Mindezt kedden, sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal a Baranya Megyei Főügyészség. A Volvo-gate néven elhíresült nagy pécsi korrupciós ügyről, a 2015-öspécsi buszbeszerzéről azt írták, hogy különös jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat három személlyel szemben az ügyészség, akik több mint 600 millió forint kárt okoztak a pécsi buszbeszerzés kapcsán. Mint az ismert, az egyik vádlott a Pécsi Sörfőzde egykori vezetője, korábbi tiszteletbeli holland konzul, ezt ő maga jelentette be egy Fidesz-közeli lapnak nyilatkozva. Egy másik vádlottról pedig most írta meg az ügyészség, hogy a pécsi önkormányzat tulajdonában álló közlekedési vállalat vezető tisztségviselője volt.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Amint azt nem is olyan régen megírtuk, a rendőrség nemrég gyakorlatilag lezárta a nyomozást és maradt a korábbi három gyanúsított.
A Volvo-gate-ről a Szabad Pécs számos írást jelnetetett meg, köztük egy kétszer két részből álló tényfeltáró cikksorozatot is, amelynek AKTÁJÁT ITT találhatják.
Ez pedig az utolsó része volt az említett sorozatnak:
Az ügyészség szerint az első és a másod rendű vádlott cselekménye a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás, míg a harmad rendű vádlott cselekménye a pénzmosás bűntettének a megállapítására alkalmas.
Azt is megírtuk korábban, hogy az ügynek, egy kapcsolódó, de külön nyomozás részeként van egy negyedik vádlottja is, egy holland férfi, és az sem mellékes információ, hogy az, hogy ebből a korrupciós ügyből eljárás lett, a holland hatóságoknak köszönhető.
A Baranya Megyei Főügyészség sajtóközleménye:
„A vádirati tényállás szerint az egyik vádlott a pécsi önkormányzat tulajdonában álló közlekedési vállalat vezető tisztségviselője volt.
2013-ban Pécs Önkormányzata a buszpark cseréjét határozta el, mely feladatok ellátását a buszos cégére bízta. A buszbeszerzésre vonatkozó döntést a részvénytársaság saját hatáskörében hozta meg.
A II.r. vádlott – aki korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg az I.r. cégvezetőt – még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló elhatározásról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal.
Időközben egy buszértékesítéssel foglalkozó cég a buszbeszerzés nyilvánosságra kerülése után tájékoztatta az önkormányzat gazdasági társaságát – így az I.r. vádlottat is – arról, hogy nagyobb számú használt buszflottával rendelkezik. A cég tájékoztatta az önkormányzat közlekedési cégét a buszok műszaki adatairól, majd az I.r. és II.r. vádlott a buszokat személyesen is megtekintette, illetve tárgyalt az eladóval.
Az eladó cég az árajánlatát megküldte a két vádlottnak, mely szerint a 113 busz árát az átalakításokra is tekintettel maximum 2,9 milliárd forintban határozta meg.
Ennek ellenére az I.r. vádlott, mint az önkormányzati cég vezetője a buszok beszerzési értékét 3,5 milliárd forintban határozta meg, és ilyen tartalmú előterjesztést tett az önkormányzat felé, mely alapján 2015 februárjában a közbeszerzési eljárás kiírásra került a buszok beszerzésére.A kiírásra csupán egyetlen pályázó jelentkezett, mely gazdasági társaságot a II.r. vádlott képviselte, aki a pályázatban ugyanazokat a buszokat jelölte meg, mint amikről korábban az I.r. vádlottal együtt tárgyalt. A pályázatban azonban a járművek vételárát 3,5 milliárd forintban határozta meg.
Az ajánlat benyújtásakor a pályázó a buszokkal nem rendelkezett, azt a későbbiekben az önkormányzat által teljesített kifizetésekből akarta megvásárolni.
Az I.r. vádlott, mint az önkormányzati cég vezetője, a pályázatot elfogadta és a pályázó céggel szerződést kötött annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok lényegesen alacsonyabb áron is beszerezhetőek lennének.
Az önkormányzati cég a vételárat a pályázó részére átutalta.
Ezt követően a II.r. vádlott utasítása alapján a pályázó cég 1,6 millió eurót átutalt a II.r. vádlott számlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette.
A pályázatnyertes cég a vételárból a II.r. vádlott utasítása alapján további 550 ezer Eurót utalt a III.r. vádlott – aki az ügyletben ténylegesen egyáltalán nem vett részt – által képviseltthaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére.
Az I.r. és II.r. vádlottak az ügylet során összesen 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzati cégnek.
Az I.r. és II.r. vádlott cselekménye a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás, míg a III.r. vádlott cselekménye a pénzmosás bűntettének a megállapítására alkalmas.”
19? Lapot!
