Októberben kezdheti meg munkáját a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed új ügyvezetője – esetleg ügyvezető párosa. Ehhez még a pécsi közgyűlésnek szeptember végén, zárt ajtók mögött értékelni kell a nyilvános kiírásra benyújtott pályázatokat, illetve a bírálóbizottság ajánlásait. Úgy tudjuk, jelenleg patthelyzet van, de van egy tippünk a befutó személyére. Akit lehetséges, hogy ma, a patthelyzet miatti ismételt szavazáson mégiscsak ajánlani fog a bírálóbizottság. FRISSÍTVE!
15.15 – A Pécsi Kommunikációs Központ megbízott igazgatóját ajánlja a bírálóbizottság
Újra szavaztak csütörtökön a bírálóbizottság tagjai, amint arra utaltunk is. A megismételt szavazáson a Szabad Pécs értesülése szerint három érvényes szavazat érkezett Bleszity Péterre, a Pécsi Kommunikációs Központ megbízott igazgatójára – azaz a bírálóbizottság az ő pályázatát javasolja támogatásra érdemesnek. Úgy tudjuk, a kulturális bizottság elnöke, a ZSÖK alá tartozó Művészetek Háza munkatársa, P. Horváth Tamás változtatta meg korábbi szavazatát és támogatta Bleszity Péter pályázatát. Bognár László a tudomásunk szerint ismét nemmel szavazott, míg Bognár Szilvia alpolgármester azt mondta, hogy ha bírálóbizottsági tagként tartózkodással is élhet, akkor ő tartózkodik.
Amint korábban is írtuk, ez most csak egy ajánlás, a közgyűlés dönthet a kinevezésről, a bírálóbizottság ezt a döntést igyekezett segíteni.
Úgy tudjuk, az is eldőlt, hogy még szeptemberben dönthet a közgyűlés a kilencfős művészeti tanács felállításáról. A művészeti tanács egy, a ZSÖK szempontjából külsős szakmai testület lesz, de a döntéseik irányadók lesznek a különböző szakmai projektekre és rendezvényekre vonatkozóan, és az ő feladatuk lesz egy általános művészeti koncepció kialakítása is. Kilenc különböző kulturális-művészeti terület és szakma képviselőjét igyekeznek majd kiválasztani és delegálni a testületbe. A politikai pártoknak, így pl. a Fidesznek is lesznek/lehetnek jelöltjeik, delegáltjaik. Fontos még, hogy a művészeti tanács az önkormányzat alá tartozó testület lesz, ezért a pécsi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát is módosítani kell majd a testület felállításához.
Korábban írtuk
Nem csak Pécs, de az egész régió egyik legfontosabb, sokszorosan szimbolikus cége a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. – ismertebb nevén a ZSÖK – ami tényleg tűrhetetlenül hülye és hülyén hangzó név egy olyan kulturális holdingnak, amely elvileg embereket akar szórakoztatni és magához csábítani.
A ZSÖK utolsó kinevezett ügyvezetőjét, Vincze Balázs balettművészt a tavaly októberben, az önkormányzati választáson fölényes győzelmet szerző új városvezető koalíció menesztette, csakúgy mint Magyar Attila volt gazdasági igazgatót. A ZSÖK korábbi gazdálkodásával és vezetésével összefüggésben feljelentés is született.
Jelenleg megbízott ügyvezető, a cég egyik korábbi középvezetője, Rózsa Zoltán irányítja a 100%-os pécsi önkormányzati tulajdonú, de állami-önkormányzati fenntartású kulturális holdingot, amely számos intézménye és feladata közt működteti például a Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központot is. A ZSÖK jelenleg kb. évi 2,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező cég.
Hogy ezért-e vagy más miatt, de nem is olyan nagyon rég még úgy volt, hogy a ZSÖK-öt átveheti Pécstől az állam működtetésre, sőt, az a hír is járta, hogy a Pécsi Nemzeti Színház állami részfinanszírozása is attól függhet, hogy odaadja-e az államnak a ZSÖK-öt a pécsi önkormányzat.
Szerencsére a színházról és a ZSÖK-ről a város részéről tárgyaló Péterffy Attila, Ruzsa Csaba és Bognár Szilvia el tudták érni, hogy a PNSZ is kapott állami részfinanszírozást és a ZSÖK is maradt a pécsi önkormányzat kezén, és annak az igen jelentős, és több éves szerződésben vállalt működési finanszírozását is teljesíti a kormány. Bár a hírek szerint idén még nem tett eleget az állam a kötelezettségének.
