Nem csak Magyarországon, hanem a közép-kelet-európai térség egy másik országában, Csehországban is atomerőmű építését tervezi a kormány. A cseheknél két erőmű üzemel, s az egyik nagyjából éppen ugyanaddig tud még hivatalosan működni, ameddig Pakson a jelenlegi négy atomerőművi blokk üzemelhet az engedélyek szerint. Az új atomerőművet még Csehországban sem kezdték el építeni, sőt, hozzánk képest egy kicsit talán le is vannak maradva, ami viszont a nukleáris bővítés hazai ellenzői által hangoztatottakból kiindulva nem feltétlenül nagy probléma. A két országban az atomerőmű-bővítés kapcsán nagyon hasonló aggályok merültek fel, Csehországban is tartanak az orosz befolyás erősödésétől.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Lengyel, moldovai, cseh és német újságírókkal közösen indított sorozatunkban olyan cikkeket írunk, amelyeknek a témája összeköti az országokat. Ez az Off the beaten track. Ezt a cikket Robert Břešťan és Babos Attila írta.

Magyarországon egyetlen atomerőmű működik, a paksi. A termelés 1982-ben indult, csupán négy évvel az 1986-os csernobili atomkatasztrófát megelőzően.

A magyar atomsztori itt is folytatódna: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 januárjában írták alá a paksi atomerőmű bővítéséről szóló együttműködési megállapodást.

Paks a Magyarországon termelt áram nagyjából felét adja. Jelenleg négy atomerőművi blokk működik még legalább 12 évig. A négy blokknak 2032 és 2037 között fokozatosan kell leállnia, és ez már egy engedmény, hosszabbítást kellett ugyanis engedélyezni, eredetileg 2003-ban le kellett volna állnia a magyar atomerőműnek.

Az eltervezett paksi bővítés, azaz Paks2 gyakorlatilag két új nagy teljesítményű blokk megépítését jelenti. Most négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk üzemel, a két új viszont egyenként 1200 megawattos lesz.

Paksi atomerőmű – Fotó: Sóki Tamás

A Szabad Pécs megkereste Schmuck Erzsébetet, az LMP országgyűlési képviselőjét és Jávor Benedeket, a Párbeszéd párt volt európai parlamenti képviselőjét, akik talán a legtöbbet foglalkoztak a paksi bővítéssel az elmúlt években, és folyamatosan napirenden tartották a beruházásokkal kapcsolatos ügyeket, egyrészt. Másrészt pedig Jávor Benedek volt az, aki az új magyar atomerőmű-programot megalapozó kormányközi szerződést kiperelte. Jávor 2019 februárjában nyert pert a magyar állammal és a Roszatommal szemben. A bíróság döntése alapján az érintett feleknek nyilvánosságra kellett hozniuk, gyakorlatilag majdnem a teljes szerződést, nagyjából annak 90 százalékát.

Az ellenzéki politikusok szerint legalább 6-7 évet fog csúszni a két új blokk átadása.

Az új atomerőmű építése a mai napig el sem kezdődött. Jávor Benedek szerint az már egyértelműen kiderült, hogy a kormányzat által gyakran a világ legfejlettebbjének nevezett orosz technológia kiforratlan, az orosz dokumentáció pedig nem felel meg az EU-s elvárásoknak. Jelen formájában nem lehet engedélyeztetni az erőművet az uniós jog keretein belül.

Az orosz fél, a Roszatom Magyarországon eddig be sem tudott adni engedélyezésre alkalmas tervdokumentációt, miközben évek óta folynia kellene az építkezésnek. Hasonló a helyzet egyébként a Roszatom finnországi projektjénél, márpedig a finn atomerőmű bevallottan is mintául szolgál a Magyarországra tervezettnek. 

Az eredeti határidők szerint a két új paksi blokknak 2026-ban már teljes üzemmel működnie kellett volna. A Roszatom júniusra ígéri a tervdokumentáció benyújtását.

