Ács Rezső szekszárdi polgármester mára hívott össze rendkívüli közgyűlést a tolnai megyeszékhelyen. A gond csak az, hogy a leendő közgyűlésről nem egy képviselő csupán tegnap értesült. A 2019. őszi választást megnyerő Éljen Szekszárd (ÉSZ) véleménye szerint ez jogellenes, ezért egyrészt nem vesznek részt az ülésen, másrészt ennek fényében még inkább érthetetlen szerintük, hogy a múlt hétre, általuk, a szabályosan kezdeményezett közgyűlés összehívását miért tagadta meg a polgármester. Ács Rezső nemrég a helyi önkormányzati SZMSZ-t is módosíttatta, egyedül, magának túlhatalamat adva.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Illetve az ÉSZ tagjai szerint nagyon is érthető. Szerintük Szekszárd fideszes polgármestere így trükközik a közgyűlés összehívásával, hogy júniusban már ne lehessen rendes közgyűlést megtartani, amelyen ők is részt tudnak venni. A közelmúltban módosított új Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint ugyanis a nyáron (júliusban és augusztusban) már nem is lehet ülést tartani, azaz legkorábban szeptemberben lenne közgyűlés Szekszárdon, csaknem egy teljes év elteltével.
Az alábbiakban, lentebb teljes egészében közölt, az ÉSZ által a Szabad Pécshez is eljuttatott közlemény szerint Ács Rezső így szeretné a saját, egyszemélyes hatalmát mind jobban bebiztosítani. Az ÉSZ ezen túl követeli, hogy Ács Rezső hívjon össze még júniusra egy rendes közgyűlést a képviselőket arról időben tájékoztatva. Szerintük a mai napra meghirdetett 24 különböző napirendi pont egyike sem indokolja a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívását. Mert elvileg lehet 24 órán belül összehívni közgyűlést, de azt meg kell indokolni, ami itt szerintük elmaradt.
Megjegyezzük: ma tárgyaltak volna több olyan napirendi pontot is, amely az önkormányzat és önkormányzati cégek gazdasági átvilágításáról, annak beszámolójáról szólt volna. Az átvilágítást még az ÉSZ-többség (az ÉSZ-frakció korábbi, egyszemélyes többsége megszűnt Zaják Rita, a Párbeszéd politikusának, Ács Rezső polgármesteri/önkormányzati tanácsnokává lett képviselő frakcióból történő kilépésével) idején rendelték meg. Célja az átvilágításnak, hogy feltárja, hogy a 2019 őszét megelőző időszakban hogyan működtek a cégek, lehet-e ezeknél a korábbinál takarékosabban és/vagy hatékonyabban működni, s persze, ha mindeközben olyan ügyekre, megoldásokra, folyamatokra bukkannak az átvizsgálást végző ügyvédek, akkor a feltételezett visszaélések miatt jogi lépéseket is kezdeményezzenek.
Ma ugyanakkor a közgyűlés összehívásának módja miatt erről sem lesz szó.
Ács Rezsőnek, Szekszárd fideszes polgármesterének (jegyezzük meg, a tolnai megyeszékhely jegyzőjének a nevét is: dr. Gábor Ferenc) ugyanis nagyon megtetszhetett a polgármestereknek, a covid-járvány miatt biztosított különleges jog, amikor minden kérdésben ő maga dönthetett (és döntött is (ráadásul nem csupán a covid-járványhoz kapcsolódó döntéseket hozva), ugyanis a különleges jogrend utolsó napja előtt (de már annak bejelentése után), önkényesen módosíttatta a szekszárdi önkormányzat SZMSZ-ét.
A változtatás több eleme is érdekes, egyrészt változtatásokat kezdeményezett a bizottsági struktúrában, megnyírbálta az ellenzéki képviselők jogosítványait, de talán az egyik legfontosabb változtatás – főleg ezen egyszemélyi döntés minimum erkölcsi megítélése szempontjából – az volt, hogy számos fontos döntésben saját magát ruházta fel döntési jogkörrel, a bizottságok vagy a közgyűlés helyett is akár, illetve a döntési folyamatok legfontosabb részeit saját körben tudja tartani, a bizottság vagy közgyűlés már csak a kész javaslatról szavazhat – ez utóbbit még korábban Bomba Gábor, az ÉSZ frakcióvezetője mondta el a Szabad Pécsnek.
