Mármint egy kormánynak nagyon kedves alapítvány számára, amely „a rossz nyelvek szerint” fideszes „elitképzőként” is értelmezhető. Az épület pedig nem más, mint a volt Pécsi Nemzeti Casino, és volt tiszti klub (FEK), amit a Honvédelmi Minisztérium (az MNV Zrt. felhatalmazása alapján) a kezdetekben (amikortól már eladásra kínálták, kb. 2012-től) 600 millió forint körüli összeért árulta. Annyiért azonban senkinek sem kellett. De ne legyenek kétségei senkinek: a FEK-et kb. 15 éve szeretné megszerezni a város: sem Tasnádi Péter, sem Páva Zsolt nem kapta meg. És Péterffyék is lobbiztak érte a tudtunkkal.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Ha egy önkormányzatnak adnak oda olcsón, ár alatt, vagy akár ingyen egy állami épületet, akkor azt bizony le kell papírozni, annak nyoma kell, hogy maradjon, mégiscsak a köz pénzéről és értékéről van szó. És igaz, hogy a továbbiakban is a köz pénzét és értékét gyarapítaná, de mégiscsak egy kisebb közét, egy országé helyett egy települését jelen esetben egy megyei jogú városét.

Ezt a megyei jogú várost, és az értékleírást, meg felelősséget már csak azért hozom szóba, mert a volt KDNP-s politikus, Horváth Zoltán által vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal csak úgy, egyik napról a másikra, ukk-mukk-fukk átadta a vagyonkezelői jogát évekkel ezelőtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére Pécs két másik, szintén egészen elképesztően jó helyen lévő ingatlannak, a volt Coffein és a volt Sufni éttermeknek. Pedig akár havi milliós bérleti díjat is be tudtak volna szedni a kéát üzlethelyiségért, de annak idején nem hivatalosan azt az információt adták e sorok szerzőjének, hogy nem volt ilyen jellegű ingatlankezeléssel kapcsolatosan tapasztalatuk.

Most viszont a volt pécsi Nemzeti Casino és volt Tiszti Klub épületéről van szó a pécsi Király utca 13. szám alatt. Ez az, amit az elmúlt 15 évben számos alkalommal szeretett volna megszerezni a város, lehetőleg jelképes összegért. Egyrészt azért, mert nem volt soha ekkora forrása Pécsnek a megvásárlásra sem, főleg, hogy utána jelentős összegű felújításba kerülne az épület felújítása. Gyakorlatilag teljes renoválásra szorul, mert az állam nem volt valami túl jó gazda. Pécsnek csak annyit sikerült elérni a hosszú évek alatt, hogy a 2010-es EKF-re a homlokzatot lefestették.

Ezzel együtt is a város egyik szégyenfoltja volt, és nyilván, ha az épület magántulajdonban állt volna, nem pedig az állam kezén lett volna, akkor már rég olyan büntetéscunamit zúdítanak rájuk a városkép rombolása és hasonlók miatt, hogy csak emiatt vissza tudta volna szerezni a pécsi önkormányzat az ingatlant. (Gondoljuk, hogy az építményadóval amúgy minden rendben volt.)

A Király utca Pécs korzója, legfőbb sétálóutcája, annak központi részén áll a Pécsi Nemzeti Színház épülete (Színház tér), a volt Fegyveres Erők Klubja pedig a színházzal szembeni lévő ház a Király utcán.

Viszont immáron kb. húsz éve üresen áll, ami önmagában szégyen, és egyre csak romlik az állaga. Azt nem tudjuk, hogy az EKF programban miért nem számoltak ezzel az épülettel. Feltételezésünk, hogy valójában számolhattak, de alapvetően mivel nem önkormányzati épületről van szó, és mert annak elmaradt állagmegőrzési hiányosságainak, funkciótlanságának megoldása nem az efféle programok feladata.

Most azonban úgy tűnik, hogy talán megoldódhat a FEK jövőbeni sorsa.

Ugyanakkor az állam most sem vette rá magát arra, hogy elvégezze azt, ami a feladata lett volna az elmúlt 20 évben is, a Pécs szempontjából kiemelten fontos emlék védelmére és működtetésére. De az önkormányzat sem kapta meg, pedig információink szerint az új vezetés is jelezte, hogy szívesen tárgyalna a házról, ahogyan a Pécsi Tudományegyetemen is számoltak a kancellárián egy nagyívű fejlesztési program részeként a FEK épületével.

Nem, az állam nem felújít.

Nem, a kormány nem Pécsnek, és még csak nem is a Pécsi Tudományegyetemnek készül odaadni (vagy értelmes áron eladni) az ingatlant.

A kormány szerint sokkal jobb helyen lesz egy államilag már eddig is szépen, az utóbbi időben pedig nem kis mértékben kistafírozott alapítványnál a Pécs szívében fekvő épületet. A budapesti székhelyű alapítványnak van Pécsett is képzési központja, egy új (vagy felújított) épületben a Ferencesek utcájában. És persze nem is országos működésben gondolkodnak, hanem minimum a Kárpát-medencében. A pécsi egység az MCC Fiatal Tehetség Programjának, a FIT-nek a helyi  központja.

Merthogy egy kormányzati törvényjavaslatban az szerepel, hogy az egykori FEK épülete, illetve annak hátsó parkolója (a Mária utca 10-es szám alatt az ingatlanjegyzékben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány tulajdonába kerülhet. A törvényjavaslat nem zárja ki, hogy az ingatlanokat értékesítheti az új tulajdonos, de a befolyó összeget az alapítványról szóló törvényben meghatározott célokra kell fordítani, olvastuk a hírt a Pécsi Stopon. De ők is már a Magyar Narancs cikkére hivatkoztak.

