Nem csodálkoznánk, ha megegyeznének a pártok és politikai szervezetek, és egyetlen jelölt lenne ősszel.
Természetes, hogy a havi-hegyi mandulafa sikerét a politikusok is próbálták kihasználni. Mondjuk a világon semmi közük nem volt hozzá, ebben a cikkünkben írtuk le, hogy kinek volt. Pécs polgármestere nyilván több embert tud aktivizálni, mint Joci bácsi a gyárvárosi Moha sörözőből, szóval nem baj, hogy bevetették mozgósító erejüket a szavazás során a politika helyi influenszerei, de azért vicces is volt, ahogy a szavazás utolsó napjaiban, és főleg a győzelem után csak úgy sorjáztak a mandulafás posztok a Facebook-oldalakon.
A pécsi politikusok közül egyértelműen Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület vezetője tette oda magát leginkább mandulafaügyben. Mutatom a számokat, ne ijedjenek meg!
Mandulafás posztok száma a Facebookon pécsi közszereplők oldalain:
- Kővári János (ÖPE): 40 (negyven)
- Páva Zsolt polgármester: 7 (hét)
- Péterffy Attila polgármester-jelölt: 3 (három)
- Mellár Tamás (független) és Keresztes László Lóránt (LMP) országgyűlési képviselők: 2 (kettő)
- Hoppál Péter (Fidesz-karvezetés): 1 (egy)
- Fogarasi Gábor (Jobbik): 0 (nulla)
Kővári János nem pusztán posztolt a mandulafáról, de szinte eggyé vált vele. Ha nemcsak a posztokat, hanem a más témájú posztjai alá beszúrt mandulafás linkjeit is számolnánk, a 40 helyett az 50-es szám szerepelne a politikus neve után. Nem csodálkoznék, ha az ÖPE ezek után nevet változtatna és ÖPME-ként folytatná közéleti tevékenységét. Az Összefogás Pécsért és a Mandulafáért Egyesület élén pedig egy merész névváltoztatás után nem Kővári, hanem Havihegyi János állna.
Nem lennék meglepve, ha a politikai pártok a nagy stresszes polgármesterjelölt-vadászat egy pontján úgy döntenének, hogy beállnak a havi-hegyi mandulafa mögé, a szó szoros és átvitt értelmében is. Milyen szép lenne, ha létrejönne egy valódi összefogás, Fidesz, LMP, MSZP, ÖPE, Jobbik, és valahány név a naptárban, mind-mind a mandulafát tennék óriás és egyéb plakátjaikra a kampány során.
Rengeteg pozitív hozadéka lenne ennek. Azon túl, hogy mindenki sok-sok közpénzt spórolna, a pécsi fideszes médiának például nem kellene lejárató cikkekre fecsérelnie az energiáját, és az ilyen alákérdezős interjúknak sem lenne semmi értelme:
Újságíró: – Mire a legbüszkébb pályafutása során?
Fa: –
Újságíró: – Köszönöm az interjút!
Születhetnének viszont versek, novellák a fához és a fáról, ami mennyivel jobb, mint benyalni valami ellenszenves kreténnek.
Az ellenzéki politikai szereplők válláról is lekerülne a gond, nem kéne agyalni kampányötleteken, jelölteken, könnyen menne a mandulafa meggyőzése:
Helyi pártvezető: – Üdv, Fa! Szólj, ha nem akarsz a jelöltünk lenni!
Fa: –
Helyi pártvezető: – Akkor ezt megbeszéltük, kösz!
Természetesen a képviselőválasztás is floralizálódna. Sétatéri gesztenyékből, Hársfa utcai hársakból, Szabadság úti platánokból lennének jelöltek, akik maximum annyit tudnának ígérni a kampány során, hogy ?sssssssss?, amikor fúj a szél.
A Főkeféből is látszik a Havi-hegy
Csizi Péter, Pécs volt országgyűlési képviselője és alpolgármestere, a Főkefe és más állami cégek élén már nem számít közszereplőnek, már nem is Pécsett dolgozik, de valószínűleg még hazahúzza a szíve. Egyetlen alkalommal posztolt csak a mandulafáról, de annak megadta a módját: borítóképként állított be egy, a fát ábrázoló fotót. Földbe gyökerezően szép gesztus!
Keretes szerkezetek.
