A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében, ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is – írja honlapján, az iskolanyitásról kiadott jogi állásfoglalásában a TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet. Figyelem, a cikkben szavazhatnak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából – olvasható a TASZ honlapján megjelent állásfoglalásban.
A TASZ ebben a közleményben foglalja össze, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.
A TASZ szerint ebben az ügyben két fontos kiindulópont van, vagy annak kellene lennie. Az egyik, hogy ha egy eredmény elérhető jogkorlátozás nélkül vagy enyhébb jogkorlátozással is, akkor az állam nem választhatja a nagyobb jogkorlátozást.
A másik szempont, hogy a védelmi intézkedéseknek, így az iskolák újranyitásáról szóló kormányzati döntéseknek tudományos módszerekre és eredményekre támaszkodva, adatok minél alaposabb gyűjtésén és elemzésén alapulva, transzparens módon kellene megszületniük.
A TASZ szerint viszont egyik alapvetésüöknek sem látják nyomát a kormányzati döntéshozatalban. Ahogy annak a fontos tényezőnek sem, hogy a megfelelő döntések meghozatala csak az érintettek – pedagógusok, szülők, tanulók és az egészségügyi ellátók képviselőnek – bevonásával képzelhető csak el.
„Az állam kötelezettsége az élet és egészség védelme. Ennek tükrében fel kell mérni, hogy az iskolák nyitása általánosságban mekkora kockázatot jelenthet a koronavírus-fertőzés további terjedése szempontjából, illetve különösen az, hogy a fertőzés mennyire veszélyes azok számára, akik az iskolával közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak” – írják.
Ezen belül – írják – a gyermekek mindenek felett álló érdekére figyelemmel, elsőként azt kell mérlegelni, hogy a rendelkezésre álló ismeretek szerint az esetleges megfertőződés milyen egészségügyi kockázatot jelent a gyermekekre nézve. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, pontos adatgyűjtés és -elemzés szükséges. A médiában nyilatkozó gyermekgyógyászok beszámolóiból tudható, hogy a járvány harmadik hullámában a korábbi felfutásokhoz képest lényegesen több gyermek szorul kórházi kezelésre. Nincs azonban arra vonatkozó nyilvános információ, hogy hány – óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, illetve középiskolás – tanuló koronavírus-fertőzött, illetve aktuálisan mi a várható lefutása a betegségnek az egyes korcsoportokban.
Másodszor értékelni kell szerintük a pedagógusok járványügyi helyzetét. Mivel a pedagógusok nagy része már felvette a koronavírus elleni védőoltás első adagját, egyértelműen meg kell határozni, hogy az oltottak várhatóan mikor érik el az adott oltásra jellemző védettséget, ami után a pedagógusokat már nem fenyegeti a megfertőződés veszélye, és a környezetükben lévőknek sem tudják átadni a fertőzést. (A Szabad Pécs megjegyzése: arról még megoszlanak a vélemények, és ebben a különböző oltásokkal kapcsolatosan is különböző adatok vannak, hogy egy beoltott ember elkaphatja-e a vírust és tovább tud-e fertőzni, abban van nagyjából egységes álláspont jelenleg, hogy a vírusfertőzés súlyos lefolyásától mindenképpen megvéd az oltás a teljes védettség elérése után.)
A védettségnek ez a szintje általában csak a második adag oltás beadása után jön létre. A nyitás időpontját ezért ehhez kell igazítani – akár intézményenként mérlegelve, hogy a nyitás feltételei adottak-e –, vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására.
Harmadrészt számításba kell venni a tanulók és a pedagógusok környezetében élők egészségügyi helyzetét és az újranyitás kockázatait az ő vonatkozásukban, írják. Meg kell vizsgálni, hogy milyen intézkedésekkel lehet minimálisra csökkenteni az intézményen kívüli megbetegedés kockázatát.
A nyitásról való döntés során más fontos tényezőket is mérlegelni kell, az állam kötelezettsége ugyanis az is, hogy biztosítsa a gyermekekről való megfelelő testi, szellemi erkölcsi fejlődéshez szükséges gondoskodást, továbbá az oktatáshoz való jog keretei között az oktatást-nevelést. Figyelembe kell tehát venni, hogy milyen járulékos hatással lehet a gyerekek helyzetére, ha nincs nyitva az iskola. Egyértelmű hátrányt jelent, ha a tanuló az iskola bezárása miatt kiesik az oktatásból-nevelésből, és emiatt lemarad a tanulmányaival.
Ez különösen súlyosan érintheti az amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyerekeket, akiknek a nem iskolában történő oktatáshoz való hozzáférése lényegesen rosszabb. Emellett mérlegelni kell az iskola zárva tartásának gyerekekre jelentett szociális hátrányait is.
Mérlegelhető tényező lehet az intézmény tanulói létszámhoz viszonyított mérete, a létesítmény, a rendelkezésre álló fizikai tér sajátosságai. De szempont lehetne az együtt töltött idő hosszának vagy a csoportok létszámának csökkentése is. Így mérlegelhető, hogy egyes tantárgyak tanórái vagy a tanórák meghatározott hányada nélkülözhető-e a jelenlegi helyzetben, írják
A TASZ lengedhetetlennek tartja a tanulók, a szülők és a pedagógusok pontos informálását a rájuk jelenleg érvényes jogszabályi előírásokról. Hivatalos tájékoztatás hiányában jelenleg is számos félinformáció van forgalomban, amelyek pontos megválaszolása a kormány feladata lenne.
Az első ilyen kérdés, hogy távol maradhat-e a tanuló az iskolától a járványhelyzetre való hivatkozással. Megteheti-e a szülő, hogy nem küldi iskolába a gyerekét? A tanuló távolmaradása esetén a szülő főszabályként az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat. A jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője – indokolt esetben – további napokat igazoljon a gyermek számára. Ilyenkor mérlegelheti, hogy a szülő által bemutatott indok alapos indok-e a hiányzásra, és ha igen, akkor engedélyezheti a távolmaradást.
„Álláspontunk szerint nem kétséges, hogy a járványhelyzetre való hivatkozás ilyen alapos indoknak minősül.”
Ezt a TASZ kérdésére az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ezt időről időre felül kell vizsgálni.
A TASZ teljes állásfoglalását ITT olvashatják.
19? Lapot!
