Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Ha nem is mindig a hivatalos nyilvánosságban és konkrétan, de felmerült a nevük az ügy kapcsán. Úgy mindenképpen, hogy a döntési helyzetben lévők (vagy döntéshozóknak gondolt emberek) közül őket kötötték össze a buszbeszerzési botránnyal. A lehetséges szerepük azonban legfeljebb feltételezve vagy utalgatások szintjén hangzott el. A politikusok nevét “saját jogon” a Szabad Pécs sem írta le mindezidáig. Az európai parlamenti választások előtti kampányban a Momentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Utóbbi személy nem közszereplő, korábban sem volt az, így a Szabad Pécs őt nem említi név szerint most sem. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó. A pécsi buszbeszerzési botrányról írt cikksorozatunk mostani, negyedik, befejező részének témája ugyanis a korrupciós ügyben fellelhető politikai kapcsolat, a Volvo-gate politikai szála.
A Szekszárdon született, de Mohácsról indult, a jövő tavasszal az ötvenet betöltő négygyermekes Bánki Erik sokra vitte a Fideszben. Ambiciózus fiatalemberként már 1989-ben belépett a Fideszbe, az akkor még fiatalos, liberális párt mohácsi csoportjának egyik alapítója lett.
Nem kapufa
A korábban kapus poszton futballozó Bánki mára papíron is az egyik leggazdagabb képviselőnek, sikeres vállalkozónak számít. Habár egyes jól teljesítő cégeinél joggal említik meg kritikusai, hogy pusztán a szervezet általános társasági adatai és mutatói alapján nem lehetett automatikusan a végül évről évre bekövetkező pénzügyi sikerre gondolni. Erről például a 24.hu-n, vagy éppen a 444.hu-n is olvashattunk.
Bánkinak van felsőfokú pénzügyi végzettsége, de nem lehet róla jegyzett gazdasági szakemberként, sőt még valódi gazdasági diplomával rendelkező személyként sem beszélni. De mint mondtuk, sokra vitte az elmúlt 30 évben: már az előző ciklusban is ő volt évekig, és most is ő tölti be a parlament gazdasági bizottsága elnöki tisztségét. Rogán Antal után ő foglalkozhatott a letelepedési kötvényekkel, de hozzá köthető a jegybankkal kapcsolatos szállóige szerű kijelentés is: “elvesztette közpénz-jellegét”. Bánki nyújtotta be ugyanis az MNB-törvény 2016-os módosítását, amiről később kimondták, hogy alkotmányellenes volt.
Illetve ő nyújtotta be a lakástakarékpénztárakról szóló törvénymódosítást is, megdöbbentő hirtelenséggel és gyors lefolyással. Konkrét, régi típusú diktatúrákon kívül efféle ügymenet nem sok helyen képzelhető el a világban ilyen súlyú ügyben.
Bánki európai parlamenti képviselő is volt, ami a legtöbb uniós országban egyértelmű sikernek mondható pártoktól függetlenül, a Fidesszel kapcsolatban azonban tartja magát a vélekedés, hogy többeket is “száműzetésbe” küldtek “Brüsszelbe”, Áder János és Navracsics Tibor a két legismertebb példa erre, de Bánkiról is beszélték ugyanezt. Sőt, Bánki Brüsszelt és az EU-t nagyon is megszerette.
A Fidesz erős embere
Ugyanakkor a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójáról régóta tartják azt is, hogy talán régi párttagsága, talán futballista karrierje, talán megbízhatósága és lojalitása, talán bizonyos kényes ügyekben vállalt szerepe, avagy ezek összessége miatt Orbán Viktor belső köréhez tartozik, ha nem is a legszűkebb körhöz, de azért azokhoz, akik a miniszterelnök bizalmi köréhez tartoznak. Bánki a HVG vazallus-sorozatába is bekerült.