Felmerül tehát, hogy miként a különleges jogrend idején is hozott olyan döntéseket Ács Rezső, amelyeknél felmerült, hogy nem élt, hanem visszaélt az egyszemélyes hatalmával (és amelyekkel kapcsolatban gyanítható volt az is, hogy nem feltétlenül a város érdekeit nézte, hanem személyes és fideszes politikai érdekeket), most, az SZMSZ megváltoztatásával is elsősorban politikai döntést hozott, sőt nem is feltétlenül szabályos, jogszerű döntést.
Ezzel kapcsolatban kerestük dr. Gábor Ferenc szekszárdi jegyzőt is, még a múlt héten, de nem válaszolt megkeresésünkre. Azt kérdeztük tőle, hogy szerinte jogilag védhető-e az SZMSZ módosítása. illetve, hogy szerinte erre is szólt-e a polgármesteri különleges felhatalmazás.
Egy másik, gyakorló jegyző ugyanis azt mondta lapunknak, hogy önmagában nincs kőbe vésve az, hogy egyes döntési- és feladat- és jogköröknek kizárólag a városházi bizottságok vagy a képviselő-testület (vagy közgyűlés) hatáskörébe kellene tartozniuk. Még akkor sem, ha ökölszabály szerint ezeket az önkormányzati törvény oda utalja, az önkormányzati szervezeti autonómia jegyében ugyanis ezeket a jogköröket át lehet ruházni, a testületről egy bizottságra, vagy akár egyetlen személyre is, például a polgármesterre. Ugyanakkor ennek “békeidőben” az a menete, hogy ezt a jogkörátruházást a közgyűlés (képviselőt-testület) vagy bizottság előzetesen megszavazza.
Csakhogy Ács Rezső és dr. Gábor Ferenc azt használták ki, hogy most Ács Rezső dönthetett a közgyűlés nevében. És ez az, ami valószínűleg a fő kérdés, hogy hozhatott-e ilyen döntést a különleges jogrendet kihasználva. Az ÉSZ szerint nem, és ők emiatt panasszal is éltek a kormányhivatalnál.
Dr. Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza ugyanakkor azt írta a múlt héten a megkeresésünkre, hogy a polgármester a katasztrófavédelmi törvény adta rendkívüli felhatalmazásával élve ezt nem teheti meg. Magyarán Ács Rezső nem dönthetett egyedül az SZMSZ módosításáról, és Gábor Ferenc jegyzőnek sem szabadott volna ehhez a nevét adnia. A TASZ ebben a cikkben idézte egy másik, hasonló helyzet kapcsán az alapvető jogok biztosát. Az ombudsman azt mondta ki, hogy a rendkívüli jogrend idején is csak jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét szem előtt tartva szabad intézkedéseket tenni.
Meglátjuk, a kormányhivatal ezt hogyan fogja értékelni, mi lesz az ÉSZ panaszának a sorsa.
A mai közgyűlést az ÉSZ frakció otthagyta, miután Csötönyi László ÉSZ-es képviselő az ülés elején felolvasta az alább is olvasható közleményt. A videót lásd lejjebb, a Rádió Antritt élő facbookos közvetítésén.
A ÉSZ képviselői tehát elhagyták a szekszárdi városháza díszetermét, a többiek, a fideszesek és a városházi munkát a korábbi bejelentése szerint függetlenként folytató Zaják Rita. A Párbeszéd-tagságból a történtek miatt felfüggesztett, de a pártból még ki nem zárt Zaják Rita ugyanis nem adta vissza a ÉSz-listán szerzett mandátumát az ÉSZ-frakcióból történő kilépése ellenére sem. A közgyűlésen cikkünk publikálásának időpontjáig mindenben együtt szavazott a fideszesekkel.
Zaják Rita: „Nem azért nem leszek egy bizottságban sem, mert alpolgármesternek neveznek ki”
Vele is a múlt héten beszéltünk még. Többek közt azért kerestük meg, mert az új SZMSZ, illetve Ács Rezső döntése után látszott, hogy milyen új bizottsági struktúra alakul.
A korábbiaknál kevesebb bizottság lesz ugyanis, az ÉSZ képviselőitől elveszik a valódiodöntési jogköröket, ő maga pedig, azaz Zaják Rita, aki korábban bizottsági elnök és bizottsági tag is volt, nem lesz sem bizottsági elnök, de még csak egyik bizottságnajk a tagja sem.
Márpedig ez azt a gyanút ébresztette fel sokakban, különösen az előzmények miatt, hogy mindez azt jelenti, Zaják Ritát mégiscsak kinevezik majd alpolgármesternek. Merthogy ugyan nem kötelező egy képviselőnek bizottsági munkát vállalnia (és nem kötelező minden képviselőnek bizottsági helyet biztosítani sem ugyanígy), de azért a gyakorlat az, hogy egy képviselő minimum egy bizottság tagjaként is végezzen munkát a választóiért. Ugyanakkor a gyanút az erősítette még, hogy ami az előzőekkel szemben fix szabály, az az, hogy önkormányzati bizottságnak tagja a képviselő-tetsületből nem lehet polgármester és alpolgármester.