A paksi atomerőmű épületei – Fotó: Sóki Tamás

A magyar kormány ezt hivatalosan nem kommunikálja, de a késést elismerik. Orbánék a maguk és a kivitelező állami óriáscég, a Roszatom helyett azonban inkább az Európai Uniót okolják a késlekedésért. Mindenesetre maga Süli János, Paks volt fideszes polgármestere, a paksi bővítés tárca nélküli minisztere is 2032-es kezdésről beszélt már a közelmúltban.

Kommunikáció: szükséges, olcsó, nélkülözhetetlen

Magyarországon az emberek jelentős része úgy véli, hogy az atomerőmű működése szükséges az ország energiaellátásához és olcsó árammal való ellátásához. És az emberek egy része azt is gondolja, hogy mindez hosszú távon is így igaz.

Ebben az általános vélekedésben fő szerepe van annak, hogy Orbán Viktor és kormánya a bővítés fő indokai között azt hozza fel, hogy csak új atomerőművel lehet olcsó, biztonságos és kiszámítható villamos energiát biztosítani.

A szélesebb közvélemény tehát nem ellenzi az atomerőmű bővítést. Sőt, az igazság az, hogy az atomprogram a nyilvánosságban nincs érdemben tárgyalva. Sok más fontos ügyhöz hasonlóan a kormány erről az ügyről sem folytatott le társadalmi párbeszédet.

Kritikai hangok

Az atomerőmű bővítést Magyarországon leginkább az ellenzéki pártok, ellenzéki politikusok és civil szervezetek kritizálják vagy ellenzik. Csakhogy a Fidesz évek óta tartó és hatásos kommunikációs stratégiája miatt sok magyar ember számára a civilek és az ellenzéki képviselők szava szinte semmit sem ér. Még akkor sem, ha szakmai ügyekben szólalnak meg.

Schmuck Erzsébet és Jávor Benedek szerint a paksi bővítés mind gazdasági, mind környezeti, mind energetikai, mind biztonsági szempontból szükségtelen és elhibázott beruházás. Túl drága, így csak irreálisan magas áramárak és magas kihasználtság mellett térülne meg. Szerintük Magyarországnak hosszú távon nem a nukleáris alapú energiaellátás az érdeke, alternatív, megújuló energiában kellett volna inkább gondolkodni, amely egyre elérhetőbb és egyre olcsóbb.

Fotó: Sóki Tamás

Schmuck Erzsébet szerint az ingadozva termelő nap- és szélenergia mellé rugalmasan szabályozható kiegészítő erőművek és tárolók kellenek, de Paks 2 erre nem alkalmas. Különösen Paks 1 és 2 együttes termelése okoz majd nagy gondokat.

A Párbeszéd politikusa úgy fogalmazott, hogy a kormány a tervezett bővítéssel egy versenyképtelen, rugalmatlan óriásberuházásba fekteti azt a pénzt, amelyből a magyar energiarendszert modernizálni és dekarbonizálni lehetne.

Ráadásul Schmuck szerint, ha vissza is terhelik majd időnként az erőművet, az tovább rontja a gazdaságosságát.

Boda

A nagy aktivitású radioaktív hulladékkal nem tudunk mit kezdeni, sehol a világon nem épült még olyan tároló, ami be tudná ezt fogadni, fogalmazott a zöldpárti politikus. Az éppen Baranyába, Bodára tervezett lerakót ellenzi a pécsi lakosság és a helyi közgyűlés is, hangsúlyozta.

A technológiai fejlesztések ellenére továbbra sem lehet kizárni a súlyos nukleáris baleset kockázatát.

A Duna talán nem lesz már elég 

Az új erőmű hűtésére a klímaváltozás hatásai figyelembe véve a Duna nem lesz egész évben alkalmas. Felmerült hűtőtavak vagy hűtőtorony építése, de ezeket a kormány cáfolta. Elképzelhető, hogy a hűtéssel összefüggésben új duzzasztóműveket építenek majd a Dunán, ami súlyos ökológiai károkat okozna. 

