Nem csitulnak az indulatok a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói pályázata és a színházigazgató kinevezése kapcsán. Részben, persze, amiatt, mert párhuzamosan másik két városban is voltak fejlemények. És, mert oldaltól függetlenül több politikai szereplő is megszólalt. Péterffy Attila pécsi polgármestert a napokban megjelent nyilatkozatai miatt kérdeztük az ügyről. Online interjú.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Disclaimer: A pécsi polgármestert nem kérdeztük arról, miért nevezte visszataszító országnak hazánkat a 24.hu cikkében, ami miatt a pécsi Fidesz-frakció közleményt is kiadott, a polgármestert alkalmatlannak nevezve,s bocsánatkérésre felszólítva. Ha a polgármester valóban visszataszító országról beszélt volna, és nem arról, amiről valójában – hogy szerrinte az Orbán Viktor vezette Fidesz és az orbánizmus tíz év alatt visszataszító rendszert hozott létre és visszataszító körülményeket és viszonyokat teremtett az országban a saját kénye-kedve, s leginkább vélt érdekei szerint, akkor az első kérdésünk tényleg erről szólt volna.
Több nyilatkozatot tett az elmúlt napokban a Pécsi Nemzeti Színház igazgató-választása kapcsán. Sok mindent említ, kifejezi nemtetszését, és utalásokat is tesz, legalább is így tűnik (még ha erősnek tűnő utalások is ezek), hogy vagy ön (is) úgy látta vagy a tanácsadói mondták önnek, hogy nem volt jó döntés Lipics Zsolt kinevezése. Hogy, ha ön választhatott volna, akkor nem a végül papíron az ön döntésével kinevezett Lipics Zsoltot (és pályázatát) támogatta volna. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, beszéljünk konkrétan! Kijelenthető ez? Jól értjük az “üzeneteit”? Nem örül Lipicsék győzelmének? És, ha így van, miért nem őket nevezte volna ki, és ha nem őket, akkor kiket és miért?
A döntés előtt három pályázat anyagát hozták nyilvánosságra. Szakértők megállapítása szerint mind a három pályázatban volt tartalmas és színvonalas elem. Ez alapján az lett volna az optimális, ha a bíráló bizottság mind a három pályázatot támogathatta volna, hogy a végső döntést – civil szakértők bevonásával – a közgyűlés mondhassa ki. Erre azonban a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs lehetőség – a megszólalások erre a körülményre szerették volna felhívni a figyelmet. Nem a konkrét pályázatokról szóltak a kritikus interjúk, hanem magáról a döntési mechanizmusról.
Úgy tudom, ön járt nem sokkal végső közgyűlési (=polgármesteri) döntés előtt az irányító, a kulturális területért felelős minisztériumban. Helyes az a nem hivatalos értesülésünk, hogy próbálta meggyőzni az államtitkárt (vagy más döntéshozót), hogy a bíráló bizottsági döntéssel (ajánlással) szembeni döntést hozhassanak, merthogy erre készültek valójában? Csak aztán ezt az elképzelést nem sikerült keresztülvinniük, kilobbizniuk?
A színház állammal közös működtetéséről, és a színházigazgatói pályázatról már január óta zajlottak a tárgyalások, több ilyen egyeztetés is történt. A támogatási szerződés értelmében a város a kormánypárti többségű szakmai bírálóbizottság javaslatát kellett, hogy elfogadja, így maradhatott csak meg a színház 520 millió forintos állami működési támogatása. Ezeknek a feltételeknek az ismeretében az egyeztetéseken az volt az önkormányzat célja, hogy elérje, legyen nyílt pályázat és azon a korábbi igazgatót ne indítsák újra. Ezt a célt sikerült elérni.
Van lehetőség a kinevezett színházigazgatót és stábját visszahívnia önnek vagy a közgyűlésnek? Objektív körülményre gondolok, természetesen, például, ha nem teljesíti a színházigazgatói programot vagy más miatt (de mérhetően és igazolhatóan) nem elégedettek a munkájával? Vagy ez nem lehetséges? És, ha ilyen döntés születne bármi okból, annak milyen következményei lehetnének? A támogatás megvonása? Fontos hangsúlyoznom, hogy ez a kérdés a részemről általános, nem Lipics Zsoltra vonatkozik, vagy nem miatta tettem fel, hanem arra vagyok kíváncsi, hogy a jelenleg kialakított, a kulturális kormányzat által diktált struktúra mennyire merev.
A vonatkozó jogszabályok alapján a közös működtetésű színházak esetében a vezető megbízását csak a szaktárca vezetőjével történt, előzetes egyeztetés alapján lehet megtenni, ennek hiányában nem. Az egyoldalú visszahívás érvénytelennek tekinthető.
A színház vezetőségében vannak olyan pozíciók, amelyről helyben szavazhatnak?
A pécsi városvezetés valamennyi tulajdonába tartozó cég pénzügyi-jogi átvizsgálását elvégezte, így a színházét is. Már az átvilágítás során jelezte a városvezetés, hogy egyik cég, így a színház esetében sem megengedett a rendelkezésre álló pénzügyi-gazdasági keretek túllépése. Ennek biztosítása érdekében az önkormányzat – főleg egy olyan cég esetében, amelynek vezetését nem közgazdasági végzettségű személy végzi – dönthet úgy, hogy az SZMSZ módosításával saját hatáskörben egy pénzügyi biztost, kancellárt nevez ki a színház gazdálkodásának felügyeletére. Ezt a szándékot minden színházigazgatói jelölt megismerte még a pályázatok benyújtása előtt.
Hangsúlyozta az idézett nyilatkozatokban, hogy az igazgatóválasztás lényegében a jelenlegi rendszerben nem helyben dőlt el valójában, hanem (minimum) a kulturális kormányzat szintjén. Ön szerint az lenne az üdvös, ha a helyi politikai vezetés dönthetne a kinevezésről?
A jelenlegi színházi törvényt az eddig lezajlott vidéki színházigazgatói pályázatok tapasztalatai alapján talán érdemes lenne felülvizsgálni, megnézni, valóban a jelenlegi gyakorlat-e a legmegfelelőbb megoldás a színházigazgatók kiválasztására. A pécsi városvezetés álláspontja az, hogy egy vidéki városban a színházigazgató személye van annyira fontos kérdés, hogy arról a helyi közösség véleményt formálhasson, megismerhesse a pályázatokat, és azok alapján, szakértők bevonásával a helyi közösség dönthessen. A színház még a nagyobb vidéki városokban is olyan kiemelt kulturális intézménynek számít, ami sikeres működésével meghatározó hírnöke lehet az adott településnek, ezért az önkormányzat álláspontjának érdemes lenne ennek megfelelő súlyú helyet kapnia a döntési mechanizmusban.
19? Lapot!