Zaják Rita azonban a Szabad Pécs megkeresésére azt mondta, nem arról van szó, hogy ez már annak előkészülete lenne, hogy ő alpolgármesteri címet kap, szó sincs ilyesmiről (megjegyzés: mint emlékezhetnek, szó korábban nagyon is volt erről, csak akkor még mind a saját frakciója, mind a Fidesz ezt leszavazta). Arról van szó, hogy ő immáron önkormányzati (Ács Rezső által használt kifejezéssel: polgármesteri) tanácsnok, és tanácsnokként feladata az, ami korábban bizottsági elnökként is feladata volt, a szociális, egészségügyi, környezeti és fenntarthatósági bizottság elnökeként, a környezeti és fenntarthatósági ügyek vitele. Ahhoz, hogy ezt el tudja látni tisztességesen, plusz a képviselők alapfeladatát elvégezze és jusson ideje a privát munkájára és a családjára, már nem kívánt más munkát, feladatot vállalni. Ez az oka annak, hogy nem lett bizottság tagja, közölte Zaják Rita.
Arról, hogy Ács Rezső önkényesen átalakította a bizottságokat, illetve megváltoztatta az SZMSZ-t, a múlt héten még azt mondta, hogy nem ismeri részleteiben azt, amiről döntött a polgármester. Kijelentette azonban, hogy semmi olyan változtatást nem fog képviselőként megszavazni, ami ellentétes az elveivel és a demokráciafelfogásával. Az ülésre pedig önálló indítványokkal is készül. Azt is mondta, hogy szerinte, ha az ÉSZ által a városi cégek vezetőitől elvett jogköröket vagy azok egy részét visszaadják, azzal egytért, illetve uitólag el kell mondania, be kell ismernie, hogy az sem volt helyes és demopkratikus lépés, hogy annak idején az ÉSZ elvett szinte minden jogkört a polgármestertől és a közgyűléstől és bizottsági szinten döntött ezekről. Mint mondta, sajnos ezeket annak idején az ÉSZ-frakció tagjaként ő maga is megszavazta, ami nem volt helyes.
Mégsem kapott magasabb tiszteletdíjat
Azt korábban a Szekszárdi Vasárnap főszerkesztőjeként e sorok írója írta meg, hogy az Ács Rezső által korábban, még márciusban hozott, ugyancsak egyszemélyi döntés után felére csökkentették a képviselők és bizottsági elnökök tiszteletdíját, de az ÉSZ-farkciót elhagyó és az ellenzéki többséget is lenullázó Zaják Rita tanácsnokként a polgármesteri döntés miatt, tanácsnokként megtarthatta a korábbi, bizottsági elnöki tiszteletdíját. Zaják Rita akkor azt mondta, hogy ő nem tudott arról, hogy az ő tiszteletdíját nem felezi meg a polgármester, és majd kérni fogja, hogy ennek szellemében ő is a felezett tiszteletdjat kapja.
A Szabad Pécs későbbi, a közelmúltban tett közérdekű adatkikéréséből világosan kiderült, hogy Zaják Rita igazat mondott, illetve sikerült elérnie, hogy a tiszteletdíját, csakúgy mint más képviselőknek és bizottsági elnököknek, felezzék meg, hiába tarthatott volna erre igényt.
A rossz nyelvek helyben persze erről azt mondták, hogy amennyiben az ezzel kapcsolatos botrány nem lett volna, akkor valószínűleg másképpen alakul ez az ügy, ezt azonban már sosem tudjuk meg. Ami tény, az az, hogy Zaják Rita nem kapott magasabb tiszteletdíjat a képviselőtársainál, pedig igényt tarthatott volna rá, és az is tény, hogy a tanácsnoki állás elvállalása után mondott nyilatkozata is állt, miszerint a tanácsnoki poszttal nem jár neki több pénz.
Habár az is igaz, hogy a tanácsnoki poszt forintra annyi tiszteletdíjjal járt, mint a bizottsági elnöki és a két poszt közül csak az egyik után járt illetmény.
