Milyen egy jó politikus? Amikor a válaszra gondolnak, kérem, felejtsék el azt, ami először az eszükbe jut. Kérem, dobják el előítéleteiket.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Úgy is kérdezhetném, milyen lenne önök szerint egy jó, egy igazán jó politikus, ha úgy kezeljük, mint egy szakembert, egy halandó, normális embert?

Mert szerintem következetes, szavatartó, korrekt és felelős. És olyan, aki vállalni fogja és tudja a következményeket azért, amit tesz, tett, vagy ami annak következtében történik, amit tesz, megtett, elmondott. És olyan, aki nem hárítja másra, és nem keni el a felelősséget. Mert, ha jól belegondolnak, ez az igazi ősbűn, vagy minimum ezzel lett teljes: nem csak az, hogy olyan fáról ettünk, ahonnan nem volt szabad (és amikor MÉG nem lett volna szabad), hanem azzal, hogy nekem Éva adta az almát, illetve nekem a kígyó mondta, hogy leszakíthatom.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Nem azt mondom, hogy Páva Zsolt rossz ember. Sőt! Azt sem mondom, hogy korrupt, vagy a Százholdas pagony közös mézesbödönjéből lakmározott, vagy egyáltalán ez a fejében járt akár valaha is. Azt mondom, hogy gyanítható, hogy abból a bödönből ettek, nem is egyszer, nem is egyvalaki, és vagy nem tudott róla, vagy hagyta.

De ilyen máshol is megtörténik. Ha nálunk egyáltalán megtörtént. Olyan azonban nem sok helyen történt, ami Pécsett két kiemelt ügyben is.

A Volvo-buszok beszerzésére és a Ledina Kerámia, mint ellen-Zsolnay cég megalapítására gondolok.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A Volvo-buszoknál egyértelműnek látszik, hogy történt bűncselekmény. Ma már ?csupán? 300 millió forintról, korábban, HIVATALOSAN mintegy 900-1000 millió forintról beszéltek. Olyanról, ami vélhetően korrupciós pénz, de legalábbis olyan, amit Pécs meg tudott volna spórolni, miközben a buszok megérkeztek volna ugyanúgy.

A Ledina Kerámiát pedig a pécsi önkormányzat alapította. Az a pécsi önkormányzat, amelynek első embere előtte a Zsolnay-gyárat működtető társaságért aggódva annak kiemelt stratégiai jelentőségű céggé minősítését kezdeményezte. És amely kezdeményezés az első hivatalos lépés volt azon az úton, aminek következő nagy állomása a Zsolnay mintegy százhúsz dolgozójának azonnali és rendkívüli felmondása volt, ugyanazon a napon. Akik abba a Ledina Kerámiába léptek be aztán, amelyet a pécsi önkormányzat alapított. És amely cégalapítás és átléptetés kapcsán a polgármester levelet írt nekik, és amely kapcsán azzal nyugtatták őket, hogy meglesz a végkielégítésük is, ha bármi nem várt történne. És amely kapcsán az akkor még országgyűlési képviselő Csizi Péter felutaztatta az akkor már csak volt Zsolnay-dolgozók egy részét a magyar Parlamentbe, dicsőséggel mutogatva őket, hogy ők itten a pécsi hősök.

Páva Zsolt az elmúlt hetekben, hónapokban, és akár ezen, a Ledina Kerámia szempontjából vészjósló és sorsdöntő héten is megszólalhatott volna. A Ledina Kerámia, illetve a Zsolnay volt dolgozóinak üzenve. Olyat gyakorolva, amit ma magyar politikus nem nagyon szokott (hiszen pl. a Néppártból való felfüggesztést is hatalmas győzelemként próbálják tálalni), de amit itt Pécsett, Magyarország egyik legfelvilágosultabb, legnyitottabb, multikulturális városában, a legrégibb magyar egyetemvárosban mindenképpen elvárna a polgárság: hogy egy politikus vállalja a felelősséget, és minimum bocsánatot kérjen. Vagy lemondjon, mert ha valami, akkor ez az ügy, pláne a Volvo-üggyel együtt mérve királybuktató ügy.

Persze a minimum elvárás az lenne, hogy a pécsi önkormányzatnál és cégeinél, vagy a Pécsett közpénzekkel kitömött cégeknél (netán az immáron Csizi Péter irányította cégeknél?) nagyon gyorsan elkezdenek szabad helyeket keresni (az életrajzok begyűjtése után) a 2016 tavaszán a Zsolnayban felmondott embereknek. Sőt, az igazán karakán az lenne, ha ezt követően, vagy ezzel párhuzamosan mondana le a pécsi vezetés – mind, akik ebben részt vettek. A Fidesz olyan más dél-dunántúli erős embereit is ide véve, akik nélkül nehezen képzelhető el egy ilyen döntés.

Persze, mit várhatunk? A Volvo-ügyben sem hallottam egyetlen egyszer sem olyat, hogy Páva Zsolt, vagy bármelyik pécsi fideszes politikus aggódott volna, vagy sürgette volna a nyomozást. Vagy az iránt érdeklődött volna, hogy vajon kik azok, akiknek volt lehetőségük ebben az ügyben a befolyásukat felhasználni.

Páva Zsolt ilyet nem tett, és nem szokott. Kivéve, amikor a parlamenti választások előtti kb. fél évben szóvá tett egy rég elévült ügyet, aminek a pécsi főszereplője a már rég elhunyt Toller László és a jelenlegi szegedi polgármester. És ami egy bíróság előtt büntetőügyben megvádolt ember bizonyítékokat nélkülöző (?) vallomására épült. Azt nagyon fontos volt szóvá tenni.

KategóriákPUNK