Oltásellenes csoporthoz csatlakozott a Szabad Pécs külsős újságírója. Balogh Robert beszámolóját olvashatják az ott tapasztaltakról.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Egy közösségi oldal felajánlotta a csatlakozás lehetőségét egy oltásellenes csoporthoz. Először nem akartam odakattintani, mert nem vagyok az, aztán leginkább kíváncsiságból, de mégiscsak megtettem. Nem szeretem a nagyon szót odabiggyeszteni valami elé, de nagyon tanulságos, nagyon felkavaró és nagyon önuralompróbáló olvasmányt jelentett, mert bármelyik újságcikknél hívebben közvetítette azt, mennyire buborékban élek, távol a köznapi valóságtól. Pedig igyekszem nyitott lenni, odafigyelni.
A szüleim mindig mosollyal mesélték, hogy kiskoromban mennyire féltem az injekciótól, gyakorlatilag az orvosi váróban végig szorongtam, és ahogy nyílt az ajtó, már a küszöbön megkérdeztem, hogy ugye nem kapok szurit. Próbálkoztak, nem nagyon tudták eloszlatni a félelmem. A tűfóbia a mai napig elkísért, de mindig győzött a racionalitás, fel sem merült bennem, hogy az oltást emiatt, vagy más okból kihagyjam.
Ha már beléptem az oltásellenes csoportba, hát elkezdtem olvasni a posztokat, hozzászólásokat. Az alapító szándéka úgy tűnt, az volt, hogy zömében az oltás után elhunytakról szóljon a csoport, később az oltás kárvallottjaira is kiterjesztették a “tematikát”.
A COVID majdnem harmincezer magyar halottja között nekem is ott van öt barátom, érdekel mások gyászmunkája. Több olyan esetleírást olvastam, amit egy figyelmesebb, higgadt médiafogyasztó is képes lett volna megcáfolni, elmagyarázni, hogy az oltás hogyan, s mi ellen véd, mire képes, a védettség mennyi idő után következhet be… Egy oltás után több héttel megnövekvő vérnyomás, egy hónappal az oltás után keletkező pattanásokat, de bármilyen későbbi megbetegedést nem lehet automatikusan az oltás számlájára írni. Valaki azt feltételezi, hogy 2031-re a beoltottak fele meg fog halni…
Meg azon sajnálkoznak, hogy melyik celeb, vagy akár egy-egy barátja oltakozik. A csoportban uralkodó véleményeket összegezve: aki oltást kap, az gyakorlatilag vagy hülye, vagy megtévesztés áldozata. Legtöbben a mellékhatástól rettegnek, s egymást rémisztgetik. Teszik ezt úgy, hogy közeledünk a nyájimmunitáshoz.
Ezt a kifejezést is meg kellett tanulnunk. A védőoltásoknak köszönhetően gyakorlatilag eltűntek betegségek, a gyermekbénulás például, de a BCG-ét is mindenki megkapja (a TBC ellen véd). Azt természetesnek vesszük, hogy ha trópusi országokba utazunk, előtte kapunk védőoltásokat, de egy világjárvány esetén miért nem természetes, hogy élünk a tudomány termékeivel?
Léteznek egyéni érzékenységek, ezért fokozott elővigyázatosság szükséges az egyes embernél oltás esetén, de amikor milliók élete menekül meg a nyájimmunitással, akkor kérdéses hány halálesetnél kell leállítani egy-egy vakcinát. Ha erről folyt volna a vita, azt megérteném, mert egy áldozat is sok, és nem csak akkor, ha az az én szerettem. És persze úgy könnyű oltásellenesnek lenni, ha közben lassan már a fél ország kibírta azt a kis bökést, s három-négy napig tartó, gyakran igen kellemetlen mellékhatásokat (a magam tünetei után azt kérdeztem, hogy milyen lehetett volna a betegség?!).
