A hír röviden így szól: elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv, ezt az emberi erőforrások minisztere jelentette be a múlt héten pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kásler Miklós szerint a NAT a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít. A dokumentum elkészítését nem előzte meg széleskörű szakmai egyeztetés, ugyanakkor már rengeteg szakmai bírálat érte.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Disclaimer: a NAT módosításáról szóló alábbi jegyzetünk szerzője pedagógus, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium volt igazgatója.
Járt Ön mostanában állami fenntartású iskolában? Ha igen, akkor pontosan tudja, hogy mit értett Kásler Miklós azon, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv a múlt értékeire épít. Ha nem, akkor hunyja be néhány percre a szemét és gondolatban repüljön vissza az 1970-es évek közepére! Járja be újra az épületet, ami keveset korszerűsödött azóta, és próbáljon emlékezni a tankönyvek ideológiával nyakon öntött oldalaira. Sikerült? Akkor most már kinyithatja a szemét. Visszatérhet a jelenbe. Már nagyjából tudja, hogy milyen a ma Magyarországának iskolája. Mintha megállt volna az idő, alig érzékelhető az új évezred. Leszámítva persze azt, hogy a mostani kultúrharc kicsit másmilyen, mint amit a Kádár-rendszerben vívtak.
Ne legyünk persze teljesen igazságtalanok a módosított NAT-tal kapcsolatban. Megannyi új elem jelenik meg benne. Például megengedi, persze csak akkor, ha erre van lehetőség, hogy a gyerekek a saját informatikai eszközeiket használják. Minden bizonnyal korszerűbbek is, mint azok, amiket az iskola kínálni tud. Az informatika tantárgy átnevezése digitális kultúrára pedig valódi innovációnak tűnhet a szöveg egészéhez képest, ami olyan, mintha a „Pedagógiai közhelyek” című gyűjteményből másolta volna egy NER-kompatibilis iskolaigazgató a vezetői pályázatához. Példaként álljon itt egy igazi gyöngyszem: „Az aktív tanulás a tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza.” – hihetetlen, igaz?
Még arra is futotta, hogy csökkentek az óraszámok. Nohát! Végül csak meghallották az illetékesek a túlterhelt tanulók hangját. Vagy mégsem.
Kásler miniszter úr szerint a módosított Nemzeti Alaptanterv a jelennek és a jövőnek készült. Valójában azonban kísérletet sem tesz arra, hogy komolyan szembe nézzen a jelen kihívásaival és válaszokat adjon arra a kérdésre, hogy milyennek képzeljük el a jövőnk közös Magyarországát. Ez az alaptanterv egyetlen célt szolgál csupán: meg szeretne felelni a politikai akaratnak. A készítők igyekeztek maximálisan kiszolgálni a megrendelői igényeket. Alig találunk benne olyan oldalt, melyben ne történne utalás a magyarság nemzeti identitására, a hazafiságra és a család fontosságára. Félreértés ne essék, ezek fontos kérdések, és van relevanciájuk az iskolai nevelés során. De az élet ennél összetettebb és sokszínűbb, az az idő pedig szerencsére elmúlt, amikor a világot csak egy, a politikai által leuralt nézőpontból lehetett szemlélni.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke sommásan úgy fogalmaz, hogy a módosított NAT nem nemzeti és nem alaptanterv. Nahalka István oktatáskutató pedig a Facebook oldalán szedi ízekre a szöveget, rámutatva a legsúlyosabb hibákra, például arra, hogy egy alaptantervbe hiba konkrét tananyagtartalmakat előírni, főleg ennyit és ebben a formában. A Propagandaminisztériumban már biztosan dolgoznak a megnyugtató válaszokon, amikből kiderül majd, hogy mindenki, akinek problémája van nemzetünk új alaptantervével, az biztosan hazaáruló, Soros-bérenc, de minimum migránspárti. Pedig a legalapvetőbb probléma épp a szakmai vita hiánya. Az furcsamód ismét elmaradt. Már arra sem volt szükség, hogy egy akadémikus irányítsa a munkálatokat. Elegendő volt a feladatra Hajnal Gabriella miniszteri biztos és tankerületi elnök, akinek nem ismert tantervkészítői vagy pedagógiai tudományos tevékenysége, ám biztosan szívesen és lelkesen elvégezte a rá rótt feladatot.
