Minden vagyonát hátrahagyva lépte át a magyar-ukrán zöldhatárt hat éve egy dúsgazdag orosz vállalkozó, aki egy ellenzéki párt elnökségi tagja volt, és élesen fellépett a volvográdi korrupcióval szemben. Akkor hagyott mindent hátra, amikor már családját kiemenekítette hazájából, mert látta, hogy mindenképpen börtönbe zárnák Putyin Oroszországában. A magyar menekültügy háromszor tagadta meg Alekszej Torubarovtól a nemzetközi védelmet. Csütörtökön a Pécsi Közigazgatási Bíróság viszont az Európai Bíróság határozatának figyelembe vételével maga döntött arról, hogy Torubarovot megilleti a menekült státusz.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A magyar menekültügy köztörvényes bűnözőnek kikiáltva háromszor tagadta meg a nemzetközi védelmet egy politikai menedékjogot kérő orosz állampolgárságú férfitól, Alekszej Torubarov-tól. A döntések ellen ugyanis a korábban Volvográdban élő férfi minden alkalommal fellebbezett, így mindig bíróságra is, illetkesség szerint a Pécsi Közigazgatási Bíróságra került az ügye. Alekszej Torubarov védelmét a Magyar Helsinki Bizottság vállalta, védője dr. Fazekas Tamás volt.

Csütörtökön is ismét a Pécsi Közigazgatási Bíróságnak kellett arról határoznia, hogy elfogadja-e az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság döntését, amely szerint sem menekültkénti, sem oltalmazottkénti elismerést nem lehet Torubarov számára megállapítani. Sőt, vele szemben a visszaküldés tilalma sem áll fenn. A magyar menekültügyi hivatal szerint ugyanis sem az Oroszországból szó szerint mindent hátrahagyva elmenekülő és a zöldhatáron átlépő férfit sem politikai, sem más alapon nem üldözhetik. A magyar menekültügy átlátott a szitán, és azt hangsúlyozta, hogy Torubarov köztörvényes bűncselekményt követett el, és csak emiatt kívánták Putyin Oroszországában felelősségre vonni, amely viszont nem tekinthető üldöztetésnek.

Dr. Fazekas Tamás és Alekszej Torubarov Pécsett, a Közigazgatási Bíróságon, a csütörtöki határozathozatal előtt
Fotó: Babos Attila

Éppen ezért döntöttek úgy, hogy nem kaphatja meg a menekültstátuszt. Aztán a férfi menekültügyi határozat elleni felebbezése után az illetékességből kijelölt Pécsi Közigazgatási Bíróság megszüntette a határozatot, mondván nem volt alapos, és nem volt okszerű, nem vett figyelembe minden, köztük az ügy szempontjából nagyon is fontos részleteket. Amik alapján meg kellett volna adni a férfinak a menekültstátuszt.

Torubarov kálváriáját az Index cikksorozatban nyomon követte, ez itt például egy remek interjú a Hévíz mellett élő orosz férfival idén tavaszról. Vagy éppen ez a 2016-os cikk, amelyben a volt vállalkozó azt mondja, hogy egy dologban biztos, hogy nem megy vissza soha Oroszországba.

A magyar menekültügyi hivatal azonban ismét úgy látta, hogy  Putyin Oroszországában nem lehet veszélyben egy nyíltan a korrupció ellen fellépő és ellenzéki politikai szerepet is vállaló férfi. 

Így ismét úgy döntöttek, hogy nem kaphatja meg a menekültstátuszt. Aztán ismét a Pécsi Közigazgatási Bíróságra került a férfi fellebbezése, ismét megszüntették a menekültügyi határozatot és új eljárásra kötelezték őket, hasonló indokokkal.

dr. Fazekas Tamás védő és dr. Sipos Balázs bíró
Fotó: B. A.