A pécsi Fidesz mást képviselt ebben az ügyben, ők, köztük Hoppál Péter országgyűlési képviselő, volt kulturális államtitkár, s a pécsi Fidesz elnöke nem látott abban bajt, hogy az állam elvinné a ZSÖK-öt. Noha ez tökéletesen szembement azzal a gondolattal, ami a 2010-es pécsi EKF program kapcsán megfogalmazódott, a fővárostól független nagy kulturális centrumok és intézmények eszméjétől, amik részben állami finanszírozással működnek.
A ZSÖK élére Vincze Balázs előtt Márta István zeneszerző, volt színházigazgató, és kulturális szervező lett kinevezve. Márta a távozását követően jó ideig még Páva Zsolt pécsi polgármester egyik tanácsadója volt, kulturális ügyekben egyeztetett vele a polgármester.
A két volt ügyvezetőben legalább két markáns hasonlóság volt – különbözőségeik is számosak voltak persze. Az egyik közös, hogy mindkettőjük kinevezéssel lett a ZSÖK ügyvezetője, azaz mindenféle pályáztatás mellőzésével. A másik, hogy mindketten a kultúra, művészet területéről érkeztek, és, különböző mértékben, de országosan ismert szereplők voltak szakmájukban és közegükben.
Az egyértelmű volt, hogy Vincze Balázs menesztését követően új ügyvezetőt kell találni, és az új vezetés a nyáron végre kiírta a poszt betöltésére vonatkozó nyilvános pályázatot. Ami már csak azért is nagy dolog, mert mint mondtuk, eddig ilyen nyilvános kiírás nem volt. Az már más kérdés, hogy ha egy igazán nagyot akartak, tudtak vagy mertek volna húzni Péterffyék, akkor egy nyilvános európai pályázatot írnak ki.
Merthogy azért a ZSÖK nem csak, hogy az egyik legnagyobb, legfontosabb és legszimbolikusabb cég a térségben, de az egyik legnagyobb, Budapesten kívüli kulturális vállalkozás.
A pályázatot tehát kiírták, és az új ügyvezető októberben kezdheti meg a munkáját. A döntést az ő személyéről a pécsi közgyűlés hozza meg.
A kiválasztást segítendő pedig felkértek a pályázatok értékelésére egy bírálóbizottságot, amelyben szavazati joggal kizárólag a pécsi közgyűlés tagjai szerepeltek: egy fideszes képviselő, Bognár László, illetve P. Horváth Tamás (független) kulturális, Schmuck Roland (MSZP) gazdasági bizottsági elnök, illetve Bognár Szilvia és Ruzsa Csaba alpolgármesterek. Az ő dolguk a már említett bizottságok és a közgyűlés figyelmébe ajánlani a szerintük legjobb jelöltet.
Zárt ajtók mögötti döntésről volt szó, így az, hogy mi történt ott, nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a döntés a napokban megszületett, miután a jelöltek megtartották a prezentációjukat. Azt már más helyi lapok megírták előttünk, hogy a pozícióra három a pályázat érkezett, Bleszity Péter, a Pécsi Kommunikációs Központ megbízott vezetője, Kiss László kulturális szakember, illetve a Doboviczki Attila médiaművész, a PTE oktatója és Szuhay Márton kulturális vállalkozó párosa – ők tehát ketten látnák volna el az ügyvezetői feladatokat.
A Szabad Pécs annyit tudott meg, hogy a szavazáson patthelyzet alakult ki, egy jelölt nem kapott szavazatot, Bognár László csak nemmel szavazott, a másik négy tag viszont szavazott, ketten a Doboviczki–Szuhay kettősre, ketten Bleszity Péterre.
Kerestük Bognár Szilvia alpolgármestert, P. Horváth Tamás független pécsi városházi képviselőt, a pécsi városháza kulturális bizottságának elnökét és Bognár László pécsi városházi fideszes képviselőt is, és beszéltünk Ruzsa Csaba külsős, gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterrel is. Schmuck Roland, MSZP-s képviselőt, gazdasági bizottsági elnököt már nem hívtuk fel, mert a többiek gyakorlatilag elutasítók voltak a megkeresésünkkel szemben.
Senki sem válaszolt érdemben, mondván még nincs döntés, illetve nem nyilvános. Az egyik felhívott politikus azt mondta viszont, hogy ma, azaz csütörtökön, lesz egy újabb kör, ismét lesz szavazás a jelöltekről. Illetve, hogy az előző szavazás az csak egy előzetes felmérés volt. A Szabad Pécs viszont úgy tudja, hogy nagyon is élesben ment a szavazás, sőt mivel szavazategyenlőség alakult ki, felmerült, hogy próbálnak a két ajánlott közt sorrendet felállítani, de nem vezetett ez eredményre.
Ezért az is alternatíva volt, hogy annyit állapítanak meg, hogy három pályázat érkezett határidőre, mindegyik érvényes volt és ebből kettő a bírálóbizottság valamely tagjai ajánlásra érdemesnek mondtak, a döntés amúgy is a közgyűlésé.
