Kétszázmilliós vagyont vett zár alá a rendőrség a pécsi buszbotrány miatt indult nyomozás során. A valódi kár persze jóval nagyobb lehet, az erkölcsiről nem is beszélve. Ősszel lezárhatják a 2016 novemberében indult nyomozást. Kérdés ezek után, lesznek-e addig új gyanúsítottak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Volvo-gate. Amennyiben a közelmúlt valószínűleg legnagyobb pécsi korrupciós ügyének nevét hallva megpróbálnak felidézni egy képet, amelyben Pécs polgármestere, Páva Zsolt elégedetlenségének ad hangot, szenvedélyes beszédben követeli a hatóságok gyors fellépését, szigorú és körültekintő nyomozást sürget, ne fáradjanak. Ilyenre nem emlékezhetnek. Ahogyan a Volvo-gate alapos, külön önkormányzati kivizsgálása sem történt meg.
Röviden a lényeg
A pécsi önkormányzat buszos cége Hollandiából használt Volvo-buszokat vásárolt 2015-ben. A buszokat nem közvetlenül az eladótól, nem is a Volvo valamelyik európai cégén, például a Volvo Magyarországon keresztül vásárolták meg, hanem egy holland ?közvetítő? céget az üzletbe bevonva. Így azonban nagyjából 700-900 millió forinttal kerülhetett többe végső soron a buszbeszerzés, mint ha közvetlenül intézik a vásárlást. És nagyjából ez az az összeg, amely egy azóta elindult nyomozás gyanúja szerint hibádzik, hűtlen kezeléssel érintett, magyarul kb. ebben az esetben ennyi a korrupciós rész.
A projekt cca. 3,5 milliárdos nagyságrendjét tekintve sem kis összegről van szó. A nyomozás nem itthon, hanem Hollandiában indult, amibe később bevonták a magyar hatóságokat is. A legfőbb ügyész rendelt el nyomozást holland megkeresésre. Az eljárás 2016 őszén indult.
Az ügyről részletesen is írtunk
Csak csönd neked
Az ügyet övező városházi csönd politikailag érthető: a Volvo-gate túlságosan nem alkalmas a visszafelé mutogatásra.
Elvileg. Merthogy, persze, el lehet mondani, hogy annak idején a buszokat eladták. Hogy a szocialisták alatt az összeomlás szélére került a pécsi közösségi közlekedés. Sőt, KÉZZEL ÍRT(!!) számlát állítottak ki egy baromi magas összegről (amúgy szabályosan). És különben is: Soros elmúltnyolcév.
Habár, azt azért nem lehet mondani, hogy a pécsi Fidesz annak idején semmit sem tudott az érkező befektetőről és terveiről. Annak ellenére sem, hogy 2008 végén még nem ők vezették a várost, a hatalmat csak 2009 tavasza után vették át. Sőt, kétséget kizáróan azt sem mernénk állítani, hogy az akkori buszos ügylet mögötti befektetők valós tulajdonosi és érdekköre egészen biztosan nem kötődött a Fideszhez semmilyen módon sem. Az ügylet mögött megbúvó velencei Rehus Ernőt például többször is, különféle ügyletek kapcsán kapcsolatba hozták L. Simon Lászlóval. Kár, hogy például a bíróság nem tudta elérni, hogy Rehust ki lehessen hallgatni a buszkiszervezés miatt indult büntetőügyben. Egyszerűen nem jelent meg a ?tanú?. Érdekesség, hogy annak idején, szintén a 2008-2009-es pécsi átmenet idején a Zsolnay környékén is egy olyan vállalkozó bukkant fel, Jászai Gellért (SCD, Manufaktúra Befektető), aki aztán Mészáros Lőrinc cégei élén bukkant fel, a közelmúltban jelentette be, hogy távozik két tőzsdei társaság, a Konzum és az Opus éléről is.
Meg kellett menteni
Visszatérve a buszokhoz: rendes megközelítéssel arról is lehetne amúgy mesélni a buszbotrány kapcsán, hogy a pécsi közösségi közlekedés ?megmentése? valóban megtörtént, ám az csak nagyon komoly áldozatok árán volt lehetséges. Gyakorlatilag bele kellett nyúlniuk minden pécsi zsebébe, a korábbinál nagyságrenddel több pénzt csatornázni a rendszerbe. Merthogy az egyértelmű volt, hogy a PK Zrt./Tüke Busz-ügyet a korábbinál csak jóval több pénzzel lehet kezelni.
A másik lehetőség az lett volna, hogy szűkítik a szolgáltatást vagy az egész kócerájt átadják az államnak. Habár akkor a kis helyi játszmák , pozíciók osztogatása, helyi támogatások megítélése stb. is kikerültek volna a helyi döntéshozók kezéből. Nem beszélve arról, hogy az helyben egyértelmű politikai veszteséget is jelentett volna.
Persze, még az is lehetett volna, hogy a polgármester (Páva) és az országgyűlési képviselők (Csizi, Hoppál, Bánki) megpróbálnak Orbánéktól erre, és csak erre, a korábbinál sokkal több pénzt kérni. Ráadásul joggal kértek volna az akkorinál és a mostaninál is több állami támogatást.
Kérni, amúgy, lehet, hogy kértek, de nem kaptak.
A helyzet megoldására pedig végül az első lehetőséget választották: növelték a cég finanszírozását, fonódó hálózatot vezettek be, ami minőségi ugrást is jelentett, de drágább és valamelyest ?pazarlóbb? is volt. De nem csak ez történt, érkeztek új buszok is, néhányat béreltek/lízingeltek, és így tovább, voltak még kisebb-nagyobb változások, de a szolgáltatás, az valóban javult. Csak megvolt az ára is.