Így lehetett az, hogy Torubarov harmadik alkalommal sem kapta meg a menekültstátuszt. Ezért hát harmadszorra is a pécsi bíróság elé került az ügye. Időközben azonban Pécsről kikérték a Luxemburgban székelő Európai Bíróság állásfoglalását, amelynek nagytanácsa úgy határozott, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmező számára  védelmet kell elismerni az általa hivatkozott indokok miatt, azonban a közigazgatási szerv (=magyar menekültügyi hatóság) vagy kvázi bírói testület ezt követően ezzel ellentétes tartalmú határozatot fogad el, anélkül, hogy e tekintetben az említett kérelmező nemzetközi védelem iránti igényeivel kapcsolatos új értékelést igazoló új körülmények fennállását állapítaná meg, az említett bíróságnak meg kell változtatnia a korábbi ítéleteinek meg nem felelő határozatot. És azt a saját határozatával kell helyettesíteni a nemzetközi védelem iránti kérelmet illetően. Szükség esetén mellőzve annak a nemzeti szabályozásnak az alkalmazását, amely megtiltja számára, hogy így járjon el. Magyarán nem muszáj visszautalnia az ügyet, hanem határozhat magasabb szinten lévő döntéshozóként a közigazgatási bíróság maga is a menekültstátusz kiadásáról a magyar közigazgatási szerv (=menekültügyi hatóság) helyett.

És Pécsett így határozott dr. Sipos Balázs bíró.

A Pécsi Közigazgatási Bíróság határozata szerint elismerik Alekszej Torubarov menekülti státuszát, mert egyértelműen úgy látták, hogy esetében a politikai üldöztetéstől való megalapozott félelem fennáll.

A határozat indoklásában elhangzott, hogy Torubarov gazdag ember volt, étteremlánca, kávézói voltak Oroszorszagban a volvográdi férfinak. Aki bizonyitottan és tényszerűen folyamatosan fellépett a volvográdi korrupció ellen.

Az a párt, amelynek tagja, elnökségi tisztségviselője volt, az Igaz Ügy elnevezésű orosz ellenzéki párt egy ellenzéki pártszövetség tagja volt. Annak egy másik pártjának elnökét a nyílt utcán lőtték le, de az Angliában megmérgezett férfi is kapcsolódik ehhez a körhöz. Elhangzott az is, hogy az Igaz Ügy Párt ma már nem ellenzéki, mert beépültek Putyin emberei és belülről szétverték,  sokan külföldre menekültek a volt tagok közül.

Ugyanakkor a bíróság szerint mindezek miatt még nem feltétlenül járna meg a menekültügyi státusz, mert nem feltétlenül jelentene ez még kapcsolatot Torubarovhoz és félelméhez, hogy ő veszélyben lehet. Viszont azok az események, amelyek a felperessel történtek Oroszország elhagyása után, már teljesen egyértelművé teszik, hogy a férfi jogosan fél attól, hogy a hazája üldözi, és ha visszatoloncolnák Oroszországba, akkor vele szemben politikai és nem köztörvényes eljárást folytatnának le.

Torubarovot ugyanis több támadás is érte, de ezeket szerencsésen túlélte minden alkalommal. Az egyik ilyen egy ausztriai menekülttáborban volt, ahol egy férfi egy éles késsé alakított evőeszközzel akarta nyakon szúrni. Prágában pedig hat civil ruhás rendőr ment érte és próbálta Oroszországba vinni.

Torubarov ellen több eljárás is volt korábban Oroszországban, de azokat szerencsésen megúszta, a legutolsó ügy után menekült el az országból. Az a vád arról szól, hogy becsapta üzlettársait, a Pécsi Közigazgatási Bíróság szerint azonban ahhoz, hogy megítélje valaki azt, hogy elég gyenge lábakon áll ez a vád, még jogásznak sem kell lennie. De az orosz férfi megalapozott félelmét bizonyítja az is, hogy egy dúsgazdag vállalkozó mindent hátrahagyva menekül el hazájából, miután kimenekítette onnan a családját. Nagyobb fia Németországban, felesége és kisebbik fia Prágában élnek ma.

A pécsi bíróság szerint kimondható, hogy az európai jogállamok szerinti értelmeben vett független igazságszolgaltatás nem létezik Oroszországban, és mivel ez kimondható, a menekültstátusz kiadását nem akadályozhatja meg, hogy papíron és hivatalosan köztörvényes eljárás indult a férfi ellen – amire a magyar menekültügy minduntalan hivatkozott a Torubarov kérelmeinek elutasításakor.

A biró az indoklásban azt is megemlítette, hogy azért is élt azzal a lehetőséggel, hogy meg tudja változtatni a menekültügyi hivatal döntését (és nem utalja vissza harmadszor is új eljárásra az ügyet), mert a pécsi bíróság két korábbi ítéletét sem vette figyelembe későbbi döntésekor a hatóság.

A Pécsi Közigazgatási Bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.