Szőrszálhasogatás lenne most belemenni a részletekbe, mert valóban nehezen értelmezhető igazi pedagógiai szakmai dokumentumként a Magyar Közlönyben pénteken este tíz órakor(!) megjelent anyag. Egyet kell értenünk Arató Lászlóval: ez az alaptanterv nem nemzeti. Egyrészt azért nem, mert kizárólag a regnáló hatalom kultúrpolitikai szempontjából értelmezi a nemzet fogalmát. Mindaz beletartozik, amit ők belegondolnak. Szó sincs integratív szemléletről. De ezen már meg sem lepődünk, hisz tudjuk, hogy a rendszer szereti saját érdekei szerint újraosztani a közösség egésze által felhalmozott javakat. A szegregáció különféle formái évtizedek óta, 2010-től pedig egyre gyorsuló ütemben szővik át a magyar köznevelés szövetét. Bizonyos iskolatípusokban tanulók jutalmat kapnak és a többiekre szánt összeg többszörösét költi rájuk az állam. Másoktól viszont a boldogulás lehetőségét veszik el. Ha pedig a negatív diszkriminációra a bíróság hívja fel a figyelmet, akkor a döntéshozók egyszerűen megsértődnek, mint a viccbeli agresszív kismalac.
A rombolás szele eleinte csak egy érzés volt, de közel tíz év távlatából jól látható, tudományos kutatásokkal pedig vastagon alátámasztott, hogy mi minden ment félre. Előrevetíthető, hogy a módosított NAT tovább fogja erősíteni a negatív tendenciákat. Túl sok olyan elemet tartalmaz, melyekre a mindennapi boldoguláshoz valójában semmi szükség. Ezzel párhuzamosan túl kevés olyat, amire valóban szükség lenne. Tudják ezt a szülők és a gyerekek is, és mindent meg fognak tenni azért, akár a család véges erőforrásait is felhasználva, hogy másfajta tudáshoz és ismerethez is hozzájussanak, mint amit az állam kényszerít rájuk. Mert a módosított NAT nem alaptanterv, hanem diktátum. Azt is borítékolhatjuk, hogy sokaknak nem lesz lehetősége különórákra, fizetős tanfolyamokra. Őket bedarálja majd a rendszer szigora.
Másrészről a NAT nem nemzeti, legfeljebb nemzetieskedő, ezzel pedig fel is fedi való arcát és megmutatkozik az elkészítése mögött húzódó szándék. Ezt az alaptantervet nem alaptantervnek szánták, hanem a kultúrharc eszközének, ami vitákat generál, hogy rá lehessen mutatni az ellenségre. Akinek nem tetszik, abból hiányzik a magyarságtudat, talán még hazaáruló is. Valójában a bűnt épp azok követik el, akik a nemzet oktatásának tartalmi fundamentumát, azaz az alaptantervet, a közpolitika csataterébe emelik. Mert nem csak a kultúra alap, hanem az oktatás is. Mindenkié, egyformán. Nálunk szerencsésebb országokban egy alaptantervet széles körű társadalmi vita előz meg, mely nem nélkülözi a nyilvánosságot és a transzparenciát. Ezzel szemben Magyarországon 2010 óta különös titkolózás övezi, hogy az oktatás különféle kereteit pontosan kik fogalmazzák meg. Mi több, egy ideje már társadalmi egyeztetésre sem kerül sor. Így volt ez ebben az esetben is.
A kormánypárt jó ideje az ellenfelek hibáiból próbál előnyt kialakítani, többnyire sikerrel. Közben persze gondoskodott a szabályok átírásáról is, és a pályát is megdöntötték, abban bízva, hogy a másik fél még véletlenül sem tud majd labdába rúgni. Ám úgy tűnik, hogy a NAT módosításával ingoványos terepre tévedtek, és az időzítés sem a legjobb. Másként fogalmazva úgy jártak, mint az egyszeri akadémista, aki gyorsan el akarta dönteni a mérkőzést, de a tizenegyesből végül öngólt rúgott.
Az őszi önkormányzati választások egyik nagy tanulsága a fiatal szavazók FIDESZ-től való elfordulása. A NER-ben szocializálódnak, ám többségüknek az üres frázisok, a teleplakátozott utcák semmit sem jelentenek, mert nem kínálnak igazi megoldásokat az élet fontos kérdéseire. Tetszik vagy sem, a fiatalok a nemzeti bezárkózás helyett a világra való nyitottságot választották: (nem magyar) sorozatokat darálnak, jelenlétük állandó az online térben. Őket már nem lehet régimódi történetekkel elvarázsolni. Ha a bevezetésre váró NAT alapján akarják őket tanítani, akkor biztos a kudarc. De a NAT kudarca sajnos sok áldozattal fog járni és mindannyiunk kudarca lesz. Pont ezért hiba a kultúrharc eszközévé tenni. Még vissza lehetne vonni, és lehetne helyette készíteni egy olyat, ami nemcsak a múlt értékeire épül, hanem széles körű társadalmi konszenzuson is alapszik és valódi jövőképet kínál. Az idő persze szorít, mert a világban hatalmas meccs zajlik és a mi gyermekeink egyelőre a vesztes oldalon rúgják a bőrt.