Bizottsági elnöki tiszteletdíj vs. polgármesteri költségtérítés
Akinek nem változott sem a fizetése, sem a költségtérítése, az a polgármester és az alpolgármester volt, de ők ezt nem is tudták csökkenteni a törvény miatt. Más kérdés, hogy felajánlásokat tehettek vagy tehettek volna, és az is, hogy a polgármesternek a havi bruttó 997 ezer forintos illetménye mellé járó költségtérítése majdnem olyan magas (bruttó 149 ezer forint havonta), mint egy bizottsági tag és bizottsági elnök bruttó tiszteletdíja (167 ezer forint), illetve magasabb mint egy bizottsági tag képviselőé (bruttó 125 ezer forint/hó).
A szekszárdi Rádió Antritt közvetítése a mai közgyűlésről
Az Éljen Szekszárd közleménye
„Az Éljen Szekszárd Egyesület frakciójának tagjai 2021. június 21-én értesültek arról, hogy Ács Rezső, Szekszárd polgármestere 2021. június 22-re rendkívüli közgyűlést hívott össze. Az ügy előzménye, hogy az ÉSZ június 8-án 16-ára kérte a rendes közgyűlés összehívását, amely kérésnek a polgármester nem tett eleget. Helyette a veszélyhelyzet és az egyszemélyes irányítás utolsó napjait kihasználva, a képviselői jogokat jelentősen csorbítva átírta az SZMSZ-t. Ezzel kapcsolatban panasszal éltünk.
Teljesen nyilvánvaló, mire megy ki a játék. Szekszárd polgármesterének célja, hogy júniusban már nem akar rendes közgyűlést tartani, július-augusztusban pedig az SZMSZ szerint nem hívható össze a közgyűlés, így őszig be tudná betonozni az egyszemélyes irányítás intézményét. A 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés 24 különböző napirendi pontjának egyike sem indokolja a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívását, viszont arra alkalmas, hogy a rendkívüli közgyűlésre érvényesíteni próbált új szabályok szerint a képviselőknek ne legyen lehetősége napirendi pontot felvetetni, kérdezni, interpellálni. Vagyis egy valamire használható a rendkívüli közgyűlés, hogy a polgármester a fideszes képviselők segítségével azt fogadjon el, amit akar.
Az ÉSZ véleménye szerint mind az SZMSZ átírása, mind a rendkívüli közgyűlés összehívása törvénysértő módon történt. Az SZMSZ előírja, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását indokolni szükséges, ami nem történt meg. A rendkívüli ülés összehívása ezen kívül nincs összhangban a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság korábbi határozataival. Ezek kimondják, hogy a közgyűlési ülésekről nem csupán a képviselőket, de a lakosságot is időben tájékoztatni szükséges, valamint megismerhetővé kell tenni az előterjesztéseket is annak érdekében, hogy a lakosság képviselői útján kontrollt gyakorolhasson a helyi városvezetés döntései felett.
Mivel a rendes ülés összehívásának szabályai biztosítják a demokratikus kontroll működését a közgyűlés döntése felett, könnyen belátható, ha a rendkívüli ülés visszaélésszerű összehívása e garanciális szabályokat üresíti ki. A helyi közélet iránt érdeklődő választópolgároknak és az önkormányzati döntések által érintett személyeknek a jelenleg alkalmazott módszer miatt nincs lehetőségük álláspontjukat előzetesen kifejteni, az ülésen történő jelenlétüket megszervezni, a képviselőkkel kapcsolatot felvenni. Mindez aláássa a helyi közhatalom demokratikus gyakorlását.
Az ÉSZ képviselői számára fontos, hogy döntéseivel a választók akaratát képviselhesse. Megjelentünk az ülésen, mert dolgozni akarunk, ugyanakkor nem veszünk részt olyan színjátékban, ahol nem a törvényeknek megfelelően működik a testület. Felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy a Kúria korábbi döntése értelmében a rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme miatt az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. Vagyis a ma meghozni tervezett döntések is jogszerűtlenek, így az ÉSZ tagjai abban nem vesznek részt, a rendkívüli közgyűlés megkezdése előtt elhagyják az üléstermet.
Követeljük, hogy a polgármester a törvényi előírásokat betartva, a frakcióvezetőkkel előzetesen egyeztetve hívjon össze júniusra egy rendes közgyűlést, amely napirendjéről, előterjesztéseiről mind a képviselőket, mind a lakosságot időben tájékoztatja, a felkészülés lehetőségét biztosítja. A rendes közgyűlés kerete teremti meg a lehetőséget arra, hogy a képviselők beszámoltathassák a polgármestert az egyszemélyes döntésekről, megismerhessék a költségvetési helyzetet, kérdezhessenek, előterjesztésekkel élhessenek, mindezt a választói akaratnak és a hatályos törvényeknek megfelelően eljárva.”
19? Lapot!
