A pécsi víruskutató a Portfólióra írt egy hosszabb, összefoglaló cikket a járvány és a vakcináció jelenlegi helyzetéről és az előttünk álló közeli, lehetséges jövőről.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Beszélnünk kell a negyedik hullámról, írja Kemenesi Gábor, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni. És most kell beszélni róla, ugyanis az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák. Nemigen tehetünk mást, mint felkészülünk a rosszabb esetben határainkon belül fellángoló járványra, de jobb esetben is egy határon kívül kialakuló hullámra, amelyet hatékonyan kint kell majd tartanunk.
A legfontosabb befolyásoló tényező, “az egyik főszereplő az idei ősz szempontjából”, nem más, mint a vakcina. Némelyik esetében már az is bebizonyosodott, hogy a fertőzés terjedését is lassítják, miután az oltottak körében 90 százalékos teljes védettséget, tehát a fertőződéstől való védelmet is leírták.
A vakcinák kövezik ki tehát Kemenesi Gábor szerint is a válságból kivezető utat, ugyanakkor kevéssé esik szó arról, hogy ehhez az úthoz a vakcinák mellett más is kell. Alapvető törvényszerűség, hogy hosszú távon a járvány terjedése a vakcinák ellen dolgozik, hiszen egyre több és több variáns megjelenésének enged teret és az emberek vírusnak való kitettségét is növeli. Sőt, ezt érdemes hazánk viszonylatán túl az egész világ szempontjából is vizsgálni. Maga a járvány is egy határokon átnyúló probléma, a legyőzéséhez használható legfőbb fegyverünket is hasonlóan, határok nélkül lehetne hatékonyan alkalmazni. A vakcinák hatását befolyásoló tényezőkből tehát a legfontosabb a járvány további terjedése. A terjedést minden bizonnyal segíteni fogja az a hamis biztonságérzet is, amely nyáron ránk telepszik majd, pontosan úgy, mint tavaly. Emellett számításba kell vennünk, hogy a vakcinálási hajlandóságnak is van egy plafonja, nem fog mindenki élni ezzel a lehetőséggel, ráadásul ahogy a járvány nyomása is csökken, a hezitálók közül is többen pártolhatnak el a vakcináktól.
Tehát a nyári nyitások és felszabadultság után elérkezünk majd az ősz kapujába egy minden jel szerint nem teljesen átoltott populációval, nyáron „takaréklángon” fennmaradt terjedési láncolatokkal, amelyek fő motorja ezúttal a nem oltottak körében súlypontozódik. Ezek egyvelege határozza majd meg a járvány visszatérését, a kórházak terhelődését és ezáltal a mindennapi életünket érintő szükséges korlátozások mértékét is az ősz folyamán.
Fel kell készülni ezért a szakember szeint a vírus egyelőre ismeretlen mértékű visszatérésére. A visszatérés előtt pedig mindent elkövetni, hogy ne terjedhessen a nyár folyamán. Nem látjuk előre, hogy pontosan hány ember lesz védett és a terjedés megakadályozásában milyen hatásosságú vakcinával rendelkezünk majd. Azt sem láthatjuk, hogy a vírus milyen evolúciós fejlődésen megy át addigra, habár a tudományos adatok arra utalnak, hogy előbb-utóbb az E484K mutációs és az ehhez hasonló, a vakcinák hatását csökkentő mutációk egymástól függetlenül is kialakulhatnak a különböző variánsokban, írja a virológus.
Így tehát szerinte a végrehajtói szinten érdemes visszatekinteni azokra az országokra, ahol sikerült a járványt megfékezni és vissza is tartani. Ezek az országok, nagyon leegyszerűsítve a hatékony és nagy kapacitással bíró járványügyi háttérrel, transzparens (átlátható, nyilvános) és informatív kommunikációval és jó kórházi erőforrásokkal tudtak győzni. Ez pénzt és szakembereket és együttműködő, jól tájékoztatott társadalmi hátteret jelent.
A teljes írást ITT olvashatják el.