Bánki régóta már csak listáról jut be, de rendre ott van a T. Házban, egyéni jelölést nem vállal Baranyában. Egy magát szűkebb körben, de makacsul tartó pletyka szerint azért, mert annak idején a KDNP-vel való összeboruláskor a KDNP néhány egyéni országgyűlési választókerületet választhatott, és az egyik éppen a mohácsi volt, ahol szinte lehetetlen elveszíteni a választást a jobboldalnak. Hargitai János győzelme nem is volt soha veszélyben. Hogy így van-e, és ha igen, tart-e még, de állítólag emiatt Bánki és Hargitai nincsenek, vagy nem voltak túl jó viszonyban.
Bánki Erikkel kapcsolatban azonban a legmakacsabb pletyka az, hogy a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójaként nagyon sok mindent valójában ő irányít és ő határoz meg a Dél-Dunántúlon, azon belül is Baranyában, és azon belül is – 2009 tavasza óta – Pécsett. A Szabad Pécs ezt korábban meg is kérdezte tőle, de amint az várható volt, ezt cáfolta és visszautasította, azt viszont tudta, hogy ez a pletyka róla létezik.
Oszd meg és uralkodj
Az is ilyen pletyka, hogy Bánki a “saját embereinek” pozícióba juttatásával és pozícióba ültetésével biztosítja azt, hogy a megfelelő intézményeknél, hivataloknál, gazdálkodó szervezeteknél és önkormányzatoknál legyen szava, befolyása, ráhatása a döntésekre, tudjon az ott folyó munkáról, a számára legfontosabb kérdésekről legyen naprakész információja. Lehetséges, persze, hogy mindez megint csak a sikeres mohácsi politikus rosszakarói által terjesztett pletyka, de jó néhány konkrét kapcsolatot fel tudnánk sorolni, illetve jelen cikkünkben is látnak majd még példát erre.
Hogy mást ne mondjunk, egyértelműen Bánki emberének tartották Csizi Péter volt pécsi alpolgármestert és országgyűlési képviselőt is, aki személyi politikai asszisztense is volt korábban Bánkinak. A politikába szintén fiatalon, még Bánkinál is fiatalabb korban bekerülő Csizi azonban elveszítette tavaly az országgyűlési választást Baranya 1-es számú választókerületében. Nem volt ellenzéki összefogás, de Mellár Tamásnak sikerült megnyernie a körzetét, ezzel ő lett az új parlament egyedüli közvetlenül megszavazott független országgyűlési képviselője. Csizi Péter politikai karrierjének azonban ez egyszersmind a végét jelentette. Habár elképzelhető, hogy a politikai karrierje valójában nem itt ért véget, vagyis nem csak emiatt, de az biztos, hogy ez volt az utolsó pont Csizi váltása előtt.
A polgármesteri cím valamikori várományosa
A pécsi politikai pletykák szerint Csizi Péter volt a várományosa a Fidesz pécsi polgármesterjelölti posztjának, de a bukás után egyértelmű volt, hogy a következő évben vele már nem fognak számolni. Talán éppen Bánki barátsága és kapcsolatai segítették hozzá, vagy számíthattak legalábbis abban, hogy Csizi egészen jól jött ki a helyzetből, már ha pusztán az anyagi oldalát nézzük. Csizi ugyanis, mint azt annak idején a Szabad Pécs megírta, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén működő, három nagy állami cég összevont vezetője lett, még a parlamenti képviselői tiszteletdíjnak is a többszöröséért.
Jelen cikkünk szempontjából azonban két dolog miatt érdekes kiemelten mind Csizi, mind Bánki személye.
Csizi ugyan már nem volt Pécs alpolgármestere 2015-ben, de országgyűlési képviselőként dolgozott a városért, és az általa már korábban elindított, és jelentős százalékban politikai önmarketinget is tartalmazó pécsi buszcsereprogram kitalálója, vezetője, sőt arca is volt. A 2015-ben vásárolt új buszok kapcsán is leginkább Csizi Péter szerepelt a hírekben, esetleg Páva Zsolt ÉS Csizi Péter, nem is egyszer természetesen. Már addig persze, ameddig ennek a beszerzésnek a megítélése nem vett egyértelműen negatív fordulatot, és nem derült ki, hogy igen súlyos korrupciós ügy is társulhatott az addig dicsőségesnek beállított projekthez. (Sőt, történetünk szempontjából ugyan mellékszál, de érdekességként megemlítjük, hogy nem csak addig állították be dicsőségesnek a projektet, még később is volt erre kísérlet.)
