A Baranyai DigiTár egy évvel ezelőtt indult a pécsi Csorba Győző Könyvtár gondozásában. Jelenleg már több ezer feltöltött könyv, folyóirat, fotó, hanganyag, film közül választhatnak azok, akik Baranya közelmúltját szeretnék megismerni a megyében működő volt és jelenlegi médiumok archívumából. A DigiTár létrehozói bedigitalizálják és összegyűjtik a különböző médiumok tartalmait. A sok digitalizált anyag mellett még rengeteg dokumentum vár ugyanerre. A DigiTár nemcsak gyűjt és feldolgoz, hanem történelmi értéket is képvisel. Többek között erről is beszélgettünk Pap Dávid Zoltánnal, a könyvtár Helyismereti Gyűjteményének vezetőjével.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Honnan és hogyan kerülnek fel a tartalmak a gyűjteménybe?
Öt éve vált lehetővé, amikor társultunk a Forum Hungaricum NKft.-vel, hogy a Csorba Győző Könyvtár és a Baranyai DigiTár felkerüljön Európa digitális térképére. A digitalizációs munka során elképesztő méretű dokumentumvagyon halmozódott fel. Nem csak a fizikai dokumentumok digitalizált változatait tároljuk, hanem sok olyan anyagot is, ami eleve digitális formátumú. A járvány hatására minden közgyűjtemény online platformja felértékelődött Magyarországon, mivel nem érhetők el személyesen. Itt is hasonló a helyzet, már az első hónapokban a nézettségi adatok szerint több tízezres kattintásszámunk volt az oldalon.
Magánszemélyeknél lévő tartalmakkal is bővíthető-e az állomány, és ha igen, akkor hogyan?
Igen. Szeretnénk lehetőséget nyújtani minden felhasználónak, hogy közös gyűjteményünket, a virtuális Baranyát közösen építhessük. Erre létrehoztunk egy oldalt, amit Képtársnak neveztünk el. Erre a felületre képet és videót lehet feltölteni. Volt már példa arra, hogy családi hangfelvételt hoztak be, de van, amikor mi vagyunk proaktívak. Így készítettünk 2016-ban egy háromórás életinterjút dr. Breuer Pállal. Egy mohácsi lakos, Schindl József a teljes életművét ajánlotta fel nekünk. Néha családi fotókat is feldolgozunk, de az is megesett, hogy egy építkezésről került elő fotóalbum. Még a Dohányipari Szövetség is hozzáférést biztosított a saját digitális archívumához.
Mi az anyagfeldolgozás menete?
A nyers digitalizálás rengeteg időbe és humán erőforrásba kerül. Nagyon jó szoftverek állnak rendelkezésünkre, de az emberi tényezőt nem lehet kizárni. A nyers digitalizálás után jön a háttérmunka, majd sokára eljutunk a publikálásig. 1997-ig, a médiatörvény elfogadásáig sokkal szabadabban kezelték a szerzői jogokat, emellett rendszeresen használtak fel mese- és egyéb filmeket különböző műsorokban. Ezt ma már csak kivágással tudjuk orvosolni.
Hogyan lehet hozzáférni, illetve milyen célra használhatók a DigiTárban lévő anyagok?
Az információéhség minket is arra kényszerít, hogy minél több anyagunkat tegyük elérhetővé a felhasználók számára. Ezzel szemben a törvény és a szerzői jogok bizonyos értelemben korlátoznak minket. 2017-ben profilváltás történt, ennek során új platformot kapott a DigiTár. Ezen közzé tudunk tenni bármilyen digitális vagy digitalizált anyagot. A YouTube-csatornánkon rengeteg videóanyag található, amelyek szabadon kutathatók és bárki számára hozzáférhetők. Maga a DigiTár honlapja mögött egy Corvina katalógus van, viszont még sokat kell igazítanunk rajta. A szerzői jogok minket is korlátoznak, de ha felhasználják valahol a fotóinkat, akkor csak annyit szoktunk kérni, hogy tüntessék fel a forrást. Van egy-két anyag, ami csak a Tudásközpontban kutatható, az ilyen esetek miatt igyekszünk mindenkivel szerződést kötni.
Találkoztak-e valami különlegességgel az eddigi munkájuk során?
Az elmúlt évekből sikerült nemcsak a saját gyűjteményünkből gazdálkodni, de Tóth Tibor Endre majdnem 8000 darabos, Pécs legnagyobb képeslapgyűjteményét is be tudtuk digitalizálni. Ez a gyűjtemény csak pécsi képeslapokból áll. Kiss Géza református lelkipásztor írásainak közzétételét az unokája engedélyezte és olyan könyvet is hozott, ami senkinél sem található meg az országban. De említhetem az 1997-es Pécs Szépe szépségverseny felvételét, amit nemrég tettük közzé.
Hogyan lehet bővíteni a DigiTárat, vannak-e olyan archívumok, amiket még nem dolgoztak fel?
2009 óta zajlik a megyében működő médiumok digitalizálása, ezen belül főleg a tv-kre fókuszálunk. Eredetileg, alaptőkeként volt egy néhány száz VHS-kazettányi állományunk. Ezek főleg helyi tv-adások és a körzeti tv anyagai voltak. 2017-ben megkaptuk a Pécs Tv majdnem teljes archívumát. A másik ilyen nagy volumenű munka a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának teljes archívumának digitalizálása, amit folyamatosan küldenek Budapestről. Ezeket egyfolytában digitalizáljuk és tesszük közzé. A Dunántúli Napló fotóarchívuma is nálunk van, de egyelőre még nem publikáltuk. Ez körülbelül 80 000 papírképet jelent az 1973–1999 közötti időszakból. Jelenleg a felét tudtuk beazonosítani. A helyismereti gyűjtemény a teljesség igényével gyűjti a baranyai és pécsi anyagokat. Még sok szóróanyagot szeretnénk digitalizálni, emellett a könyvtár is termel ilyen anyagokat.
Valahányszor kinyitsz egy könyvet és elolvasod, egy fa elmosolyodik, mert látja, van élet a halál után.