Az alperes Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2014. augusztus 15. napján meghozott határozatával a felperes orosz állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasította: sem menekültkénti, sem oltalmazottkénti elismerést nem állapított meg a felperes esetében és azt is kimondta, hogy a visszaküldés tilalma sem áll fenn. Az alperes a határozatban részletesen megindokolta, hogy a felperes által tett nyilatkozatok is azt támasztották alá csakúgy, mint a beszerzett országinformáció, hogy a felperessel szemben sem politikai, sem más alapon üldöztetés nem valószínűsíthető, ellene köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonás miatt indult eljárás, amely nem tekinthető üldöztetésnek.

Az alperes fenti számú határozata ellen a felperes keresetet terjesztett elő, melynek alapján eljárt Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. május 6. napján meghozott ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte. Megállapította, hogy a határozat olyan belső ellentmondásokban szenved, az alperes a tényállást oly mértékben feltáratlanul hagyta, illetőleg a feltárt tényeket tendenciózusan válogatva értékelte, hogy az teljes mértékben megalapozatlan és így érdemi felülbírálatra sem alkalmas.

Az alperes a megismételt eljárásban a 2016. június 22. napján meghozott  határozatával a felperes elismerés iránti kérelmét mind a menekültkénti, mind az oltalmazottkénti elismerés tekintetében ismételten elutasította és megállapította, hogy a felperes  tekintetében a visszaküldés tilalma továbbra sem áll fenn. A felperes a megismételt eljárás során beszerezte a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását is, amely szerint a felperes Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért, így a szakhatósági hozzájárulást az Alkotmányvédelmi Hivatal megtagadta. Az alperes álláspontja szerint a meghozott és bemutatott ítéletek nem támasztják alá, hogy politikai indíttatású büntető per során olyan súlyos ítéletet hoznának az orosz bíróságok, melyek kimerítenék a politikai meggyőződés miatti üldöztetés fogalmát.

A felperes a megismételt eljárásban hozott fenti számú alperesi határozat ellen ismételten keresetet terjesztett elő, melynek alapján a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

ítéletével az alperes határozatát ismét hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte.

A bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat két okból volt törvénysértő: egyrészt a határozatban rögzített országinformációk, mint bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése, másrészt az Alkotmányvédelmi Hivatal által előterjesztett – tartalmát tekintve titkos adatokat tartalmazó – szakhatósági állásfoglalás elfogadása miatt.

A jelen per alapját képező, az alperes által 2017. május 15. napján meghozott határozatával a felperes elismerés iránti kérelmét mind a menekültkénti, mind az oltalmazottkénti elismerés tekintetében – immár harmadik alkalommal – elutasította, egyúttal megállapította, hogy a felperes tekintetében a visszaküldés tilalma nem áll fenn. A határozat a menekültkénti elismerés feltételének vizsgálata körében ismét arra a következtetésre jutott, hogy felperes esetében nem állapítható meg a politikai okból történő üldöztetés, mert bár ellenzéki politikai párt tagja volt, de maga a felperes sem hivatkozott arra, hogy párttagként részt vett volna bármilyen politikai tevékenységben, illetőleg, hogy ilyen tevékenység miatt letartóztatták volna, vagy eljárást indítottak volna ellene.

A felperes a megismételt eljárásban hozott fenti számú alperesi határozat ellen ismételten keresetet terjesztett elő.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. szeptember 5. napján kelt végzésében az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte és az alábbi

kérdést tette fel az Európai Unió Bíróságának:

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkére figyelemmel a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2013. június 26- i 2013/32/EU Irányelv 46. cikk (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a magyar bíróságok jogosultak a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet megtagadó közigazgatási határozata megváltoztatására és a nemzetközi védelem megadására.

Az Európai Unió Bírósága határozatában kimondta, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmező számára  védelmet kell elismerni az általa hivatkozott indokok miatt, azonban a közigazgatási szerv vagy kvázi bírói testület ezt követően ezzel ellentétes tartalmú határozatot fogad el, anélkül, hogy e tekintetben az említett kérelmező nemzetközi védelem iránti igényeivel kapcsolatos új értékelést igazoló új körülmények fennállását állapítaná meg, az említett bíróságnak meg kell változtatnia a korábbi ítéleteinek meg nem felelő határozatot és azt a saját határozatával kell helyettesíteni a nemzetközi védelem iránti kérelmet illetően, szükség esetén mellőzve annak a nemzeti szabályozásnak az alkalmazását, amely megtiltja számára, hogy így járjon el.

A bíróság tárgyalást tart az ügyben.

KategóriákMETÁL