Az ellenzéki politikusok a magyar kormány bűneként sorolják fel azt is, hogy 2014-ben gyakorlatilag titokban és váratlanul, hatásvizsgálat, közbeszerzési tender, parlamenti vita és felhatalmazás nélkül született megállapodás Magyarország és Oroszország között az új paksi nukleáris blokkok építéséről.

Orosz befolyás

Az építési anomáliákon túl van még más aggasztó dolog is a paksi bővítéssel kapcsolatban. A bővítés bejelentése óta ugyanis érzékelhetően nőtt Magyarországon az orosz befolyás, valamint az Oroszországhoz való közeledés.

Csakhogy a magyar emberek többségét ez sem aggasztja igazán. Sőt, a Fidesz választóinak egy jelentős része ma már jobban bízik Putyinban és Moszkvában, mint például Brüsszelben és az EU-ban. Ennek egyik fő oka megint csak Orbán Viktor, és az ő 2010-et követő kommunikációs fordulata, és közeledése Moszkvához.

Orbán az elmúlt években számos alkalommal találkozott Oroszország elnökével. Intő jel az is, hogy tavaly tavasszal az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (angol rövidítéssel: IIB) Budapestre tette át a székhelyét, mert azt az ígéretet kapták, hogy a bank dolgozói és vendégei diplomáciai mentességet kaptak Magyarországon.

Shmuck Erzsébet szerint az  orosz befolyás növekedését jelzi az is, hogy megépül a Török Áramlat gázvezeték, ami dél felől szállít orosz gázt Magyarországra.

Pécsi vonatkozású hír volt, hogy a Roszatom első alkalommal tartotta meg Oroszországon kívül nagyszabású nemzetközi atomkonferenciáját, az AtomEco-t.

A Roszatom 2019-es nemzetközi atomkonferenciája Pécsett, a Kodály Központban – Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs

Költségek

Jávor Benedek szerint a nukleáris projektek esetében az időbeli csúszás az egyik legfontosabb költségnövelő tényező. Ő úgy számol, hogy az eredeti 12,5 milliárd eurós árhoz képest 50%-nál is magasabb lehet a költségnövekedés. Ráadásul a magyar fizetőeszköz gyengülésével az euróban meghatározott vállalási összeg a megkötésekor kb. 3600 milliárd forintot ért. Vagyis a mai, 350 forintos euróárfolyam mellett ez már 4375 milliárdot jelent. Jávor szerint mindez azt jelenti, hogy a végső ár elérheti az 5500-6000 milliárd forintot is. Schmuck Erzsébet szerint, ha a járulékos beruházásokat, a veszteséges üzemeltetést és a hulladékkezelés költségeit is számoljuk, a beruházás végső számlája a 10 000 milliárd forintot is elérheti.

Mindenesetre a magyar kormány állítása szerint ők „kulcsrakész” atomerőműre szerződtek, vagyis az orosz félnek az eredeti összegért kell megépítenie az atomerőművet. Az ellenzék kétli azonban, hogy ez valóban így lesz.

EU/EB

Az eredeti megvalósítási szerződésekben Schmuck és Jávor tudomása szerint egyetlen átfogó változtatás történt, az üzemanyagellátásról szóló szerződés teljes újrakötése, még 2015-ben. Az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el az eredeti szerződést, mert az 20 év kizárólagosságot biztosított a Roszatomnak a fűtőanyag szállítására, ami az EB szerint a piaci verseny aránytalan korlátozását jelentette volna.

Az Európai Bizottság eleinte szkeptikusan állt a beruházáshoz, de aztán változott az európai politikai széljárás.

