Megjelent a jövő évtől igényelhető, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatását célzó kormányrendelet a Magyar Közlönyben szerdán. A külöldön dolgozókat nem zárják ki.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Célként említi a jogalkotó a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítását, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzését és az építőipari ágazat fehérítését.
A támogatás forrása Magyarország központi költségvetése („Lakástámogatások” előirányzat). Formája: vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként nyújtott otthonfelújítási támogatás. A rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba (egyes részei eltérő időpontban).
A gyermek: az igénylő magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően; vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke (aki 25. életévét még nem töltötte be vagy 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy); illetve kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja
Igénylő magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorló nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet.
A lakás Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei.
Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei
A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti.
A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.
A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –
a) büntetőjogi felelőssége mellett nyilatkozik arról (TAJ-száma megadásával, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan), hogy a kérelem benyújtásának időpontjában ő biztosított. Nem értve ide a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket.
Vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és legalább 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan biztosítottként szerepel. Ide nem értve az igénylést megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt. És minderről büntetőjogi felelőssége mellett (TAJ-száma megadásával, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan) nyilatkozik.
(Vagyis, amennyiben jól értjük, a kivastagított részek a rendeletszövegben nem azt jelentik, hogy kizárták a közfoglalkoztatott (vagy az elmúlt fél évben közfoglalkoztatott személyeket) a támogatásra jogosultak köréből, csupán azt, hogy nekik emiatt nem kell a társadalombiztosítási jogviszonyukat külön igazolni.)
Kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja.
Kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.
Vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott.
Gyermekgondozási díjban részesült.
A fentieket nem kell figyelembe venni, ha
a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül
b) az igénylő saját jogú nyugdíjas vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek.
A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult.
Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a többes gyámul rendelt személyek legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.
A támogatás abban az esetben igényelhető, ha
a) az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek
b) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik
c) az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.
Amennyiben a szülők lakóhelye nem azonos, azon szülő jogosult a támogatási összegre, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van
vagy mindkét szülő a támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
A szülők egyike a támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.
Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette; ebben az esetben a korábban már támogatással érintett lakásra újabb igénylő részéről ismételten igényelhető a támogatás, ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.
A támogatás mértéke
A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.
Támogatható építési tevékenységek (részeletesebben a rendeletben)
a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is
d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat
e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése
h) klímaberendezés beépítése, cseréje
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje
j) belső tér felújítása
De lehetséges még többek közt a nyári konyha, mosókonyha felújítása, kerítés építése, garázs (gépjárműtároló) építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása, terasz, loggia, erkély, előtető építése, térburkolat készítése, cseréje is, vagy éppen télikert kialakítása. Amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül, meghatározott akadálymentesítési munkák is fizethetők a támogatásból.
A támogatás 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számlás szolgáltatásra nem vehető igénybe.
A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.
A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője.
Nem fogadható el olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt.
