Az engedélyt kiadó Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint az áprilisi bodai közmeghallgatáson nem merültek fel döntést befolyásoló szempontok a nyilvánosság részéről.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. összegyűjtötte a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) területén keletkezett eddigi kutatási eredményeket, majd ezeket figyelembe véve elkészítette a kutatások folytatásának tervét, azaz a telephelykutatási keretprogramot. Az engedélyezési eljárás februárban indult. A nemrég kiadott engedéllyel a tároló létesítéséhez szükséges első engedély született meg az OAH részéről, jogorvoslatot közigazgatási per keretében július 28-ig lehetett volna kezdeményezni.

A hirdetmény egyik érdekes pontja, hogy az Energiaklub ügyfélként szeretett volna bejelentkezni az eljárásba – és ezzel jogosultságot szerezni az engedélyeztetési eljárás dokumentumaiba való betekintéshez – azonban ezt az OAH elutasította. Leginkább azért, mert ebben a szakaszban környezetvédelmi szakhatóság nem vesz részt, “így az országos környezetvédelmi szervezetek ügyféli státusa nem áll fenn”. Erre egyébként már az áprilisi közmeghallgatáson is felhívták az OAH szakemberei a figyelmet. A 2,5 órás esemény Bodán, április 25-én volt, amit a Pécsi Stop élőben közvetített, itt lehet megtekinteni:

Mi lesz most?

A javasolt kutatási terület egy 8 sarokpontú sokszög, amelynek kiterjedése 86,7 km2. A kutatási terület Baranya megyében 10 település közigazgatási területét érinti: Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Kővágótöttös, Ibafa és Szentlőrinc.

A fúrótorony és kiszolgáló létesítményei 2014-ben – Fotó: rhk.hu

A korábban már a Szabad Pécs által szemlézett dokumentumok szerint 2032-ig csak a felszínen folyik földtani kutatás, amelynek kedvező kimenetele esetén ki lehet jelölni a mélységi geológiai tároló létesítményeinek a helyét. A jelenlegi tervek szerint 2055-ben kezdhető meg a mélységi geológiai tároló építése. A felszíni és felszín alatti létesítmények kialakítása és az üzemeltetési engedély megszerzése után, 2064-ben kezdődhet meg a tároló üzemeltetése.

És a politika

Az áprilisi esemény előtt az LMP részéről Kóbor József városházi képviselő azt mondta: “Nem kéne sietni, egész Európa keresi a választ, felelőtlen dolog olyan projektbe sok pénzt fektetni, aminek a végkimenetele ennyire bizonytalan”. Hozzátette, máshol a lakosság érdemi bevonása után kezdenek csak neki bárminek, de nálunk erről nem volt szó eddig.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője pedig arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor négy éve Pécsett azt ígérte, a pécsiek nélkül ebben kérdésben nem lehet dönteni. Ennek ellenére nem kérdezték meg a Pécsett és a város környékén élőket, elindul a projekt, éppen ezért tesznek feljelentést természetkárosítás előkészítése miatt.

Péterffy Attila, független polgármester-jelölt tavasszal indított kampányának első pontja is az atomtemetőről szólt: azt ígérte, hogy megválasztása esetén Pécsen és Pécs környékén nem lesz létesítmény.

Egyértelmű kiállást pécsi fideszes, Fidesz-közeli politikusok részéről nem találtunk, a szerkesztoseg@szabadpecs.hu e-mail-címre várjuk a közleményeiket.

Baranya már megküzdött az atommal

Nemrég az Átlátszó szedte össze, hogy hogyan nem lett atomtemető Ófalu, illetve Magyaregregy mellett és hogyan lett Bátaapátiban. Amit egyébként bővíteni kell: hamarosan kezdődik a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti I-K3 tárolókamrájában egy vasbeton medence és az ahhoz kapcsolódó technológiai rendszerek kivitelezése. Ahogy az első kettő tárolóba, ide is a Paksi Atomerőmű működése során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kerülnek, várhatóan 2021-től.

KategóriákMETÁL