A legtöbbet valószínűleg az nyomta a latba, hogy a magyar kormány lényegében felkínálta a projekt jelentős szeleteit német és francia cégeknek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az egyik korábbi budapesti találkozójuk alkalmával – Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Csehországban is támogatja a közvélemény

A cseh közvélemény régóta és alapvetően támogatja az atomenergia békés célú hasznosítását. Erről közvéleménykutatások is szólnak, amik szerint a lakosság támogatja, hogy az energiaszektorban megtartsák vagy akár még növeljék is az atomenergia részesedését.

Csehországban két működő atomerőmű van, Dukovany-ban és Temelínben, mindkettő problémamentesen működik és együttesen a cseh áramfogyasztás harmadát biztosítják. Újabb blokkok építése után ezt a részesedést – az állami energiakoncepció szerint – akár 50 százalékra is fel lehetne vinni.

Az új blokkok építése Csehországban folyamatosan napirenden van, ugyanis a Dukovany erőmű 2035-ben életciklusa végéhez ér, így bezárják. Addigra az új egységeknek üzemelnie kellene. Ebből a szempontból tehát nagyon hasonló helyzetben vannak a csehek, mint a magyarok, viszont hozzánk képest ők időben hátrébb tartanak, Figyelembe véve azonban azokat a magyarországi visszatérő kritikákat, hogy 2014-ben még nem szabadott volna dönteni Paksról, éppen a más, nem nukleáris, hanem megújuló energia-felhasználási lehetőségek piaci változásai miatt, ez nem is feltétlenül jelent hátrányt a cseheknek.

Politikai konszenzus, civil ellenállás

Úgy tűnik viszont, hogy Csehországban ebben a kérdésben nem olyan megosztott a politikai színtér, ott pártok felett álló politikai konszenzus van a nukleáris energiával kapcsolatban.

Csehországban is vannak ellenzői a jövőbeni atomprojektnek, de azok Csehországban elsősorban civil szervezetek, mint a Greenpeace, a Calla és a Föld Gyermekei.

Nemzetközi szinten azonban már komoly ellenállás tapasztalható a cseh nukleáris tervekkel kapcsolatban, leginkább Ausztriában.

A cseheknél tehát csak nagyon kevesen kérdőjelezik meg az atomenergia fontosságát, ugyanakkor annak a várható árát, a kormánygaranciát és különösen a kivitelező kérdését már komoly viták övezik. Oroszország, Kína, Dél-Korea, Franciaország és az USA is szóba jöhet a beruházás kapcsán. Az oroszok rendkívül erős lobbitevékenységet folytatnak.

Hasonló aggályok

A projektet a CEZ kapta, vagyis a legnagyobb cseh energiaszolgáltató, amiben 70%-os tulajdonosi részesedése van az államnak. Azonban a kisebbségi tulajdonosok és szakértők sincsenek meggyőződve arról, hogy egy ilyen volumenű befektetés célravezető.

Véleményük szerint olcsóbb és kisebb moduláris erőművek fejlesztésre kellene várni, amikkel kapcsolatban a világ számos pontján zajlanak kutatások, fejlesztések. Vagyis már ebben is van számos hasonlóság.

A kormánygaranciát is kétségbe vonják, mely szerint az elektromos áram drágulni fog. Világszerte erősödnek azok a hangok, melyek szerint a világgazdaság változóban van és az alternatív energiaforrások egyre olcsóbbak lesznek – főleg a napelemek.

Csehországban két működő atomerőmű van, a fotón a Dukovany-ban üzemelő látható – Fotó: Petr Lemberk / MFDNES + LN / Profimedia

Tározó: nem csak egyetlen lehetséges helyszín

A Cseh Köztársaságban is külön ügynökség foglalkozik a radioaktív hulladékok kezelésével. Az ország területén több pontot is kijelöltek, ami alkalmas lehet a hosszú távú tárolásra, a megfelelő geológiai adottságaiknak köszönhetően. Jelenleg azonban csak ideiglenes lerakó van használatban a temelíni erőmű mellett.