Lehetett volna a politika nélkül?
Nem beszélve arról, hogy – a kulcsfigura által persze tagadott – (a) pletyka szerint a döntések jó része, pláne a nagyobb döntések Bánki (tudta és beleegyezése/jóváhagyása) nélkül nem történhettek meg Pécsett. Egy 3,5 milliárdos hitel felvétele, 115-125 busz megvásárlása egyértelműen komoly ügy, és nem csak elviekben, hanem a szabályok szerint gyakorlatilag is igényel politikai döntést, hiszen a pécsi közgyűlés többségének igen-szavazata nélkül erre nem kerülhet sor.
Hiába volt ugyanis ténylegesen a pécsi önkormányzat buszos cégének, a Tüke Busznak a beszerzéséről és az ő tulajdonukba kerülő járműpark megvásárlásáról szó, a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi közgyűlés szava kellett, mind a hitel felvételét, mind a buszok beszerzését célzó közbeszerzés kiírásához, de az adás-vételi szerződés aláírásához sem lehetett mellőzni az előzetes jóváhagyó politikai döntést.
Merthogy a Volvo-gate nagyon röviden arról szól, hogy két 2015-ös pécsi közbeszerzés lehetőséget teremt 115 használt busz megvásárlására. Az egyikkel a vételárat biztosító hitelt intézik el, a másikat pedig gyakorlatilag rászabják egy már addigra a piacon áruba bocsájtott buszparkra. Az Hollandiában található, s kizárólag használt, akkor 7-8 éves, néhány százezer kilométert futott Volvo-buszokból áll. A buszflotta meglétéről Pécsett már a közbeszerzés kiírása előtt tudnak, a lehetséges vételárról is, mégis az irányárnál (2,8 milliárd forint) 700 millióval magasabb összegre írnak ki hitelbeszerzést (3,5 milliárd forint). A vevőnek egyetlen petákja sincs a buszokra, 100%-ban a hitelből akar vásárolni. Közben egy holland közvetítő cég megneszeli ezt a lehetőséget, ráteszi a kezét a flottára (nem a pénzét, hanem a kezét, vélhetően opciós szerződéssel, azaz sok kockázatot nem vállal), és végül nem az eredeti eladók, hanem a közvetítő holland cég adja el Pécsnek a buszokat. Merthogy a holland cég is tudomást szerez a pécsi buszvásárlást célzó közbeszerzésről, és egyedüli indulóként pályázik is, nyer és le is szállíthatja a buszokat. A 2,8 milliárdos irányár és a buszflottáról való korábbi tudomás kivételével a fentiekről a buszbotrány kirobbanása előtt is lehetett tudni. Azt azonban csak sokkal később raktuk össze, hogy a holland közvetítő cég a vételár egy jelentős részét nem az eladónak utalja el (merthogy nem is kellett ennyit fizetnie), hanem három külföldi (két thaiföldi és egy szerbiai) számlára. A pécsi önkormányzati cég által felvett 3,5 milliárdos hitelből egy komolyabb összeg tehát magánszámlákra kerül. És mint megírtuk, mindez úgy derül ki, hogy a buszügy egyik szereplője – nagyon nagy valószínűséggel – a korrupciós összeg egy részével besétál egy hollandiai bankba, hogy a táskányi készpénzt ott elhelyezze. A bank erre felfigyel, felgyullad egy piros lámpa, értesítik a hatóságokat, a férfit onnantól kezdve megfigyelik, az első nagyon gyanús pénzmozgatási kísérlet után pedig behívják, hogy aztán őrizetbe vegyék és magyarázatot kérjenek a történtekre.
Magyarul, amint a Szabad Pécs már a korábbiakban is utalt erre, s ahogyan lapunk e héten megjelent, a Volvo-gate-ről írt cikksorozatának harmadik részében is megírta: ha valóban volt korrupció, sőt milliárdos kárt okozó korrupció a használt hollandiai buszok beszerzésével összefüggésben, akkor a legminimálisabb az, hogy felvetjük ennek a többmilliárdos önkormányzati céges beszerzésnek a lehetséges politikai hátterét és a valódi döntéshozói felelősségét.
