Az ATV heti Napló című műsorában beszélt arról prof. dr. Jakab Ferenc, a pécsi virológiai vezetője, hogy rá fog menni ez az év a vírusjárványra. A kulcskérdés az oltási hajlandóság és az oltott személyek száma lesz.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A pécsi virológus az ATV-n, a a Heti Naplóban kifejtette: az oltási hajlandóság és az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket, olvasható a műsor e riportjának ismertetője az ATV.hu-n.
A Koronavírus-kutatási Akciócsoport ma is működik, aminek továbbra is Jakab Ferenc a vezetője: az akciócsoport elsődleges célja, hogy hatásos terápiát, illetve gyógyszerkísérleteket végezzenek, ez március óta történik, valamint az alapkutatással foglalkoznak.
A kínai vakcinákról is beszélt. Kínában rengeteg vakcinafejlesztési projekt fut. Az egyik nagy kínai gyógyszercég két vakcinafejlesztési programja közül az egyik nem vált be, az újabb azonban már 75-80 százalékos hatásosságon van.
Nem kell megijedni a vakcinától attól még, hogy egy elsőgenerációs oltóanyagról van szó. Az első és a második klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy nem rossz a vakcina.
Ha tudományos tények és publikációk alátámasztják egy vakcina hatásosságát, akkor úgy gondolja, nincs olyan vakcina, amivel ne oltathatnánk be magunkat.
„Azt tudom mondani, hogy első-, másod és harmadgenerációs vakcinák között van különbség, de a legnagyobb baj, ha elkapjuk a vírust, súlyos betegséget szenvedünk és kórházba kerülünk” – mondta Jakab.
Kifejtette: az elsőgenerációs vakcinák elsősorban vírust tartalmaznak, de inaktivált vírust, ezekben van hordozóanyag, sok vakcinánk jelenleg is ilyen. A második generációs vakcináknál vírus már nincsen, csak a vírusnak egy darab fehérjéje, ezek ugyanúgy tartalmaznak hordozóanyagot. A harmadik generációs vakcinák már csak a vírusnak egy fehérjét kódoló örökítőanyagát tartalmazzák, ez az, ami a szervezetünkben vírusfehérjét termel, és ez ellen lesz immunválaszunk. A harmadikban már nincsenek hordozóanyagok.
Oltási reakciónak kell lennie, mert akkor indul be az immunválasz – közölte a virológus. Hozzátette: egyik vakcina sem haladja túl a másikat mellékhatások tekintetében.
Jakab Ferenc beszélt a koronavírus brit mutációjáról is: az eddigi tudásuk szerint nem okoz jelentősebb klinikai változást, viszont 60-70 százalékkal gyorsabban, agresszívabban terjed. A többlethalálozást az okozza, hogy jobban terjed a brit mutáció.
Mikor lehetünk túl rajta?
Arra a kérdésre, hogy mikor lehet vége a járványnak, azt mondta:
„rá fog menni ez az évünk”.
Jakab elmondása szerint az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oltás elindulásával nem dobhatjuk el a maszkot, és nem áll minden vissza a régi rendbe.
„Ahogy az oltás erősödése felfelé megy, szépen vissza lehet szorítani a járványügyi intézkedéseket, de ez még idő” – szögezte le.
A virológus arról is szólt, hogy ha valaki az oltás után elkapja a vírust, nagy esélye van arra, hogy enyhe vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és nagy esély van arra, hogy nem adja tovább.
A kutatásaik alapján azt látják, hogy az enyhe vagy tünetmentes emberek antitest szintje is gyorsan csökken. Szerinte az oltás hasznos akkor is, ha már valaki átesett a fertőzésen, mert egy sokkal erősebb immunválaszt kaphatunk.
A pécsi-bécsi vakcinafejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy jól haladnak a munkával. A laboratóriumi kísérletek jelentős részét elvégezték, valószínűleg január végén, február elején kezdhetik az állatkísérleteket.