És ez a készülő tranzakció több szempontból is kifejezetten érdekes.

Az MCC ugyanis a Fidesz elitképzőjeként és a párt tudományos akadémiájaként is emlegetett kollégium, képzési műhely, amelyet egy, a közelmúltban megszűnt, a kilencvenes évek közepén létrehozott magánalapítvány működtetett. Az akkor 23, ma már 47 éves, a Fideszhez nagyon közel álló Tombor András és édesapja(Tombor-család) alapították a Tihanyi Alapítványt.

Tombor Andrásról pár éve az Index írt egy hosszabb portrét, amiben azt is leírják, hogy többek közt Csányi Sándorral is üzletelt. Érdemes azt is tudni róla, hogy az egyik legnagyobb hazai hirdetésszervező cég, sales house, az Atmedia tulajdonosa, de a Status MPE Magántőke Alapon keresztül Mészáros Lőrinc is benne van a cégben. Mert talán azt kevesen tudják, hogy a Fidesz-közeli befektetők nem csak a médiát, de a médiumok nagy.nagy többségének az életben maradáshoz igencsak szükséges hirdetéseket beszállító nagy sales house cégeket is letarolták. Meg szokták még azt is jegyezni, hogy Habony Árpádnak egyszer baráti kölcsönt adott, 20 millió forintot.

A saját honlapján saját magáról az MCC azt írta nemrég, hogy 2020 júniusában hatalmas mérföldkőhöz érkeztek. Az Országgyűlés által biztosított támogatás keretében az MCC tulajdonba kapta a működési helyéül szolgáló Somlói úti ingatlanegyüttest, valamint a MOL Nyrt. és Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát. Külön kommentár nélkül jegyzem meg, hogy a Gellérthegy oldalában lévő Somlói úti ingatlanegyüttes az egykori Munkásőrség központja volt.

Az MCC azt írta, hogy a törekvésük az, hogy a kezelésükbe került részvénytulajdont megtartsák, és annak hozamait felhasználva, hosszú távon biztosítsák ingyenes, így minden érintett számára elérhető tehetséggondozó szellemi kultúraközvetítő programjaik fenntarthatóságát.

Merthogy a kezdet kezdetén – és ez a cél és feladat azóta is megmaradt – a kifejezetten tehetséges, a Kárpát-medencében élő fiatalok felkarolása volt a kollégium fő feladata (így tehát már nagyon fiatal, általános iskolás, tehetséges gyerekekkel is foglalkoznak).

Az MCC-t, illetve a Tihanyi Alapítványt a sxajtóban megjelent információk szerint külföldi (a Fidesszel egy pártcsaládban lévő) párt alapítványa is pénzelte, kapott korábban is közvetlen állami támogatást, és az MNB alapítványain keresztül is segítséget, de a Tombor-család is jelentős forrásokat tett a működésbe a kezdetek óta. A fenti nagy állami juttatást azzal vezették fel, hogy Semjén Zsolt (Ki más?) benyújtott egy javaslatot a T. Háznak azzal, hog az állam csatlakozzon a Tihanyi Alapítványhoz, ez tette lehetővé, hogy a kormány csak úgy odaajándékozzon az alapítványnak állami ingatlant, állami cégek nem kis szeletét jelentő részvénypaketteket. És elvileg így kaphatja meg az MCC a pécsi belváros szívében álló most leromlott állagú épületet is. Amelyet nyilvánvalóan vagy felújítanak majd, valószínűleg nem kevés közpénzből, vagy eladnak. Habár az első verziónak szerintem jóval nagyobb esélye van. Az ajándékba kapott ingatlan értékesítése nem tilos az MCC számára, csak az van kikötve, hogy akkor azt a forrást az alapítvány céljaira kell fordítani.

Leírják ugyanakkor azt is, hogy „a megújulással párhuzamosan az MCC szervezete és testületei is átalakultak” – ami felettébb érdekes a fentiek miatt. Így folytatják ugyanis:

„Az egykori alapítók (Tombor András által irányított Tihanyi Alapítvány megszűnésével egy időben felállt az új Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelynek elnöke dr. Orbán Balázs lett, Szalai Zoltán főigazgatóként folytatta munkáját.”

És itt nem csak arra gondolok, hogy dr. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség egyik államtitkára, hanem arra is, hogy az állam elviekben a Tihanyi Alapítványhoz való csatlakozással adott át nagyon jelentős állami vagyont „csak úgy” az MCC-nek.

Az, hogy sem Pécs, sem az egyetem nem kapja meg a jelentős értéket képviselő és kiemelt helyen lévő ingatlant, az azért is baj, mert egy tudatos és szerencsés ingatlanfejlesztéssel már rég nem csak életet lehetett volna lehelni az ingatlanba, és nem csak egy nagy szégyenfolttal és belvárosi szellemházzal lett volna kevesebb Pécsett, de esély kínálkozott volna a helyi iparűzési adó növelésére is – akár jelentős összeggel.

Ami egyértelműen az az út, amelyre Pécsnek rá kellene lépnie, Pécs, Baranya és az ország érdekében is, hiszen ez az, amivel csökkenthető a városi működésbe kódolt működési hiány. Éppen ezért ennek a célnak az elérése, segítése a kormánynak legalább annyira érdeke kellene legyen, mint Pécsnek.

KategóriákPUNK