Folyton emlegették őket
Bánki és Csizi neve tehát volt már említve a Volvo-gate kapcsán, és az is tény, hogy ez a pécsi helyi közbeszéd része volt. Nem is lehetett másképpen, hiszen mint láthatták, Bánkiról úgy tartja a közvélemény, hogy ő a baranyai és azon belül is kiemelten a pécsi ügyek mozgatója, irányítója (illetve csupán volt/lehetett: 2009 tavasza és 2019 ősze közt), Csizi Péter pedig alpolgármesterként és országgyűlési képviselőként is a pécsi buszos ügyek fő felelőse volt.
A Szabad Pécs az elhíresült 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be. A héten pedig egy újabb résszel egészítettük ki az eddig elmondottakat.
A Volvo-gate harmadik részében arról írtunk, hogy miképpen történt a 3,5 milliárdos beszerzést lehetővé tévő hitel felvétele, és hogy mennyire rosszul is járhatott azzal Pécs, hogy a korábbi vezetői nem intézték el az amúgy nagyon is szükséges kormányzati engedélyt a hitelfelvételhez, és inkább a “drágább” lehetőséget választották.
Az előzményeket és a hátteret, valamint azt bemutató korábbi írásainkban (I. RÉSZ, illetve II. RÉSZ), hogy mi is történhetett a feltételezett bűnesetben, hogyan mozgathatták a pénzt, min bukhattak meg stb., utaltunk arra, hogy végül nem is biztos, hogy a főkolomposokat fogják majd perbe. És, hogy akár még közszereplők is érintettek lehettek az ügyben, ami éppen amiatt valóban nem elképzelhetetlen, hogy kellett valaki vagy kellettek valakik, akik a döntésekre rá tudnak hatni. Nehéz arra gondolni, hogy enélkül egy ilyen bűncselekményt meg merjen szervezni valaki.
Egy lényeges mondat
Mint írtuk:
„Ettől függetlenül a pécsi Volvo-gate lényege egy bő mondattal is leírható!
Egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör eléri, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz (azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel), és megszervezik azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen.”
Vége lehet a nyomozásnak most már valóban
A héten megírtuk: a Szabad Pécs értesülése szerint az előkészítéssel együtt öt éve kezdődött ügyben a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a nyomozást. Azt is leírtuk, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve lesz (sőt, tulajdonképpen már van is) egy új, negyedik gyanúsított, de róla úgy tudjuk, az eredeti nyomozásba már nem vonják be, egy kiegészítő/új nyomozás indulhat. Ő pedig a Szabad Pécs információi szerint nem más, mint a Volvo-gate lehetséges kulcsfigurái közül az egyetlen nem magyar szereplő, egy holland állampolgár, a buszeladási ügyletben közreműködő közvetítő cég holland tulajdonosa.
Megerősíttettük egy újabb értesüléssel: az egymilliárdosra becsült korrupciós ügyletben az elkövetési értéket 3 millió euróban állapították meg, ami nem változott azóta, hogy ez az összeg nyert megállapítást. Változott azonban az ügy minősítése: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás lehet az, aminek gyanújával vádemelési javaslatot tesz majd a nyomozás végén a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a Baranya Megyei Főügyészség felé. A három gyanúsított tehát négy főre emelkedhet, de közszereplőt továbbra sem találunk köztük. Igaz, erre azért már lehetett következtetni, amikor nemrég kiderült, hogy mit írt Polt Péter legfőbb ügyész válaszában Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének. Azt, hogy a holland ügyészség sem nevezett meg a buszos nyomozás kapcsán magyar közszereplőt. (Polt Pétert a Momentum sajtótájékoztatója után egy jegyzetben is megemlítettük, Bánki Eriket szóba hozva.)
Van-e köztük kapcsolat?