Nyilván azt szerettük volna megtudni egyrészt, hogy helyesek-e az információink, másrészt pedig azt, hogy milyen forgatókönyvet tudnak elképzelni a most kialakult patthelyzetre. Ha ma valóban meglesz (vagy esetleg már meg is volt a) szavazás, és más lesz/lett az eredmény, s nem egy újabb patthelyzet alakult ki, akkor elviekben mégiscsak egyetlen pályázatot fognak majd a végén ajánlani.
A Szabad Pécs mindenesetre úgy tudja, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ ügyvezetője, Bleszity Péterre Schmuck Roland és Ruzsa Csaba voksolt, míg a kulturális életből érkező párosra a kultúráért felelős alpolgármester, Bognár Szilvia és a kulturális bizottsági elnök P. Horváth.
Vagyis egyfajta ellentét van – e pályázat értékelése kapcsán legalábbis – vagy az MSZP és a DK közt, vagy a bírálóbizottság közgazdász tagjai és a bölcsész végzettségű politikusok közt. Úgy tudjuk egyébként, hogy a független pécsi polgármester, Péterffy Attila (talán, mert mérnök, vagy talán, a másik ívet felvéve: netán az MSZP-hez áll közelebb?) is szívesebben látta volna Bleszity győzelmét.
Aki egyébként lehetséges, hogy jól navigálta a Pécsi Kommunikációs Központ hajóját az elmúlt időszakban, és még az is lehetséges, hogy ezt értékelte például Ruzsa Csaba gazdasági alpolgármester.
Már az is érdekes volt, hogy Bleszity Péter kinevezése pályázat kiírása nélkül történt, így lett a PKK-ban vezető, persze egyelőre csak megbízott ügyvezető. Ugyanakkor annál a cégnél Bleszity Péter már ott volt, a PKK-hoz Páva időszakában, néhány éve érkezett, de mint Bleszity Péter lapunknak elmondta, ő kb. 25 éve irányít cégeket. Lapunk csak azt tudja, hogy ő korábban a PKK-ban középvezető, hirdetési vezető volt, annak előtte pedig autófinanszírozással is foglalkozott. A hirdetési részlegen dolgozó szakemberként került tehát a pécsi önkormányzati kommunikációs csúcscég élére, amely három közéleti médiaterméket is kiad vagy köt szerződést a kiadására. A 2-2,5 milliárdos éves bevétellel rendelkező kulturális holding, a ZSÖK azonban már egy egészen más falat, mind méretben, mind pedig szakterületet érintően.
Mindenesetre az roppant érdekes fejlemény, hogy pl. a ZSÖK megbízott ügyvezetője, Rózsa Zoltán nem pályázta meg a posztot, de egy másik, jóval kisebb és más területen tevékenykedő önkormányzati cég megbízott vezetője igen.
Bleszity azt mondta lapunknak, hogy ő komoly céges, ügyvezetői tapasztalattal rendelkezik, persze 2 milliárdos céget még nem irányított, de nincs is sok olyan cég, mint a ZSÖK. A pályázati kiírást elolvasva úgy gondolta, hogy ez egy nagy, de nagyon szép feladat, amit ő pécsiként, sőt tüke pécsiként is szívesen vállalna, megfelelő csapatot építve természetesen. A ZSÖk-öt piacibb működésre állítaná át, szerinte ebben még van potenciál, és az ő kapcsolatrendszere ezt segítheti, csakúgy mint a PKK-nál az elmúlt hónapokban végzett munkája, ami e szempontból nagyon hasonló feladat.
“Kulturális intézmény élére kulturális szakember kell” – véli Doboviczki Attila, aki Közelítés Művészeti Egyesület élén százmilliós nagyságrendű projekteket hozott a városba. Ugyanez mondható el Szuhay Mártonról is, aki többek között a Labor Kulturális Szociális Szövetkezetet vezetőjeként színesítette a pécsi kulturális életet. Doboviczki azt is elmondta, hogy a kettős vezetés koncepciója szerint ő a lenne a művészeti és innováció vezető, Szuhay Márton pedig az operatív működtetésért és a kivitelezésért felelős vezető. Az intézmény fenntarthatóságát, régiós szerepének növelését pedig kiemelten kezelték a pályázatukban. “A Negyednek számtalan ügyben társadalmi párbeszédet kellene kezdeményeznie, de az új funkciók és a látogatottság fenntartása, sőt növelése a kulcskérdés például minőségi programokkal, múzeumpedagógiai eszközökkel, külföldi diákoknak szóló speciális programokkal” – tette hozzá Doboviczki Attila.
