnek, ilyen pl. az egészségügy, ami még azért működik, mert az ott dolgozók erőn felül teljesítenek minden nap. Vagy például a magyar gazdaság rendkívül kiszolgáltatott az autóiparnak, ha jön egy instabilitás, egy válság, elsöpri a magyar gazdaságot és a kormányt. Éppen ezért felkészültnek kell lennünk a kormányzásra.

Nem véletlenül vannak pánikban, pontosan tudják, mennyire instabil a rendszer. Éppen ezért kell egy cselekvési terv arra az esetre, ha kormányozni kell, például milyen törvények legyenek azonnal kidobva.

Miért indul a főpolgármesteri székért?

Puzsér Róbert:

Felmértem, hogy a szavazati jogom mennyit ér. Látva, hogy ez kimerült, úgy döntöttem, hogy a megválaszthatóságomhoz fűződő jogomhoz nyúlok. Ez egy civil gesztus. Úgy gondolom, hogy oly módon lehetne megvédeni a közös ügyeinket a politikai osztálytól, ha civilek, akik felelősek a városukért, a környékükért, az országukért, kiállnának és azt mondanák, hogy ez a képviseleti demokrácia egy lufi, ami ereszt lefelé, akkor a magam kezébe veszem a közösségemnek az ügyeit. Mitől civil egy civil? Attól, hogy ez nem megélhetési stratégia az ő számára. Én nem akarok a politikából élni. Ha nem választanak meg, visszalépek a kulturális térbe, nem ülök be a közgyűlésbe.

A magyar politikáról és a rossz hírekről

Puzsér Róbert:

Először ellenzéket kell váltani, azután lehet kormányt. Ez egy nagyon rossz hír. Ezt az ellenzéki érzelmű magyarok nem akarják hallani. Ezért az ellenzéki politikusok ezt nem is mondják nekik. Mert mielőtt mondanák, egy kígyónyelvű marketinges lesúgja nekik, hogy csak ezt ne mond. A magyar választó nem akar rossz híreket hallani, mert ha rossz hírt hall, akkor a forrást bünteti. Ebből fakadóan nincs senki a magyar politikában, aki a rossz híreket közölje. Például azt, hogy az ellenzék súlypontja továbbra is Gyurcsány Ferencen belül van. Amíg ez így van, akkor ha a kormányt ez az ellenzék le is váltja, a 30 év rendszerét nem váltja le, és Orbán Viktor vissza fog térni, nem kétharmaddal, hanem négyötöddel. És nem ez az Orbán Viktor, hanem az az Orbán Viktor, aki az ehhez az Orbán Viktorhoz képest, ami ez az Orbán Viktor az 1998 és 2002 közötti Orbánhoz képest. Ha nem mondhatjuk el az embereknek az igazságot, a rossz hírt, mert megbüntetnek minket, akkor erre mi a válasz, az, hogy be kell indítani egy hisztérikus, őrjöngő ellenzékiségversenyt, mert ezt akarják látni a választók, akik a legellenzékibb ellenzékire fognak szavazni, és akkor lehet henteregni az MTVA folyosóján. Ha van valami, ami rombolja a kormányzóképességet, akkor az ez. Mert lehet, hogy abban a posztmodern pillanatban gerjednek a lájkok, de a kormányzóképességet ez olyan mértékben rombolja, mint Hirosimát az atombomba. Nem is a lájkvadászat a legrosszabb, hanem a diszlájk-fóbia, tehát hogy mielőtt egy politikus bármit is mondana, mindig arra gondol, hogy ez most hoz vagy visz.

Az erkölcsi forradalmat az fogja jelezni, amikor egy politikus úgy mondja ki a valóságot, úgy közli az emberekkel a hírt, hogy nem tudja, ez most jó hír vagy nem jó hír és nem is érdekli, nem kérdezi meg a marketingest, nem nézi meg a felmérést erről. Az egész civilizációnk nagy válsága az, hogy mivel nincs senki, aki a rossz híreket közölje az emberekkel, ezért nincsenek ezek napirenden, de attól még léteznek, csak elfojtva, mossák alá az életünket, a sorsunkat, és nincs politikus, aki ezeket kimondja. Ez a legsúlyosabb probléma.

Magyarországon két politikus van, aki bele mer állni diszlájkos ügyekbe: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. Ez a két ember 18-19 évig kormányzott eddig, úgy tűnik, ezek a diszlájkos ügyek azért működnek. Az ellenzék viszont nem magán akarja ezt a dolgot kipróbálni. Csinálja valaki más! De ha nincsenek olyan államférfiak, akik a diszlájkos ügyeket képviseljék, egy olyan Nagy-Britanniában találjuk magunkat a második világháború előtt, ahol nincs Churchill. Nincs senki, aki elmondja az embereknek, hogy háború lesz. Mindenki Chamberlain-nek hisz, és rá szavaznak, mert azt mondja a Müncheni egyezményt lobogtatva, hogy itt hozom a békét, mert az emberek nem akarnak háborút. Aztán amikor jön a háború, azért ott van Churcill, akire Chamberlain-t le lehet váltani.

Mi most tele vagyunk Chamberlainekkel és nincs egy Churchillünk sem. Itt van ez a két államférfinek nem nevezhető ember, Orbán és Gyurcsány, akik ugyan beleállnak a diszlájkos ügyekbe, de nem a valóságra reflektálnak, hanem a félelmekre és a sötét huszadik századi sérelmekre. Ők a huszadik század velünk élő szellemei. Addig, amíg őket egymásra váltjuk le, azt jelezzük, hogy nem tanultunk a huszadik századból semmit, tehát évismétlésre szorulunk, újabb ciklust kell eltöltenünk a múlt században. A huszonegyedik század közben zajlik, de nélkülünk.

Vissza kellene hoznunk a ?rákenrollt? a politikába, mert csak liftzene van. Mi jellemzi a ?rákenrollt?? Az hogy valamilyen. Ennek megfelelően termel lájkokat meg diszlájkokat. A liftzene senki számára nem kellemetlen, nulla diszlájk, de ki az, aki megveszi a liftzenét, hogy otthon berakja és azt hallgassa? Ez itt a súlyos probléma. Ezt kéne a politikai osztálynak megérteni, hogy kellenek a diszlájkok, mert az, ami itt ma megtermel egy diszlájkot, az holnap ott, a politikai tér túlvégén megtermel egy lájkot. A diszlájkoktól rettegő politkai prostituált létet kéne maguk mögött hagyniuk, és valamilyennek merni lenni és tudomásul venni, hogy ezzel szavazatokat veszítenek, de helyette nyernek egy identitást, egy programot, egy víziót, egy egész világot. Lesz, aki nem fogja őket szeretni érte, de ezt a békát le kell nyelni, mert különben elveszíti a politika a kapcsolatát a valósággal, pedig utóbbi ismerete és képviselete a cél. A valóság és a társadalom közti meglazult hidat kell újraácsolni.

KategóriákMETÁL