A Szabad Pécs nem írhatja le ugyan a neveket, de kiderítettük, hogy ki az a három ember, akit meggyanúsítottak a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Éppen ezért megpróbáltuk feltárni azt, hogy ők kik is valójában és milyen szerepük lehetett az ügyben. Illetve arra tettünk kísérletet, hogy konkrét üzleti kapcsolatot találjunk a buszbeszerzési botrány kapcsán folyton emlegetett Bánki Erik és Csizi Péter, valamint a Momentum által is említett harmadik személy, egy ismert pécsi gazdasági szakember, és a három magyar gyanúsított közt.
Csizi Péterről ki kell jelentenünk, hogy vele kapcsolatban nem találtunk olyan céges kapcsolatot, amely bármi módon őt a gyanúsítottakhoz kötné. Az ő felelőssége, vagy esetleges felelőssége nyilván felvethető abból a szempontból, hogy ő volt az arca a buszcsereprogramnak, és szerepe lehetett a döntések kikövetelésében, vagy az irány megszabásában, de konkrétan nem volt még csak részlegesen sem döntési helyzetben. Már nem volt tagja a képviselő-testületnek. Azaz névlegesen az előző, most leköszönt testületben igennel szavazó kormánypárti (ex)politikusok felelőssége – ha ez a sors fintora és igazságtalansága is – inkább felvethető. Az viszont, hogy lehetett-e Csizinek egyéb, akár kifejezetten aktív szerepe is abban vagy akkor is, amikor a buszbeszerzési ügy rosszra, bűncselekménybe fordult, a jelen eszközeinkkel nem tudjuk sem eldönteni, sem megállapítani. Így koncentrálunk a továbbiakban Bánkira és a gyanúsítottakra.
Nincs minden gyanúsítottnak kapcsolata az ügy céges szereplőihez
Már csak azért is, mert a három gyanúsított közül csak egyvalakinek van (vagy volt) a tudomásunk szerint igazából bizonyíthatóan hivatalos kapcsolata a buszbeszerzési ügy két nagy céges/hivatali szereplőjével a pécsi önkormányzattal vagy a Tüke Busz Zrt.-vel. A másik két személy közül az egyikről úgy tudjuk, soha semmilyen módon nem állt kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a buszos céggel.
A szakember
Az egyik gyanúsított korábban dolgozott a városi cégnek, vezető beosztásban, és a buszos ügyletnél is ő járt el a cég részéről szakértőként, illetve később egy, hozzá köthető cég szállította haza a buszokat. “Lábon” hozták Pécsre a buszokat hollandiából, pécsi buszsofőrök, és a már említett közlekedési szakember segítségével. Erre a szolgáltatásra is, amennyire tudjuk, pályázaton választották ki a beszállítót, és nem volt feltűnő értékaránytalanság, sőt, értesülésünk szerint a legolcsóbb ajánlat nyert. A buszokat pedig hiánytalanul és sértetlenül le is szállították.
A magyar-holland közvetítő
A másik két gyanúsított közül arról, aki végül valamiféle kapcsolatba került a Tüke Busszal, azt írtuk korábban, hogy sok mindent személyesen el tudott intézni. Merthogy voltak/vannak holland kapcsolatai, ő maga is beszél hollandul, és egy másik, korábbi hollandiai ügylet kapcsán is segítette állítólag hivatalosan is Tüke Buszt. A holland-magyar kettős állampolgárságú, de valójában mindkét oldalról magyar felmenőkkel rendelkező férfiről azt is megírtuk már, hogy ő volt a kapocs a pécsi buszos cég és a közbeszerzésen is befutó holland buszos utaztató és szolgáltató (közvetítő) cég között. Ő volt az az értesülésünk szerint, aki tárgyalt vagy tárgyalhatott a végül a buszokat leszállító holland céggel, még a közbeszerzési pályázat kiírása előtt. Állítólag bejelentkezett és tárgyalt, majd később intézkedett is a Tüke hollandiai kapcsolatainál. Hogy ténylegesen volt-e neki megbízása, vagy sem, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy nem volt. Márpedig, ha nem volt, az még a bűncselekmény miatt indítandó per során, és a felelősség megállapításakor még igen érdekes lehet.