A harmadik, szavazatot nem kapó jelölt, Kiss László viszont más miatt érdekes. Neki szintén van köze a kulturális projektekhez, mint a Doboviczki–Szuhay-párosnak, de több pécsi kulturális intézmény is több szempontból is kellemetlen tapasztalatokat őrizhet róla. Az egyik pont a ZSÖK, amelynek tulajdonképpeni elődjénél töltött egy rövidebb időszakot divízióvezetőként. A Pécsi Művészetiben végzett, majd a főiskolán táncművész diplomát szerzett, aztán fürdőcégeknél is marketing és vezetői feladatokat vállaló férfi, aki végül lemondott pécsi megbízatásáról, viharos előzmények után. Azt megelőzően pedig még, nagyon fiatalon perelte egykori munkáltatóját, a Pécsi Nemzeti Színházat, és amikor erre egy újságíró az EKF-es kinevezésekor rákérdezett, arról kezdett el értekezni a konkrét válasz helyett, hogy miért hozza fel most és firtatja ezt az ügyet az újságíró.
A fentiek miatt azt sem sikerült megtudnunk, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek léteznek/létezhetnek most ebben a kialakult helyzetben.
Mi úgy láttuk, hogy 4-5 variáció képzelhető el.
1, A pályázat visszavonására tesznek javaslatot (úgy tudjuk, ez amúgy nem reális lehetőség)
2, Egy pályázati módosítás elfogadását/vagy új pályázati kiírás megszavazását javasolják, amivel meghosszabítanák a pályázati határidőket, és újra behívhatnák azt a két jelentkezőt, akik érvényes szavazatokat kaptak, és újra szavaznának már csak róluk.
3, Új kiírás vagy módosítás nélkül szavazna újra a bírálóbizottság a három jelöltről, hátha lesz nyertes, akit javasolhatnak a közgyűlésnek. (Persze, az még egy külön kérdés, hogy ha utána a közgyűlés vagy a várost irányító koalíció mégsem szavazza meg a javaslatot.)
4, Egy több opciót tartalmazó javaslatot tesznek le, rábízva a döntést a közgyűlésre, amelyről pontonként kell szavazni és amelynek a fenti 1, és 2, ponton túl további két pont is a része, az egyik, hogy Bleszity Péter, a másik, hogy Doboviczki Attila és Szuhay Márton legyen a ZSÖK új ügyvezetője/ügyvezetői.
Ehelyett lehet az, hogy új szavazás (vagy eredeti szavazás??) lesz, és valakit kihoznak győztesnek.
Ebben az esetben ez a személy, tippünk szerint Bleszity Péter lesz.
Miközben Bleszity kinevezése azért is lenne nagyon érdekes, mert a kulturális területhez nem sok köze van vagy volt eddig, még soha nem tevékenykedett ilyen területen. Igaz, azt is elmondta, hogy a pályázati kiírás óta igyekezett pontosabb információkat szerezni a cégről és a működésről, ennek tudatában határozta el az indulását és írta meg a pályázatát.
Úgy tudjuk, a városvezetés ezzel a kérdéssel kapcsolatban azon az állásponton van, hogy nem is kell feltétlenül vagy nagyon értenie a ZSÖK ügyvezetőjének a kulturális területhez, pláne nem kell onnan érkeznie. Szerintük egy jó menedzserre, gazdasági ügyekhez, cégvezetéshez értő emberre van szükség. Ugyanakkor ezt nem is titkolták eddig sem, sőt, ez volt lefektetve Péterffy Attila polgármesteri programjában. Illetve, hogy lesz egy kilencfős művészeti tanács, amelynek a különböző művészeti területekről érkező tagjai önkéntesen segítik az ügyvezető és a ZSÖK vezetőinek munkáját javaslataikkal.
Az viszont nagyon, de nagyon nem mindegy, és erről egyelőre nem sokat tudunk, hogy ha tényleg ez a döntés lesz végül, azaz Bleszity és a művészeti tanács, társadalmi megbízatású tagokkal kap majd bizalmat, akkor a művészeti tanácsnak milyen jogosítványai lesznek. Lesz-e egyes kérdésekben kizárólagos döntési jogkörük kvázi külsősként? Lesz-e vétójoguk bármiben is? Akár egy-egy kulturális esemény “üzleti” részét, abból fakadó lebonyolítását illetően? Hogyan lesznek kiválasztva a tagok, hogyan történik az esetlegesen lemondó tagok pótlása, hogyan lehet hosszú távon garantálni, hogy érdemi munkát végezve folyamatosan tudjon működni és együttműködni a tanács a ZSÖK vezetésével, és hosszabb távon bele tudjon szólni, meghatározni az érdemi kulturális-művészeti, ha úgy tetszik, kínálati irányvonalat. Mert most a művészeti tanács későbbi (elvileg október végén esedékes) felállításával indokolják az új ügyvezetővel szemben támasztott követelmények és elvárások tartalmát.
19? Lapot!
