Az Országgyűlés még 2023 végén fogadta el az ún. szuverenitásvédelmi törvényt. Ez a jogszabály hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH), amely aztán 2024 februárjában kezdte meg a működését. A hivatal létrehozása, működése azonban a közös európai értékekkel szembemegy, ezért már nem sokkal az SZH felállítása után lépések történtek európai szinten. Mivel idehaza nem történt változtatás, már több ország és szervezet is beszállt az SZH elleni fellépésbe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nemcsak idehaza látják úgy szakértők a szuverenitásvédelmi törvényről és az SZH-ról, de európai szinten is, hogy valójában nem fennkölt célok, az országszuverenitás és annak megvédése érdekében hívták életre, hanem a hatalom jelenlegi, önkényes működését hivatottak megvédeni. Ahogyan azt az álláspontot is osztják itthon és Európában, hogy ez a törvény és a hivatal szembemegy az EU közös értékeivel, amelyet a csatlakozó országok vállaltak és elfogadtak belépésükkor. Sőt, a formális összefogás is egyre szélesebb, amely kifejezetten fellép a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.
Csehország már korábban nyíltan felvette a kesztyűt, aztán Dánia is csatlakozott, a múlt hónapban pedig az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága is megszavazta, hogy beszálljanak az Európai Unió bíróságán, Luxemburgban a magyar kormány ellen indított perbe. Merthogy a szuverenitásvédelmi törvény miatt egy per már folyamatban van.
Tudni kell, hogy az Európai Unió Bírósága az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye, amely az európai jog értelmezésének ügyeiben ítélkezik. A Népszava brüsszeli tudósítójának információi szerint az EB jogi szakbizottsága zárt ajtók mögötti szavazásán 21 fő szavazott, 19-en igennel voksoltak, egy tartózkodás és egy nem ellenében.
A pert az Európai Bizottság indította Magyarország ellen, mivel szerintük a szuverenitásvédelmi törvény ellentétes az uniós joggal. A per ráadásul az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás végső lépése, mivel az Európai Bizottság (EB) a per elindítása előtt már több hónappal jelezte kifogásait a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben, annak magyar parlamenti megszavazását követően. Csakhogy az EB sem akkor, sem azt követően nem kapott szerintük érdemi válaszokat a kérdéseire a magyar kormányzattól, ezért vitték bíróságra az ügyet. A magyar kormány védekezését idehaza is lehet ismerni: a kormányzat álláspontja szerint az SZH a külföldi befolyásolás ellen védené Magyarországot. Csakhogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mindeddig csak magyar civilek, magyar újságírók és hazai független újságok ellen indított eljárásokat – a magyar szuverenitás védelme nevében.
Egy nemzetközi jogvédő civilszervezet, a Reclaim jelentése is azt mondta ki a magyar szuverenitásvédelmi jogszabályról, hogy az „a civil társadalom, a független újságírás és az ellenzéki pártok hiteltelenítésére és zaklatására irányul”. És azt is megjegyezték, hogy a magyar szabály orosz minta alapján készülhetett, legalábbis emlékeztet Oroszország „külföldi ügynökökről szóló törvényére” – ez utóbbi ugyanis megtiltja a politikai pártok külföldi finanszírozását, és három évig terjedő börtönbüntetést szab ki.
Csehország a Magyarország elleni perhez való csatlakozását úgy kommentálta, hogy „Találkozunk a bíróságon.” A per amiatt indult el, mert a kezdeményezők álláspontja szerint az itthon is kifogásolt jogszabály sérti az EU-szerződések több rendelkezését, a közösség adatvédelmi szabályait, és mindemellett „összeegyeztethetetlen számos alapvető joggal, amelyek a pluralista és demokratikus társadalom pillérei”.
Itthon mindeközben ugyanakkor ellentétes irányba halad az ügy, a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint éppenhogy „a szuverenitást védő jogszabályok szigorítása” az indokolt, különösen a „politikai tevékenységet folytató érdekvédelmi szervezetekre” vonatkozóan.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
