„Én is jogi végzettségű vagyok” – közölte Orbán Viktor minszterelnök. Illetve dr. Orbán Viktor Mihály jogi egyetemet végzett állampolgár. Illetve Orbán Viktor Mihály bennszülött. Kiakadt picit a kormányfő, hogy a Kúria szerint is jár a gyöngyöspatai roma gyerekeknek a megkülönböztető módon, elkülönítve történő (szegregált) oktatás miatt a kártérítés.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hátha valaki nem tudja, ezért elmondjuk: a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve. Ezt egyébként az Alkotmányt felváltó (Orbánék alkotta) Alaptörvény 25. cikke is kimondja. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) kedden úgy döntött, hogy ki kell fizetni a kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak. Gyöngyöspatán ugyanis 2003 és 2017 között szegregált oktatás folyt a helyi iskolában, az elkülönített oktatás sértette a roma diákok jogait, ezért a fenntartó önkormányzatnak és a tankerületnek kártérítést kell fizetnie. 60 gyöngyöspatai roma fiatalnak (kiskorú esetében a családnak) összesen 99 millió forint kártérítést ítéltek meg korábban első és másodfokon. Az ügyből politikai cirkusz lett, Orbánék a bíróságok ítélete és az ügyben eljáró ügyvédek ellen is beszéltek.
Vagyis a legfőbb bírók kedden a jogszabályoknak ugyan nem mondtak ellent ebben az ügyben (sem), de a miniszterelnöknek igen.
Aki úgy fogalmazott, hogy az “ötödik kerületben a Kúria” nem látja, hogy mi van Gyöngyöspatán.
Megígérte éppen ezért a kormányfő azt, hogy törvényt fognak módosítani azért, hogy ilyen ne fordulhasson többé elő.
A Kúria arról döntött a helyi önkormányzat és a tankerület felülvizsgálati kérelmét elbírálva, hogy a korábbi jogerős döntés ellenére a megítélt pénzbeli kártérítés helyett természetben is kártalaníthatják-e a diákokat, vagy sem. És az ítélet az lett, hogy nem, a pénzbeli kártérítésről szólt a korábbi jogerős döntés, azt kell kifizetni. Így tehát maradt érvényben a Debreceni Ítélőtábla jogerős határozata.
A Kúria a Polgári Törvénykönyvre hivatkozott, plusz több évtizedes bírósági gyakorlatra és a jogirodalomra, amik mind azt mondják, hogy „a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség”.
Nyilván erre utalhatott Orbán Viktor, hogy akkor majd a jövőben lesz.
És akkor most azért mindenki elkezdhet azon gondolkodni, hogy ha bármikor bármilyen ügy kapcsán kártérítés járna neki jogszerűen – és ugye az élet az olyan, hogy nem tudhatjuk, hogy kártérítésre mikor kerülhet sor, akkor hogyan venné, ha nem pénzt kapna kártérítésként.
Mondok rá egy szélsőséges példát. Egy szép és sérülésmentes autót a kulcsával megkarcol egy, az enyhénél jobban ittas, hazafelé tartó férfi. Az eset kiderül. A férfi nem kíván fizetni, de a károkozást és a kártalanítás szükségességét megállapítják. Egy elemet kellene fényezni a tett miatt. A kár 80 ezer forintos munkával helyreállítható, de az autó értékvesztését is számolva összesen 350 ezer forint a kárösszeg. A férfi elismeri a hibát, talán még elnézést is kér (bár erre Orbánéknál nem emlékszem), viszont azt mondja, hogy nem ad 350 ezer forintot, inkáb természetben fizetne. Ad annyi festéket, amiből le lehet fényezni az autót, plusz finom csiszolópapírt, ami még kellhet, kölcsönöz festőpisztolyt stb., és azt mondja, hogy ő amúgy nem csak, hogy autófényező, de ezt tanítja is. Márpedig egy egyéni fizetős tanfolyam az éppen 350 ezer forint (ráadásul ő a legolcsóbb e tekintetben az egész országban), és hajlandó a hibája miatt megtanítani fényezni az autótulajdonost, azért, hogy a férfi kijavíthassa a karcolást.
A miniszterelnök szerint tehát probléma, hogy a hátrányosan megkülönböztetett diákok vagy családjuk pénzbeli kártérítést kapjon, és ha a jogszabály csak ezt teszi lehetővé, akkor meg kell változtatni. Ami azért elég durván erőpolitizálás.
„Az a kérdés, hogy a magyarok otthon érezhetik-e magukat a hazájukban” – közölte.
És azt is mondta, illetve (ál)kérdezte, hogy vajon ez egy olyan ország-e, „ahol egy kisebbség rendszeresen rá tudja kényszeríteni az akaratát a többségre”.
Márpedig az szerinte nem lehet, hogy a többségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában. Mert Orbán ennek az ügynek a kapcsán így látja az országot.
„Ez mégiscsak a bennszülöttek, vagyis a mi országunk” – fogalmazott a miniszterelnök az erőpolitizálásnál is sokkal durvább és sötétebb időket idéző közbeszéddel.
A miniszterelnök nyilván nagyon is belegondolt abba, hogy az, amit mond, az mit jelent, és mit nyerhet vele rövid távon ő és a pártja.
Abba viszont már nem, hogy mi az igazság, mi az ország érdeke, és mi hosszú távon az ország érdeke.
19? Lapot!
