A hamarosan életbe lépő modellváltásról tartott sajtótájékoztatót Miseta Attila rektor, és az alapítvány kuratóriumának elnöke, Bódis József.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az eseményen a hallgatói önkormányzat elnöke, Koltai Arnold és az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke Szemerey Zoltán is részt vett.
Miseta Attila elmondta, egyetemi veteránként sok változást látott, amiknek mindig, minden kormány alatt a gazdaságosabb, jobb működés volt a célja. Hozzátette, mivel a források nagy része továbbra is az államtól érkezik majd, így a kontroll sem fog megszűnni. Véleménye szerint, kellő garanciákat kapott az egyetem, amivel senki nem járhat rosszul. Hosszabb távon persze azzal a fenntartással, hogy egy új teljesítményértékelési rendszert vezetnek be, amiben szabadabban lehet majd helyben dönteni a forrásokról. Azt is elmondta, hogy az elmúlt fél évben, vagyis mióta a PTE modellváltásának a gondolata felmerült, több olyan forrásbevonás történt, ami a jövő sikereit alapozza meg, vetíti előre. Hozzátette, hogy nem csak az egyetemért, hanem Pécsért és Baranyáért is dolgoznak.
Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke és az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára elmondta, hogy pont a PTE egyik emblematikus tanára hívta fel a figyelmét még 2010-ben az egyetemi saját vagyon kulcsfontosságára, mert ez a fejlődés záloga. A volt rektor hozzátette, hogy 4,5 évvel ezelőtt egy felsőoktatási konferenciára meg is fogalmazódott ennek a koncepciója, amit aztán munkaanyagok, egyeztetések követtek. Gyakorlatilag ez alapozta meg modellváltást.
A kuratórium már korábban ismert tagjait is felsorolta, majd az alapítvány munkáját felügyelő bizottság tagjait is. Bódis bemutatta ennek tagjait is: a felügyelő bizottságot Szemerey Zoltán vállalkozó, a Pécsi Sörgyár társtulajdonosa, Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. vezérigazgatója és nem mellesleg Matolcsy György unokatestvére vezeti. Helyet kapott még a bizottságban Fábián Adrián, a jogi kar dékánja és Kleisz Zoltán, a pécsi Matro Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Azt is hozzátette, hogy a forrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, különböző vállalásokat kell majd tenni az oktatás, a régió gazdasági életének fejlesztése, de akár művészeti produktumok tekintetében.
Az egyetemi béremelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a beígért bértömeg az egyetem rendelkezésére fog állni. Az első 15%-os emelés szeptemberben meg fog történni, azonban a második 15%-os lépcsőt már a teljesítmény alapon fogják szétosztani. Ennek a rendszernek a kidolgozása még folyamatban van.
Bódis József azt is kiemelte, hogy reményei szerint a modellváltás során a bizalmatlanokat is sikerül majd meggyőzni arról, hogy „érdemes jól csinálni a dolgunkat, mert az az egyetem épülését szolgálja”.
A PTE volt rektora, a kuratórium elnöke végül azzal zárta beszédét, hogy „nem a kuratórium fog jobb egyetemet csinálni, de sokat tesz azért, hogy jobb, szebb biztonságosabb jövője legyen az egyetemnek”.
Ne legyünk drágábbak, bonyolultabbak
A sajtótájékoztató után Bódis József a Szabad Pécs kérdésére elmondta, hogy az elmúlt hetekben egyre intenzívebbek voltak kuratóriumi egyeztetések az egyetem vezetésével, mert muszáj volt a reális vállalásokról beszélni. Azt is elárulta, hogy munkájuk során az alapítványi kuratóriumhoz néhány fős titkárság fog tartozni, és ahol kell, ott közösen szeretnék használni a már meglévő apparátust. Példaként a pénzügyek kezelését említette, hiszen az alapítványhoz érkező pénzek továbbítása felesleges költségekkel jár, amit egy közös, de lehatárolt felelősségi körökkel járó pénzügyi központ intézhet. „Arra kell ügyelnünk, hogy ne legyünk drágábbak és ne legyen bonyolultabb a pénzügyi mechanizmus” – tette hozzá. „Úgy kell felfogni a kuratórium létét, mintha a minisztérium itt lenne” – mondta az államtitkár a Szabad Pécsnek. A legfontosabb feladatként azt emelte ki, hogy segítenek azt a pluszt realizálni, amire a modellváltás lehetőséget nyújt.
Megkérdeztük, hogy konkrétan mire számíthat a felsőoktatás, hiszen a beígért 1500 milliárd forintnyi EU-s forrás nem áll majd rendelkezésre? Bódis József elmondta, hogy szerinte a fejlesztéseknél az uniós források majd meg fognak jelenni, de most magyar költségvetési forrásról van szó, amivel kapcsolatban éppen tegnap nyilatkozott Palkovics László az MTI-nek. Az innovációs és technológiai miniszter szerint az „idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre”.
Miseta Attila, a Szabad Pécs kérdésére elmondta, hogy „egy korábban soha nem látott kísérlet zajlik, amiben óhatatlanul zökkenők vannak, de az egyetemi munkatársak ezek elhárításán dolgoznak”. Az adminisztratív munkatársaknak sok feladatot ad a tulajdon átadása, és az, hogy az államháztartási törvény hatálya alól kikerül az egyetem, ugyanakkor más rendelkezések életbe lépnek és ezeket kell összhangba hozni.
Azt is megkérdeztük, hogy a modellváltással kapcsolatban megfogalmazott egyetemi kritikákat, bizalmatlanságot sikerült-e eloszlatni? Miseta Attila úgy látja, hogy a nagy többség elfogadta a folyamatot, az új helyzetet, de a nagy számok törvénye alapján persze vannak, akik ezt nehezebb fogadják el. Bizalmát fejezte ki, hogy közös sikerekkel még azokat a karokat is meg tudják majd győzni, ahol most a legtöbb kétkedés van. Jeleztük, hogy a garanciákat hiányolták a kollégák. Miseta szerint sikerült egy olyan alapítóokiratot és egyetemi szervezeti és működési szabályzatot létrehozni, amik garantálják a jogokat és felelősségeket.
Az alapító okirat és az szmsz egyelőre nyilvánosan nem érhető el, Miseta Attila szerint még „nüansznyi egyeztetések” vannak. Az szmsz elfogadásáról a Szabad Pécs szeretett volna tudósítani, ugyanis az a múlt heti szenátusi ülés egyik napirendi pontja volt. Azonban előzetes igényünket elutasították, hivatkozva a felsőktatási törvényre, amiben az áll, hogy a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. És, amiben a „csak” kitételt mi nem találtuk.