Gyakorlatilag hömpölyög a butaság a vírustagadó csoportban, némelyik érvelés ismerősnek tűnt, mert akadnak a barátaim, ismerőseim között másként gondolkodók, akár trumpisták, akár vírustagadók, akár oltásellenesek, akik részben összeesküvés-elméletek hívői, vagy évente más és más transzcendentális és/vagy new age-mozgalmak felkent hívei, terjesztői. Sokan vagyunk, sokfélék, megtanultam, a világot is számtalan módon lehetséges megismerni, nem szeretnék meggyőzni senkit a magam vélt igazáról, hanem megérteni igyekszem őket. Mindig is kísérleteztem azzal, hogy elolvassam a számomra abszurdumokat állító forrásokat, ha megdöbbentett valaki a tényállításával. Megérteni valakinek a gondolkodását épp olyan izgalmas lehet, mint elutazni egy távoli szigetre.
Az oltásellenes csoportban folyó diskurzusban több helyről ismerős motivációkat véltem felfedezni, a személyes gyászból táplálkozó oltásellenes posztok okát talán meg lehet érteni, de egyre furcsább szövegekre bukkantam, amelyek a már a beoltottakkal szemben is tápláltak félelmet. Például, hogy a beoltottak a fertőzők, a beoltottakban keletkeznek a vírusmutációk, de a beoltottak viselkedése is – a csoport egyes tagjai szerint – félelemre ad okot.
Nálam a Bill Gates-ellenesség is a bolondság kategóriájában szerepelhet csak, ahogy az a vélemény is, hogy minden beoltott ősszel nagy bajba kerülhet. Az oltásellenesség érveinek minősége megdöbbentően alacsony, az oltással a szervezetbe beinjektált nanochipek felvetése meg egy olyan poén, amin a Szeszélyes évszakokban sem nevettek volna.
Azon nem csodálkoztam, hogy minden oltás mögött a háttérhatalom működése sejlik fel, sőt, aki ezt nem fogadja el, az a hülye.
De amikor eljutottam egy videóig, amelyet az oldalon 24 ezren tekintettek meg, több mint 600-an kommentálták, több ezren osztottak meg, akkor éreztem, hogy eljutottam egy véleményvezérig.
Nos, egy elég szimpatikus arcú fiatal férfit képzeljenek el, aki magát természetgyógyásznak definiálta, szabadon beszélt másfél órát. Előbb politikáról – szidta az összes politikust, éppúgy gyurcsányozott, ahogy orbánozott, alapvetően, egyöntetűen lepatkányozta a magyar politikusokat (ami éppenséggel náci dehumanizálási narratíva).
A jelenlegi kormány kereszténységét kéri újra és újra számon: „Aki még egyszer azt meri mondani erre a kormányra, hogy keresztény, azt pofán verem, ott ahol látom!” Leszögezte többször is, hogy nem vírustagadó, nem laposföldhívő, stb…
Szpíkerünk időnként összekevert fogalmakat, időpontokat, embereket, hivatkozott kutatásokra – amelyeket időközben már megcáfoltak, felülírtak, de ezzel mit sem törődött, oké, nem bölcsész alapállású. Olyan volt az egész, mint egy múlt század végi MLM-hálózat motivációs tréningje. Egyértelmű, hogy be akar szervezni valamibe, a termék jelen esetben nem egy csodatévő tea volt, hanem ő maga.
Elképesztett a félművelt fiatalember vulgár-materialista, de egyben vulgár-new age-es magabiztossága, mert minden kijelentésében biztos volt, gyakorlatilag kinyilatkoztatott, és újból és újból kikérte magának, hogy ő oltásellenes lenne. Ő csak nem oltatja be magát. Csak akkor járul hozzá az oltáshoz, ha előtte tizenhat darabra szeletelik fel, utána már beolthatják. De ezelőtt nagyívű szónoki produkciójában felvezetésképp szidta a pedofilokat, főleg a Kaleta-ügyet emlegetve, lefasisztázta a magyar állam működését, a bíróságot, az ügyészséget dettó, a rendőrséget sem dicsérte, hogy finom legyek, merthogy nem végzik a dolgukat. A Gődény-féle oltásellenességet is csak a rendszer termékének nevezte, számára nem elégséges az az oltásellenesség.