Azt lapunk, nem hivatalosan, de több oldalról is megerősíttette, hogy a magyar-holland állampolgárságú magyar férfi jelentette a személyes kapcsolatot a hollandiai buszos közvetítő cég felé. És azt is, hogy ő volt az, aki végül megbukott a hollandiai bankba táskában bevitt hatalmas mennyiségű készpénz miatt. És, aki ezáltal elindította azt a lavinát, ami még most sem állt meg. Ennek a kettős állampolgárságú, Pécsett üzleti körökben, több korábbi pozíciója és tisztsége okán ma is ismert férfinak a nevén volt az a szerb bankszámla tehát, ahová a (feltételezhetően) korrupciós összeg egy része megérkezik Hollandiából, a Pécsre buszokat kiközvetítő cégtől.
Kapcsolat a politikus unokatestvéréhez
És akiről lapunk, megint csak több oldalról erősíttette meg azt, hogy kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Bánki Erik országgyűlési képviselő (egyik) unokatestvérével, egy jól ismert pécsi gazdasági szakemberrel. Akiről a Momentum is beszélt a Volvo-gate kapcsán. A két férfi és családjaik jó viszonyban voltak, összejártak, sőt tulajdonképpen telekszomszédok voltak (illetve elviekben még ma is azok). Azt nem tudjuk, hogy a telekszomszédság volt-e időben előbb, avagy a barátság, de gyanítjuk, hogy inkább az előbbi.
Nem csak szomszédok
A telekszomszédi viszony is okot adhat egy ilyen ügyben legalább egy gyenge gyanúra („micsoda véletlen”). Lapunk azonban kiderítette, hogy a Hollandiában nevelkedett kettős állampolgárságú pécsi férfi egy időben vezető tisztségviselő volt a Bánki-unokatestvér egyik fő cégében, 2009 óta ott volt a neve a cégpapírokban, de öt éven át igazgatósági tagja is volt a Bánki-unokatestvér vezető gazdasági társaságának, 2013-ról 2018-ig. a Volvo-gate éveiben tehát mindenképpen volt köztük egy átlagos telekszomszédságnál erősebb bizalmi viszony.
Bánki Erik unokatestvérének említett cége kapcsolatban állt korábban a pécsi önkormányzattal és önkormányzati cégekkel is (de dolgozott más önkormányzatoknak is). A cég Pécsett megbízásos projektmunkákat végzett az önkormányzatnak/önkormányzati cégeknek, de időnként gazdasági tanácsadásért is fordultak hozzájuk.
Persze, ez még csak egy céges kapcsolat. Ráadásul “csupán” a nem közszereplő politikus-unokatestvérhez jelent közvetlen kapcsolatot, magához a politikushoz, azaz az országgyűlési képviselő Bánki Erikhez nem. És nem is feltétlenül kell, ugye, két unokatestvérnek jóban lennie. De Pécsett az üzleti-politikai életet jól ismerők közül mindenki tudja róluk, hogy nagyon is jó a viszony köztük. Sokan úgy vélik, az unokatestvér és a cége nem csak azért nyert el megbízásokat, mert jó szakmai munkát végeznek. Ez utóbbit amúgy nincs okunk kétségbe vonni, és nem is kaptunk ezzel ellentétes információkat. A két unokatestvér közt azonban van konkrét üzleti kapcsolat is, találtunk olyan céget, amelynek mind a ketten tulajdonosai. És többen is úgy vélik, hogy Bánki ügyleteinek, üzleti érdekeltségeinek segítője éppen a gazdasági szakemberként elismert unokatestvér.
A Bánki-unokatestvér említett cégében a holland-magyar kettős állampolgárságú magyar férfi igazgatósági tag volt tehát, és természetesen a Bánki-unokatestvér is vezető tisztségviselő volt a saját társaságában, ahogyan a felesége is. Rajtuk kívül azonban egy olyan pécsi férfi is, aki több pécsi önkormányzati cég élén tűnt fel vezető beosztású munkatársaként 2009 tavaszát követően. Legalább három olyan pécsi önkormányzati társaságról tudunk, ahol ő igen magas, vezető pozícióban dolgozott. De ez utóbbi férfi dolgozott olyan nagy állami cég régiós értékesítési vezetőjeként is, amelynél dolgozott politikai karrierje előtt egy másik, imáron csak volt pécsi alpolgármester, Decsi István is. Akit pedig a pécsi politikai pletykák szintén Bánki Erikhez kötnek, “az ő emberének” tartják.