Buszcsereprogram
A pécsi buszcsereprogramnak külön felelőse lett, Csizi Péter pécsi alpolgármester és országgyűlési képviselő. Aki amúgy tudvalevően a Fidesz regionális igazgatójának, Bánki Eriknek a bizalmasa volt, egykori asszisztense, ?táskahordozója?. Bánkiról pedig a pletyka jó ideje az, hogy igazából ő Pécs igazi ura. Megjegyezzük, nem csak ehhez képest, hanem sima baranyai országgyűlési képviselőként is meglehetősen gyérnek tűnik Bánki Pécs érdekében kifejtett szerepvállalása, lobbiereje. Mégiscsak a megyeszékhelyről van szó, mindamellett, hogy Mohács is fontos valóban.
A T. Házban a pécsi témák is jobbára el-elkerülik Bánkit, pedig biztosan dolga lenne ezekről beszélni, és biztosan lenne annak súlya is, ha ő beszél erről. Az adófizetők nem a világrekord gyorsasággal benyújtott Fundamenta-törvény, nem a letelepedési kötvénybiznisz és nem is a közpénzek jellegével kapcsolatos szállóigéi miatt tartják őt, az hétszentség.
A Pécsre került használt hollandiai Volvo-buszok beszerzése és annak módja viszont nem fogható sem a szocialistákra, de még a gölei kisördögre sem.
Páva, Csizi, Bánki
Annál inkább okolható az akkor már Pécset évek óta kormányzó fideszes városvezetés, Páva Zsolt, Csizi Péter, és igen, Bánki Erik is.
A buszokat a Tüke Buszon keresztül, a Tüke Busznak vették, de a később ?eozinzöldre? fóliázott buszpark csakis a politikai vezetők, majd a pécsi közgyűlés minimum formális döntését követően érkezhetett Pécsre. A főemberek tudta és beleegyezése, sőt valószínűleg az utasítása nélkül semmi sem történhetett meg, ebben biztosak lehetünk, mi a nemzeti együttműködés rendszerében élők.
Valószínűleg (minimum) ezért nevezte meg Pécsett az EP-kampány végén a Momentum Bánki Eriket, Csizi Pétert és a Bánkival állítólag rokoni viszonyban lévő egyik pénzügyi tanácsadót is a pécsi buszbotránnyal kapcsolatban.
Hogy ennek a triónak lesz-e végül bármilyen szerepe a Volvo-gate utóéletében, akár a nyomozásban még, akár a majdani valószínűsíthető bírósági eljárásban, azt ma még nem tudjuk.
Laikusként azonban nyugodt szívvel írom: a fentiek szerint kizártnak tűnik, hogy az ő meghallgatásuk nélkül érdemi előrelépést lehet tenni, akár a nyomozati, akár a későbbi bírósági eljárásban.
Mindezeket azért írjuk most le, mert nem hivatalosan sincs arról tudomásunk, hogy az említett embereket érdemben kihallgatták volna mindeddig, miközben majdnem három éve tart a magyarországi nyomozás.
Új fejlemények
Ráadásul a nyomozással kapcsolatosan vannak új fejlemények, mint azt a Szabad Pécs megtudta. A nyomozást (mint már megírtuk korábban) az ügyészség kijelölésére a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le.
A Baranya Megyei Főügyészséget kerestük azonban néhány kérdéssel, amelyekre a nyomozás e szakaszában is várhattunk választ tőlük, és kaptunk is végül.
A legutóbb közölthöz képest nem változott a feltételezett elkövetési érték. Az ügy minősítése is maradt hűtlen kezelés. Egészen pontosan annak minősített esete: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoznak.
A legutóbbi cikkünkhöz képest a gyanúsítottak száma és köre sem változott: továbbra is három gyanúsítottja van az ügynek. Tudomásunk szerint három férfiról van szó, az egyikük egy holland-magyar kettős állampolgár, aki hozzásegíthette a pécsieket a hollandiai közvetítő céggel való kapcsolathoz, egy egyelőre előttünk még az ügyben ismeretlen szerepben lévő férfi, illetve egy, a Tüke Busznál korábban döntési helyzetben lévő férfi.
Nem hivatalos információt kaptunk cikkünk előtt arról, hogy történtek lefoglalások, bűnügyi zár alá vételek, amelyek éppen azt a célt szolgálják mindig is egy nyomozásban, hogy ha lehetséges (és ameddig még lehetséges), biztosítsák a feltételezett károkozás, azaz elkövetési érték összegét, avagy annak legalább egy részét. Itt utóbbiról van szó.
A Baranya Megyei Főügyészség hivatalos információja ugyanis ezt az értesülésünket megerősítette. Érdeklődésünkre azt írták, hogy két gyanúsítottnál zár alá vettek ingatlanokat, 170 millió forint, illetve 30 millió forint nagyságrendben.
Sőt, úgy tűnik, hogy három év után végül lezárhatják a nyomozást:
?az ügyészség reménye szerint? ugyanis az ősszel befejeződik a nyomozás.
Őszig már nincs sok idő, főleg ahhoz, hogy egy nyomozásban nagy és érdemi változások legyenek. A kérdés ezért immáron szinte csak az, hogy csupán a már meggyanúsított férfiak izgulhatnak (azon például, hogy milyen bizonyítékokat sikerül még a nyomozóknak felderíteniük), esetleg az ügy további más esetleges szereplőinek lesz még nagyon hosszú, nagyon forró nyaruk. Hamarosan kiderül.
19? Lapot!
