Az engedélyt kiadó Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint az áprilisi bodai közmeghallgatáson nem merültek fel döntést befolyásoló szempontok a nyilvánosság részéről.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. összegyűjtötte a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) területén keletkezett eddigi kutatási eredményeket, majd ezeket figyelembe véve elkészítette a kutatások folytatásának tervét, azaz a telephelykutatási keretprogramot. Az engedélyezési eljárás februárban indult. A nemrég kiadott engedéllyel a tároló létesítéséhez szükséges első engedély született meg az OAH részéről, jogorvoslatot közigazgatási per keretében július 28-ig lehetett volna kezdeményezni.

A hirdetmény egyik érdekes pontja, hogy az Energiaklub ügyfélként szeretett volna bejelentkezni az eljárásba – és ezzel jogosultságot szerezni az engedélyeztetési eljárás dokumentumaiba való betekintéshez – azonban ezt az OAH elutasította. Leginkább azért, mert ebben a szakaszban környezetvédelmi szakhatóság nem vesz részt, “így az országos környezetvédelmi szervezetek ügyféli státusa nem áll fenn”. Erre egyébként már az áprilisi közmeghallgatáson is felhívták az OAH szakemberei a figyelmet. A 2,5 órás esemény Bodán, április 25-én volt, amit a Pécsi Stop élőben közvetített, itt lehet megtekinteni:

A cikk a hirdetés után folytatódik



Mi lesz most?

A javasolt kutatási terület egy 8 sarokpontú sokszög, amelynek kiterjedése 86,7 km2. A kutatási terület Baranya megyében 10 település közigazgatási területét érinti: Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Kővágótöttös, Ibafa és Szentlőrinc.

A fúrótorony és kiszolgáló létesítményei 2014-ben – Fotó: rhk.hu

A korábban már a Szabad Pécs által szemlézett dokumentumok szerint 2032-ig csak a felszínen folyik földtani kutatás, amelynek kedvező kimenetele esetén ki lehet jelölni a mélységi geológiai tároló létesítményeinek a helyét. A jelenlegi tervek szerint 2055-ben kezdhető meg a mélységi geológiai tároló építése. A felszíni és felszín alatti létesítmények kialakítása és az üzemeltetési engedély megszerzése után, 2064-ben kezdődhet meg a tároló üzemeltetése.

És a politika

Az áprilisi esemény előtt az LMP részéről Kóbor József városházi képviselő azt mondta: “Nem kéne sietni, egész Európa keresi a választ, felelőtlen dolog olyan projektbe sok pénzt fektetni, aminek a végkimenetele ennyire bizonytalan”. Hozzátette, máshol a lakosság érdemi bevonása után kezdenek csak neki bárminek, de nálunk erről nem volt szó eddig.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője pedig arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor négy éve Pécsett azt ígérte, a pécsiek nélkül ebben kérdésben nem lehet dönteni. Ennek ellenére nem kérdezték meg a Pécsett és a város környékén élőket, elindul a projekt, éppen ezért tesznek feljelentést természetkárosítás előkészítése miatt.

Péterffy Attila, független polgármester-jelölt tavasszal indított kampányának első pontja is az atomtemetőről szólt: azt ígérte, hogy megválasztása esetén Pécsen és Pécs környékén nem lesz létesítmény.

Egyértelmű kiállást pécsi fideszes, Fidesz-közeli politikusok részéről nem találtunk, a szerkesztoseg@szabadpecs.hu e-mail-címre várjuk a közleményeiket.

Baranya már megküzdött az atommal

Nemrég az Átlátszó szedte össze, hogy hogyan nem lett atomtemető Ófalu, illetve Magyaregregy mellett és hogyan lett Bátaapátiban. Amit egyébként bővíteni kell: hamarosan kezdődik a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti I-K3 tárolókamrájában egy vasbeton medence és az ahhoz kapcsolódó technológiai rendszerek kivitelezése. Ahogy az első kettő tárolóba, ide is a Paksi Atomerőmű működése során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kerülnek, várhatóan 2021-től.

KategóriákMETÁL