Ez tehát megint egy fontos különbség a cseh és a magyar “modell” közt, hiszen mint az ismert, idehaza Bodán kívül nincs kijelölve egyetlen olyan további más terület sem, amelyről egyáltalán beszélnének a nyilvánosságban. Éppen ez az egyik legfőbb érvük a bodai tározót ellenző civileknek és ellenzéki politikusoknak. 

A csehországi végleges lerakó terve az érintett települések lakóit ellenállásra készteti.  Ezzel kapcsolatban éppen készülőben van Csehországban egy kutatás, ráadásul a döntést 2025-ig meg kellene hozni, azonban várhatóan ezt az időpontot ismét kitolják. Legkésőbb 2065-ig meg kellene építeni a cseh tárolót, aminek 500 méterrel a föld alatt kellene lennie, és ahol több ezer tonna radioaktív hulladékot kellene elhelyezni. A kivitelezés és a működtetés költségeit nagyjából 120 milliárd koronára, azaz 1500 milliárd forintra becsülik.

Nyílt viták

Megint csak egy fontos különbség, és nem a magyar oldal javára, hogy Csehországban a bővítési projektet nyílt viták övezik, a média figyelemmel követi, az információk elérhetőek.

Másrészt viszont a kormány és CEZ között született a közelmúltban, vagyis a koronavírus-járvány alatt néhány megállapodás. Vagyis egy olyan időszakban, amikor nem az atomenergia volt a közvélemény figyelmének a fókuszában. Fontos, hogy ezek részmegállapodások. De ott van még a háttérben zajló lobbitevékenység is. Az oroszok a legakítvabbak, de a kínaiak is odateszik magukat, ahogy más nemzetek is küzdenek az érdekeikért.

Nem minden cseh kormányzati érvelés tűnik hihetőnek a helyi civilek szerint. Például az, hogy egy új blokk ára “csak” 160 milliárd korona (2080 milliárd forint) lesz, és más országokkal ellentétben Csehországban minden határidőre el fog készülni.

Orbán Viktor Csehországban: a magyar példa fontos az oroszoknak

A magyar társadalom számára talán érdekes lehet, hogy 2018 végén, amikor Orbán Viktor hivatalos látogatáson járt cseh kolllégájánál, Milos Zemannál, az egyik kiemelt téma az atomenergia volt. Ebben az időszakban a HlídacíPes.org-hoz is eljutott egy nem nyilvános feljegyzés erről a diplomáciai találkozóról.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Miloš Zemant köszönti csehországi látogatása során 2018-ban – Fotó forrása: Twitter.com

Az udvarias köszöntés után egy, a paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök elmondta, hogy „pozitívan értékeli az orosz Roszatommal való együttműködést”, de „az erőmű bővítése nem halad éppen problémamentesen”,

„A projektet már két évvel el kellett tolni, mert európai szinten nem sikerült kellően támogatást szerezni hozzá. Az orosz fél nincs hozzászokva, hogy meg kell védeni és támogatást kell szerezni egy ilyen projekthez egy harmadik féltől is, pláne Brüsszeltől” – így jegyezték le Orbán Viktor csehországi mondandóját.

Orbán azt is hozzátette, úgy látja, hogy további késlekedés is várható.

„Ugyanakkor, arról is meg van győződve, hogy az oroszok a magyar példán meg fogják tanulni, hogyan kell az Európai Bizottságot kezelni és a jövőbeli projektek már gördülékenyebbek lesznek”

– szól a HlídacíPes.org-hoz eljutott diplomáciai feljegyzés Orbán Viktor kijelentéséről.

Ez a cikk az Off the beaten track című projekt része, amiben az n-ostHlídacíPes.org, a Szabad Pécs, Krytyka Polityczna és a Moldova.org vesz részt. A projektet a Visegrad Fund támogatja.

A sorozat cikkei itt érhetők el.

Címkék:
KategóriákMETÁL