Ő ennél többet akar. De mit? Nos, a legfőbb baja az volt, hogy nem kapnak azonos jogokat a beoltottak a be nem oltottakkal! Ez az út vezet szerinte a pokolba, a nácizmusba – a beszédében keveredett az önbíráskodásra való felbujtás a politikai aktivitásra buzdítással, ami esetében kb. inkább a vendetta műfajával azonos.
A hozzászólások zöme a „szívemből szóltál”-típusú reakció volt. Az hogy ez a szövegelés nem volt politikailag korrekt – sőt az inkorrekt jelző is finom kifejezés lenne – az az alap. De, ami a legelképesztőbb volt számomra, az az, ahogy a kopasz természetgyógyász összemazsolázgatta az érveit (sem a kopasszal nincs bajom, sem a természetgyógyásszal), mert a társadalom közömbösségéről vallott nézeteit magam is vallom, de az ebből levont következtetéseitől nemcsak hogy elborzadok, hanem elutasítom. Mert a zsigeri reakciót, a félműveltségen alapuló kinyilatkoztatást is a helyén kell, vagy inkább lehetne kezelni. A több mint 600 hozzászóló zömének elfogadható volt ez a hőbörgő handabanda, kevesen reagáltak rá úgy, hogy menj a fenébe, te félművelt, nárcisztikus önjelölt próféta! Vagy azt sem mondta senki, hogy hol élünk, hogy ilyesmit elő lehet adni?!
Idézek a szpíkertől néhány gondolatot: „A történelem tudjátok, mire tanít meg minket? Hogy az ember lófaszt sem tanult meg a történelemből!” Ez a vulgaritás végig jellemzője. Amerikai, tiniket megszólító anti-utópisztikus filmekből von le életvezetési tanácsokat, hogy mit kell cselekedni itt és most. A társadalmi passzivitását szidja visszatérően, és az USA korábbi rabszolgatartó rendszerét pozitívabbnak állítja be, mint a mai magyarországi rendszert („Fizeted az áfát, az adót, a TB-ét és nem veszed észre, hogy rabszolga vagy…). De a legfőbb baja tényleg az „(ha nem vagyok beoltva… strandra nem mehetek a gyerekemmel?!” S ebből a következtetése: „Orbán Viktor, te büdös patkány, most mondom neked, takarodj ebből az országból az egész gané, kiszolgáló sleppeddel együtt! Te azt merted nekem mondani, hogy idén nyáron nem mehetek a strandra a gyerekemmel?! Te büdös patkány, a szíved száradna ki, te büdös senkiházi! Ki vagy te?… Mit hittél te patkány, hogy nem leszek ideges?”
És ideges a szónok, hevesen gesztikulál az irodájában, mert nem mehet strandra a gyerekével (nem kap oltási igazolványt), sőt, egyre feljebb emeli a lécet, elszámoltatásról beszél, összefogásra (agyi-testi-lelki-anyagi és spirituális szinten) buzdít, orvosokat, természetgyógyászokat, jogászokat és emberjogi aktivistákat. „Mindenki fogjon össze mindenkivel!” És állítsuk meg ezt az undorító, fasiszta, kommunista rendszert!…” Közben néha a tollával üti a fejét, üvölt és üvölt, hibrid, MLM-est a náci nyelvezettel kevert halandzsával fogalmazva. Majd hozzáteszi, mintegy felvilágosításképpen, hogy a háttérhatalom, a bankárelit van minden politikus mögött. Már tényleg csak a zsidókat és az Illuminátusokat hagyta ki.
Tanulságot nem tudok levonni. De néma szemlélőnek sem tudok megmaradni. Íróként sokszor tapasztaltam meg azt, hogy a valóság sokkal színesebb tud lenni, mint a fantázia, újságíróként is azt látom, hogy az emberi zsenialitás éppolyan határtalan, mint az emberi hülyeség. És ne feledje senki a természetgyógyász bölcs megállapítását: “Kinyírják a hogyishívjákot!”