A legizgalmasabb szál, a legtitokzatosabb gyanúsított
A Volvo-gate szempontjából azonban még izgalmasabb a harmadik gyanúsítottnak, és bizonyos szempontból a legtitokzatosabb gyanúsítottnak a szerepe, vagy lehetséges szerepe és céges kapcsolata. A tudomásunk szerint magyar, Budaörsön is ingatlannal rendelkező, de korábban Németországban és Ukrajnában is élt, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban is bejegyzett címmel rendelkező/rendelkezett üzletembernek ugyanis tulajdonrésze van egy olyan németországi gazdasági társaságban, amelyben a másik jelenlegi tulajdonos Bánki Eriknek a testvére. Ennek a német cégnek korábban csak az ügyvezetője volt a Volvo-gate egyik gyanúsítottja.
A cégtárs Bánki-testvér az a férfi, akit ugyan már nem Bánkinak hívnak, mert vezetéknevét megváltoztatta, visszanémetesítette hosszú évekkel ezelőtt, és akiről egy másik céges kapcsolat miatt a választások előtt cikket írt lapunk. Az a cikk egy olyan cégről szólt, amelyben még Vári Attila, volt pécsi polgármesterjelölt, önkormányzati cégvezető, és legújabban, csütörtök óta pécsi fideszes városházi képviselő is tag, azaz tulajdonos, sőt az ügyvezetői feladatokat is ellátja.
Visszatérve a Bánki-testvérrel a német cégben együtt üzletelő gyanúsítottra, róla régóta él az a pletyka, hogy Bánki Erik egyik fontos üzleti kapcsolata lehet. Találtunk róla (is) szóló olyan korábbi írást, amelyben a volvós gyanúsítottat megemlítik, mint aki két szép, mintegy 70 milliót érő közbeszerzést nyert el egy nagy önkormányzat cégének a tulajdonában álló gyógyfürdő vállalkozástól. Mint ismert, ha Bánkit korábban, még a közpénzek elvesztése, a letelepedési kötvények és a Fundamenta-törvény előtt (de már a futballkapus karriert követően) valamiről ismerték mint “szakpolitikust”, akkor az a fürdők-gyógyfürdők, esetleg a közétkeztetés volt.
Epilógus
Azt azonban még érdemes a végén felhozni, hogy ma ugyan az említett német cég Bánki Erik testvéréé, és a buszos ügyben meggyanúsított férfié – akinek a névlegesen is a nevén lévő vagyonból a tudomásunk szerint jelentős összegre rúgó vagyonelemeket zároltak –, de az említett németországi cég (ugyan időközben más székhelyre lett bejegyezve, a Bodeni tó német partjai közeléből Passautól nem nagy távolságra került bejegyzésre) korábban Bánki Erik résztulajdonában állt, legalábbis ő maga utalt erre a cégre egy évekkel korábbi vagyonnyilatkozatában. Amikor a harmadik gyanúsított még csupán cégvezető volt a német cégben.
Persze, maradt még egy(pár) cikkünk szempontjából nagyon is fontos, nyitott kérdés a titokzatos “cégvezetőről” és/vagy ”üzletemberről”: hogy vajon hogyan is került ez a sok országot és céget megjáró férfi a pécsi buszbeszerzés közelébe? Hogyan lett éppen belőle gyanúsított, amikor neki aztán tényleg semmi köze, sem a Tüke Buszhoz, sem a pécsi önkormányzathoz? A Szabad Pécsnek nem hivatalos (de a szerb szál és másik meggyanúsítás miatt nagyon is valószínűsíthető) információja van arról, hogy a magyar rendőrség miért is gyanúsította meg ezt a titokzatos férfit.
Azért, mert az ő nevén volt az a két thaiföldi bankszámla, amelyre egyszer csak megérkezett egyenként is igen szép összegű, de minden jel szerint a pécsi városi buszos cég által felvett “hiteles” (=korrupciós) pénzből származó utalás, valahonnan a távoli Hollandiából.
Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
