A német egység napja alkalmából szervezett pécsi rendezvényen járt Klaus Streicher, a német nagykövetség követtanácsosa. A keddi esemény előtt interjút adott a Szabad Pécsnek.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Hogyan értékeli a német–magyar kapcsolatokat gazdasági, kulturális és politikai szempontból?
A gazdasági kapcsolatokkal kezdenem, amit kiválónak tartok. Sok német cég van jelen Magyarországon – és szívesen vannak itt. És folyamatosan jönnek újak: a BMW Debrecenbe a thyssenkrupp pedig épp Pécsre. Gyakori kritika, hogy Magyarország a német vállalatok meghosszabbított gyártósora lenne. Ez nem igaz: egyre több német cég a kutatást és fejlesztést is ide hozza.
Kulturális szempontból a cserekapcsolatok nagyon intenzívek, de persze ezt mindig lehet fokozni, talán még inkább a fiatalok körében. Nagyon jó alap ehhez a magyarországi német nemzetiség, hiszen kiváló kétirányú hidat tudnak alkotni. Politikai szempontból pedig lehet, hogy vannak nézeteltéréseink, elég talán csak a jogállamiság kérdését említeni, de ez csak egy kicsi része a kapcsolatoknak. A legtöbb tekintetben azonban jó a viszony.

A magyarországi németeket is említette és a napokban derült ki, hogy az önkormányzati választásokra 55 ezer magát német nemzetiségűnek valló állampolgár regisztrált. Ez elég komoly növekedés a 2014-es adatokhoz képest, mit mond ez önnek?
Elég jó jel szerintem, és azt is mutatja, hogy az emberek szavazni akarnak, élni kívánnak demokratikus jogukkal. Remélem, hogy ez a fokozott érdeklődés nem csak a magyarországi németeket jellemzi, hanem összességében az állampolgárokat is.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Augusztusban Sopronban járt Angela Merkel, aki egy sokak szerint aggályos mondatot is elejtett. Mégpedig, hogy az EU-s támogatásokat Magyarország jól használta fel. Sokan először el se hitték, hogy ezt mondta. Ennek mi volt a visszhangja önöknél?
Nem volt ez igazán nagy téma. Érkezett néhány újságírói megkeresés, amelyeket a Szövetségi Kancellári Hivatalhoz továbbítottunk, hiszen a nagykövetség nem értelmezheti a kancellárasszony kijelentéseit.

A múlt heti Várkert Bazárban tartott megemlékezésen nem igazán láttam politikust a kormányzat felsőbb köreiből. Én voltam figyelmetlen?
A német egység napja alkalmából tartott ünnepségen államtitkári szinten volt jelen a kormányzat, azaz miniszterek tudomásom szerint valóban nem voltak ott. Hogy miért nem jöttek el azt az érintettektől kell megkérdezni, de én nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget ennek.

Van még Kelet és Nyugat-Németország? Mi az újraegyesítés üzenete?
Kelet és nyugat, ahogy dél és észak mindig is létezett. Ezek a földrajzi pólusok kulturális eltérésekben is megnyilvánulnak, ez teljesen természetes. De valóban: a kettéosztott Németország évei nem múltak el nyomtalanul. Másrészt viszont eredmények is vannak, az egykori kelet-német államokban a termelékenység a nyugat-német államok termelékenységéhez viszonyított átlaga 35%-ról 80%-ra nőtt. Persze, 20%-még hiányzik, de azért ez hatalmas eredmény is.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Visszatérve az önkormányzati választásokhoz, azt vettük észre, hogy a német vállalatokat, sokszor kampánykulisszaként használja a kormánypárt. Pécsen a Honsa esetében volt ez főként érdekes, hiszen a fideszes polgármesterjelölt is meghívót kapott, fotózkodhatott egy gyáravatón. Igaz, azzal védekeztek, hogy ők sportvezetőként hívták meg. Nem furcsa ez?
Nem tudom kommentálni az esetet, nem ismerem a hátteret.

Azért is kérdezem, mert nem ez lenne az első eset, hogy német vállalatok mögé bújik a politika, elég talán csak a tavalyi ún. rabszolgatörvényt említeni, ahol egyenesen az volt a kormány állítása, hogy német autóipari szereplők kérték a módosítást.
A vállalatok nyilván a rugalmas munkaidőben érdekeltek. Ugyanakkor az elfogadott törvény ismereteim szerint nem az ő kívánalmaikat tükrözi vissza. Ismereteim szerint az itteni német cégek nem kívánnak élni a 400 órás túlóra lehetőségével, mert minden német vállalat kollektív szerződéseket köt, amelyek a munkabér és a munkaidő kérdését rendezik. A cégek ezt a szociális partnerséget fenn kívánják tartani a munkavállalókkal.

A német diplomáciában is vannak előírások a hivatalban, adott állomáshelyen töltött időről? Hogyan néz ez ki pontosan?
Három- illetve négyéves ciklusok vannak. Volkmar Wenzel nagykövet úr most kezdte a harmadik évét, én pedig az elsőt fejeztem be nemrég. Ezeknek a gyakori váltásoknak az az értelme, hogy ne csak a Budapesthez hasonlóan kellemes posztokon, hanem például az Afganisztánhoz, Irakhoz hasonló és komolyabb igénybevételt jelentő helyeken is tevékenykedjenek a kollégák.

Korábban hol járt és mit tud hasznosítani a tapasztalataiból Magyarországon?
Például Dél-Afrikában, Irakban, Dél-Koreában, Marokkóban, vagyis a világ számos országában megfordultam. Általánosságban azt mondhatom, hogy a politikai helyzet gyors átlátásában és elemzésében természetesen hasznos a tapasztalat. Személy szerint az sokat segített nekem, hogy beszélek törökül, így a magyar nyelv tanulása kicsit talán könnyebben megy.

A német diplomaták számára is van külön nyelvtanulási program, mint a brit kollégáknál?
A Külügyi Hivatal nyelvi kurzusokat szervez, de a fogadó országban történő nyelvtanulást is lehetővé teszi.

Először járt Pécsen?
Többször voltam már itt, a város építészete egészen elragadó. Nyilván csak a töredékét tudtam megtekinteni még a sok látnivalónak, de mindig jól éreztem magam. Sok kapcsolatunk van a várossal a nemzetiségi iskolákon át a kulturális intézményekig, már csak ezért is érdemes ide járni. 

KategóriákMETÁL