A Debreciner szerkesztősége évek óta aktívan követi a debreceni akkumulátoripar fejleményeit. Mintegy hat hónapja, 2025 októberében kezdtek el dolgozni egy dokumentumfilmen, amelyben többek között civilekkel és szakértőkkel folytatott beszélgetések segítségével, számos archív anyaggal és helyszíni felvétellel mutatják be, hogyan vált néhány év alatt Debrecen az iparág magyar fővárosává. A film elkészült, cikkünkben megtekinthető.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Még Baranyában, Pécsen, vagyis nagyjából az ország másik csücskében is egészen biztosan hallottak arról az elmúlt években, hogy az addig bezzegvárosnak tartott, és a Fidesz 16 éves uralkodása alatt sok tekintetben, különösen a vidékre jutó fejlesztések tekintetében kiemelt városnak tekinthető Debrecenben néhány éve a Fidesz-kormány elkezdte felszolgálni a feketelevest, azaz sorra jelentettek be a hajdúsági megyeszékhelyen akkumulátoripari beruházásokat. És tették ezt azt követően is, hogy már az első jelentős gyárépítés hírére civil ellenállás szerveződött és tiltakozási hullám tört ki.
Ezt a folyamatot a kezdetek óta végigkíséri a Szabad Pécshez hasonló helyi független újság, a Debreciner, amellyel közösen, több más hasonló vidéki médium társaságában megalakítottuk a Független Helyi Lapok Közösségét, egy érdekvédő szakmai civil szervezetet, a Fülkét. Nemcsak emiatt foglalkozunk azonban azzal, hogy elkészült a Debreciner első, igazán komoly, egészestés dokumentumfilmje, Akkuváros – Gyárak a kert végében címmel, hanem mert amellett, hogy egy konkrét város küzdelmét és félelmeit láthatjuk, a Debreciner dokumentumfilmje egy rendszer működését mutatja be, avagy arról is mesél. Azt a heyzetet, hogy mi történik akkor, ha a hatalom a saját vélt vagy valós érdekében a helyi közösségek ellenében, az ő előzetes valódi megkérdezésük nélkül is végigviszi az akaratát, és még akkor is, ha az a helyben élőknek kockázatot és veszélyt is jelent vagy jelenthet.
Az Akkuváros premierje április 4-én volt a Debreciner Youtube-csatornáján.
Az Akkuváros a Debreciner szerkesztőségének és alkotóközösségének munkája, amelyben kiemelt megszólaló Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke, és amelynek egyik motorja, a Debreciner akkumulátoriparral kiemelten foglalkozó újságírója és szerkesztője, Polgár Tóth Tamás, aki az Akkuváros rendezője is volt.
A háttérről is szólni kell, ebben segítségünkre van a Debreciner összefoglalója, amely után található cikkünkben, így itt megtekinthető az Akkuváros videója.
„Hivatalosan 2022. augusztus 12-én jelentették be, hogy Debrecenben építi fel eddigi legnagyobb európai akkumulátorgyárát a kínai CATL vállalat. A városban addigra már elkezdődött az ugyancsak kínai Semcorp szeparátorfóliagyárának és a dél-koreai EcoPro katódgyárának is a beruházása. Ezeket a következő hónapokban, években újabb üzemek követték, jelenleg legalább 7 akkumulátoripari beruházásról biztosan tudunk Debrecenben, több projektről pedig egyelőre gyanítani lehet, hogy szorosan kapcsolódik az iparághoz.
Az egymás után érkező gyárak miatt rövid időn belül jelentős változáson ment át a város képe és a helyi társadalmi összetétele is. Mindez demonstrációk, a hatalom által rendre elgáncsolt népszavazási kísérletek és bírósági perek kíséretében ment végbe. Filmünkben elsősorban arra keressük a választ, hogyan élték meg az akkugyárakkal kezdettől fogva kritikus civilek azt, hogy a kormány és a város vezetése a véleményük meghallgatása helyett inkább politikai ellenségképeket gyártott belőlük. Bemutatjuk azt is, a legnagyobb üzem, a CATL hogyan reagál a kritikákra, milyen ígéretekkel és marketingeszközökkel igyekszik elfogadtatni magát a lakossággal.
Az Akkuváros olyan helyi ügyet dolgoz fel, amely a gazdasági, társadalmi és politikai összefüggések miatt országos, sőt nemzetközi történetbe ágyazódik. Ennek megfelelően habár a legtöbb jelenetet Debrecenben vettük fel, a filmet összesen két országban, azon belül öt településen forgattuk, többek között a Samsung SDI botrányairól elhíresült Gödön is dolgoztunk.”
